Vizuál

Kandinszkij úgy kezelte a festékeket, mintha lények lennének

2015.12.04. 14:47
Ajánlom
Az orosz festő, az absztrakt festészet egyik megteremtője 1866. december 4-én született. Az évforduló alkalmából összeállításunkban rá emlékezünk.
Kandinszkij

Kandinszkij

Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij dédanyja állítólag egy mongol hercegnő volt, apja a kínai határnál jött a világra, így ázsiai gyökerei is voltak. Tehetős családjával sokat járt külföldön, főleg Itáliában, ennek és későbbi gyakori költözködésének is köszönhető, hogy Kandinszkij szabadon mozgott a kultúrák között.

Kandinszkij első élményei hároméves korából származnak. Jellemző volt rá a szinesztetikus érzékelés: bizonyos színeket barátságosnak, másokat barátságtalannak talált (ez a fajta gondolkodásmód felnőtt korában is megmaradt), és a színekhez folyamatosan hangokat kapcsolt. Erősen kötődött a festékanyagokhoz is. Úgy kezelte a festékeket, mintha lények lennének: „Néha hallom a színek sóhaját.” Kandinszkij mindvégig gyerek maradt, ezen felül parttalan, romantikus személyiség volt, nagy nyitottsággal a transzcendencia iránt.

Korai élete feszültségekkel teli volt. Szüleinek nem volt jó kapcsolatuk, a fiatal Kandinszkij a feszültségek elől a misztériumok és legendák népesítette belső világba menekült. A nagynénje, – aki az anya távozása után is a családdal maradt, – németül olvasott fel germán meséket-mondákat, melyek kincsestára táplálta művészi képzelőerejét. Ötéves volt, mikor apja egészségi állapota miatt – családjával Odessszába költöztek, de Moszkvába minden évben ellátogattak. A gimnázium elvégzése után, 1886-ban beiratkozott a Moszkvai Állami Egyetem jogi karára.

Az ortodox kereszténység, az orosz népművészet (különösen a színezett népi fametszetek) szellemiségét vitte magával, mikor már tehetséges és nagyreményű jogászként mégis a festészet mellett döntött, és 1896-ban Münchenbe költözött. Itt szabadiskolákat látogatott, már ekkor találkozott Klee-vel. 1901-1904-ig Kandinszkij vezetése alatt itt működött a Phalanx csoport, ezzel párhuzamosan pedig megindult a Kandinszkij-féle szabadiskola. Mindenesetre bizonyos, hogy ezek még az útkeresés évei voltak. Oroszországban jelentetett meg egy fametszetű mappát, és egyet Párizsban, valamint leginkább az orosz szecesszió-mesevilág hatását mutató képeket alkotott (már itt megjelenő téma a kék lovas), majd a fauve-ok útjára lépve hagyta, hogy eredendő kolorizmusa kibontakozzék.

Szabadiskolabeli tanítványával, szerelmével, Gabriele Münterrel Murnauban festve kezdte el a tájképre, természetre irányuló kutatásait. A Neue Künstlervereinigung, majd a Blauer Reiter teljesítette ki az expresszionizmusból induló, analitikus, spirituális természetképét, és a zenét használva párhuzamként ez vezetett el az absztrakcióhoz.

Kék Lovas - Vaszilij Kandinszkij: Vázlatok A Kék Lovas Almanach címlapjához, 1911

Kék Lovas - Vaszilij Kandinszkij: Vázlatok A Kék Lovas Almanach címlapjához, 1911

Feljegyzéseiből tudjuk, hogy egy délután megpillantott egy képet a műterme falának döntve, amely megrendítő hatást gyakorolt rá: közelebbről szemlélve tudatosult benne, hogy a kép az ő egyik fejjel lefelé fordított festménye. A színek érzelmi hatására, a színek köré épített absztrakcióra fókuszáló rendszere ekkortól bontakozott ki. 1910-ben született az első absztrakt akvarell, innentől kezdve műveinek még a címe is zenei művekére emlékeztet: számozott kompozíciók, szimfóniák, improvizációk.

Kandinszkij

Kandinszkij

Az első világháború kitörésével, mint orosz állampolgárnak, el kellett hagynia Németországot. Moszkvában élt ekkor, és a kibontakozó szovjet rendszer kezdetben nyitott művészetpolitikájának kedvelt személyisége lett (például absztrakcióit megpróbálták szériaporcelánokra festve terjeszteni). A Bauhaus 1922-ben érkező meghívásának a falfestészeti műhely vezetésére (később ő vezette az előkészítő osztályt is) azonban már mint emigráns tett eleget: Berlinbe költözött, és az iskolának fennállásáig kötelékében maradt. Pedagógiai módszerére jellemző, hogy természet utáni rajzot követelt tanítványaitól, hogy azon keresztül vezesse őket a tárgy nélküli festészethez.

Kidolgozta a "totális művészet" elméletét, s már a Der Blaue Reiter tagjaként kísérletet tett egy minden érzékszervre ható előadás létrehozására. Ebben kép és hang (zenekar, énekesek, táncosok és színes vetített képek) együtt nyűgözték volna le a nézőket, de a premier az első világháború kitörése miatt elmaradt. 1928-ban aztán a Bauhaus biztosított lehetőséget neki arra, hogy színpadra állítsa Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoradarabját. Erről felvétel nem készült, és csak a díszletek maradtak meg, az előadást Kandinszkij utasításai és feljegyzései alapján tavaly Párizsban rekonstruálták.

Kandinszkij

Kandinszkij

A festő 1928-ban lett német állampolgár. Amikor a nácik 1933-ban bezárták a Bauhaust, Párizsba költözött. Utolsó berlini képe, a Fejlődés barnában nyilván a barnainges rohamosztagosokra utal. Utolsó korszakában az organikus és geometrikus stílust ötvözte, formái dinamizmusát játékos könnyedség váltotta fel (Égkék). Képein időnként egy kéz vagy arc is felbukkan, jellemző művei az Ibolyaszín domináns, a Domináns ív, a Tizenöt, a Mérséklet, a Fékezett lendület.

Kandinszkij a festés mellett verseket írt. Ekkor született a híres Absztrakt vagy konkrét c. katalógusszöveg, amely az absztrakció fogalmának finomítását tűzte ki célul megerősítve a Theo van Doesburg által használt konkretizmusét - az 1945 utáni absztrakció terminológiájára maradandó hatást gyakorolva. 1944. december 13-án halt meg a Párizshoz közeli Neuilly-sur-Seine-ben.

(Forrás: MTI, Wikipédia, Tudásbázis)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Színház

Bezárja tanodáját Gór Nagy Mária

Nem talált elég tehetséges diákokat, így már csak a kifutó évfolyamokat tanítja a róla elnevezett intézményben a színésznő.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A KAFF legjobb animációs filmjei érkeznek az Urániába

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idén ősszel is megrendezi Budapesten a KAFF-napot. A díjnyertes magyar és európai animációs filmek mellett külön program várja a gyerekeket szeptember 21-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Vizuál galéria

Lefotózható egy koncert hangulata?

"Az ars poeticám a fotózásban az, amikor láthatóvá válik a hang és hallhatóvá válik a fény." S. Varga Ilona fotóiból nyílik kiállítás pénteken. Galériánkban egy kis ízelítőt kínálunk a tárlatból.
Vizuál hír

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Vizuál hír

Tizenkettedik a Saul fia a száz legjobb film közül a Guardian szerint

A The Guardian kritikusai a 21. század legjobb filmjeinek listáját állították össze, ebben a százas gyűjtésben azonban csak a 2000 után született alkotásokat vették figyelembe. Nemes Jeles László Tarantinoval, Ang Lee-vel, Iñárritu-val és Almodóvar-ral egy mezőnyben!
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Elefánt kaland

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, mit tanult az afrikai szafariján az elefántokról..