Vizuál

Kéken fénylő, lebegő hálózat – Interjú Edson Pavonival

2020.12.19. 09:50
Ajánlom
Barabási Albert-László hálózatkutató több mint két évtizedes munkásságának vizualizációs anyagát mutatja be a Ludwig Múzeum kiállítása, amely kiemelt figyelmet szentel a magyar művészközeg feltérképezésének. Amint a múzeum újra megnyitja kapuit, megcsodálhatjuk a lépcsőházban lebegő 25 méteres installációt, amely 100 magyar művész kapcsolatrendszerét modellezi, amelyben minden csomópont egy-egy művésznek felel meg. Ezeket akkor köti össze a kék fényhíd, ha két művész már szerepelt együtt kiállításon. Az mű alkotója Edson Pavoni, brazil művész és technológus, aki csapatával São Paolóból érkezett, hogy megépítsék az installációt. Erről mesélt az alábbi interjúban.

Mesélnél az installációról, számodra mit jelent?

Az Invisible Blue egy olyan munka, amely a kapcsolatokról, azok működéséről és a mögöttük rejlő szerkezetről szól. Az egyik fontos dolog, amit a Barabási Albert-Lászlóval történt együttműködésből megtanultam az, hogy ha meg akarsz érteni valamit, akkor jobb, ha megérted a kapcsolatokat az adott dolog körül, mint a dolgot magát.

Ez az installáció sem olyan mű, amelyet egy röpke pillantás alatt be lehet fogadni. Ahhoz, hogy megértsd, mozogni kell a térben, hogy „keresztül tudj utazni rajta”. Tehát, számomra ez a mű egy utazás a kapcsolatok ideáján keresztül.

Hogyan kezdtétek meg a közös munkát Lászlóval?

Bostonban találkoztunk először, amikor László éppen a hálózatok bemutatásához kifejlesztett 3D adatszobrokon dolgozott. Kifejezetten érdeklődő volt a nagyméretű munkáim iránt, amelyek nyilvános terekben vannak kiállítva, és a nézők úgy tudják befogadni őket, ha használatba veszik, és mozognak.

Amikor Lászlóval találkoztunk, rögtön tudtuk, hogy együtt kell dolgoznunk.

Ekkor előálltam egy körülbelül 2 kilométeres szobor ötletével, amire azt mondta, hogy oké, ez nagyon jó, de talán kezdjünk valami kisebbel. Ebből lett végül a 25 méter magas installáció a lépcsőházban.

vegel_8-193003.jpg

Kéken fénylő vezetékek és csomópontok (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

Ez a munka a magyar művészek kapcsolati rendszerét mutatja be. Milyen volt egy olyan művészeti szcénát modellezni, amit alapvetően nem ismersz?

Bár Brazíliából jöttem, ahogy megismertem a magyar művészközeg működését, amelyet László tudományosan feltérképezett, úgy tűnt, hogy közel áll hozzám ez a világ.

Brazíliában nagyon vibráló művészi szcéna működik, amelyben nagy súlya van a politikai motivációnak, és itt Magyarországon sok hasonló dolgot láttam.

Szerettem volna minél közelebb kerülni a budapesti, illetve a magyar művészvilághoz, ezért is maradtam több ideig, mint az az installáció megépítéséhez szükséges lett volna. Egy egész hónapot töltöttem itt, hogy kicsit jobban megértsem ezt a közeget.

Milyen anyagokból készült az installáció?

Ebből a szempontból ez a munka nagyon érdekes, mert olyan elemekkel kombinálja a könnyű súlyú anyagokat és a magas technológiájú alkatrészeket, amelyeket kézzel kell beállítani. Alapvetően háromféle anyagból épül fel: vannak benne elektromos, foszforeszkáló kék vezetékek, ezek olyan látható elemek, amelyek az információt szolgáltatják. Aztán ott vannak a 3D nyomtatással készült csomópontok, amelyeknek különböző mérete van, és más-más pontokon vannak elhelyezve, de lényeges, hogy egészen pontosan abban a pozícióban kell lenniük, ahol vannak. Végül a harmadik elemet a damilszálak alkotják, amelyek nem láthatók, viszont azért felelősek, hogy az egész mű lebegni tudjon a lépcsőházban.

vegel_7-193003.jpg

Részlet az installációból a kiállítás megnyitóján (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

Egy rendkívül komplex műről van szó. Mennyi időbe telt elkészíteni?

Maga az építés két hetet vett igénybe, a tervezés viszont már sokkal több ideig tartott, ehhez három hónapra volt szükségünk. Amikor megértettük a koncepciót, az első kisméretű prototípust nagyon gyorsan, egy hét alatt elkészítettük. Aztán elkezdtük végiggondolni, hogyan tudnánk ezt sokkal nagyobb méretben megépíteni, és hogyan lehet emberi erővel felszerelni az egészet, mivel mi magunk, az asszisztensem és én szereltük fel az installációt.

Az egész fejlesztési, tervezési folyamat nagyon hosszú volt. A csomópontokkal kezdtük, amiknek a kábelezése nagyon speciális. Rejtett ládákat alakítottunk ki bennük, amelyekben a kábeleket lehet rögzíteni.

Több mint 120 prototípust készítettünk el, mire meglett a tökéletes darab.

Ezután foglalkoztunk azzal, hogy hogyan építsük meg az egészet. Számos lehetőség felmerült, de végül sikerült megtervezni a módját, hogy az összes kábel útvonala elvezessen a megfelelő csomópontig, és eljusson az út végéig.

nodes_turned-193023.jpg

Csomópontok halmaza (Fotó/Forrás: a művész személyes archívumából)

Művészként hogyan definiálod magad? Milyen módon helyezkedik el ez az installáció a munkásságodban?

Olyan művészként gondolok magamra, akit nagyon érdekelnek a mechanikus és elektronikus dolgok. Az elmúlt hét évben kölcsönhatásra épülő installációkon dolgoztam, amelyek a technológián alapulnak.

A munkáim mind kint vannak a térben, bejárhatók, körüljárhatók, de amit a legfontosabbnak tartok az az, hogy minden munkám a kapcsolódásról szól, már kezdettől fogva.

Szóval a Lászlóval történt megismerkedés olyan volt, mint egy varázslat, hiszen az ő egész munkássága is a kapcsolódásról szól, de egy egészen más prizmán keresztül. Az én munkám a kapcsolatok miértjét, László pedig ezek szerkezetét vizsgálja.

Akkor ez egy „perfect match” volt.

Abszolút. Tudomány, művészet és a kapcsolatok tökéletes találkozása.

Támogatott tartalom.

A négyzetrácsos papírtól a virtuális valóságig – A hálózati vizualizáció története dióhéjban

Kapcsolódó

A négyzetrácsos papírtól a virtuális valóságig – A hálózati vizualizáció története dióhéjban

Bár jelenleg zárva tart a Ludwig Múzeum, így a Barabási Albert-László hálózatkutatói munkásságának vizualizációs anyagát bemutató kiállítás is, jó hír, hogy a mielőbbi újranyitás reményében a múzeum március végéig meghosszabbította a tárlatot. Addig is, amíg újra személyesen átélhetjük a tudomány és a művészet találkozásának varázsát, ismerkedjünk meg a hálózati vizualizáció fejlődéstörténetével.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.
Jazz/World

„Fúvom az énekem” - a Hajdu Klára Quartet új lemezre készül

A következő év elején jelenik meg a Hajdu Klára jazz díva legújabb lemeze, amelynek zenei világa az énekesnő gyerekkori zenei élményeiből és a magyar népdalkincsből építkezik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Fiatalon elhunyt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A direktort 55 éves korában érte a halál – adta hírül az intézmény.
Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter. 
Vizuál ajánló

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.
Vizuál interjú

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.