Vizuál

Kazahsztánban mutatkozik be a kortárs magyar grafika

2016.01.08. 13:28
Ajánlom
Január 8-án Kazahsztán legnagyobb városában nyílik kiállítás a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) szervezésében, ahol Almati művészetszerető közönsége a kortárs magyar grafika sokszínű világába nyerhet betekintést. A kiállítás február 8-ig látogatható a Kasztyejev Múzeumban.

A Kasztyejev Múzeumban rendezendő kiállítás a magyar képzőművészet különböző grafikai technikákkal dolgozó mestereinek szűk, de annál exkluzívabb válogatása (a ma már klasszikusnak számító alkotóktól jelen korunk meghatározó művészein át a fiatal nemzedéket képviselőkig). A látogatók 14 művész közel 150 alkotásán keresztül szerezhetnek sokszínű benyomást az utóbbi évtizedek magyar képzőművészetének fontosabb kérdéseiről és stiláris törekvéseiről, miközben az európai grafika hagyományos technikáinak szinte teljes tárházával is megismerkedhetnek.

Koralevics Rita (1979-): Etetők (2008)

Koralevics Rita (1979-): Etetők (2008) (Fotó/Forrás: Pintér Márió / KOGART)

A tárlat Péreli Zsuzsa, Szemethy Imre, Kondor Béla, Kéri Imre és Takáts Márton művei segítségével bemutatja a magyar irodalom és történelem néhány kiemelkedő személyiségét és meghatározó eseményét, Prutkay Péter változatos technikával készült grafikai lapjain keresztül pedig olyan, a 21. század emberét foglalkoztató legfontosabb kérdésekkel foglalkozik, mint a globalizáció, a terrorizmus vagy a végtelen univerzum. A fiatalok (Varga Zsófia, Kesselyák Rita és Koralevics Rita) elsősorban az emberek mikrokörnyezetét vizsgálják különböző összefüggésekben, Orosz István különleges munkája pedig a technika és a miszticizmus szolgálatába állított művészet modern kori újraértelmezése.

Szalay Lajos (1909-1995): Lovak (1970-es évek)

Szalay Lajos (1909-1995): Lovak (1970-es évek) (Fotó/Forrás: KOGART)

A magyar képzőművészet klasszikus mestere, Borsos Miklós vésője nyomán az európai zeneirodalom fontos alkotóinak arcvonásai elevenednek meg a bronzból készült éremportrékon, míg tusrajzai a kamarazenélés intim világába engednek bepillantást szűkszavú, de annál modernebb megfogalmazásban. A világhírű grafikusművész, Szalay Lajos - akit Picasso méltán nevezett a 20. század legjelentősebb rajzolójának – lovakat ábrázoló sorozatával szerepel a tárlaton, Kókay Krisztina finom vonalakból felépülő tusrajzai pedig rusztikus összefogottsággal idézik fel az ősök arcvonásait.

A 20. század második felének európai összehasonlításban is egyik legjelentősebb magyar festője, Csernus Tibor alkotásai mintegy kamaratárlatként szerepelnek a kiállításon, hangsúlyozva, hogy e képek inkább tanulmányok, nagyobb festményeinek előkészítő vázlatai, és nem egy határozott művészi koncepció szerint összeállított sorozat részei. Mégis minden ecset- és krétavonás mögött ott érezzük a kísérletezés, a próbálkozás izgalmát, ahogy a festő részletről részletre, figuráról-figurára keresi a készülő képéhez leginkább megfelelő beállítást, kifejezési formát. A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jön létre.

Orosz István (1951-): Önarckép Alberttel (2002)

Orosz István (1951-): Önarckép Alberttel (2002) (Fotó/Forrás: KOGART)

 A Kovács Gábor Alapítvány aktuális magyarországi kiállításairól, a tihanyi Shanghai arcairól itt, a Várkert Bazár Testőrpalotájában nyílt Koszta József életmű-kiállításról itt olvashat. Ha pedig épp kurátori állást keres, hozzájuk is lehet jelentkezni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál beethoven

Teljesen megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.