Vizuál

Kéken fénylő, lebegő hálózat – Interjú Edson Pavonival

2020.12.19. 09:50
Ajánlom
Barabási Albert-László hálózatkutató több mint két évtizedes munkásságának vizualizációs anyagát mutatja be a Ludwig Múzeum kiállítása, amely kiemelt figyelmet szentel a magyar művészközeg feltérképezésének. Amint a múzeum újra megnyitja kapuit, megcsodálhatjuk a lépcsőházban lebegő 25 méteres installációt, amely 100 magyar művész kapcsolatrendszerét modellezi, amelyben minden csomópont egy-egy művésznek felel meg. Ezeket akkor köti össze a kék fényhíd, ha két művész már szerepelt együtt kiállításon. Az mű alkotója Edson Pavoni, brazil művész és technológus, aki csapatával São Paolóból érkezett, hogy megépítsék az installációt. Erről mesélt az alábbi interjúban.

Mesélnél az installációról, számodra mit jelent?

Az Invisible Blue egy olyan munka, amely a kapcsolatokról, azok működéséről és a mögöttük rejlő szerkezetről szól. Az egyik fontos dolog, amit a Barabási Albert-Lászlóval történt együttműködésből megtanultam az, hogy ha meg akarsz érteni valamit, akkor jobb, ha megérted a kapcsolatokat az adott dolog körül, mint a dolgot magát.

Ez az installáció sem olyan mű, amelyet egy röpke pillantás alatt be lehet fogadni. Ahhoz, hogy megértsd, mozogni kell a térben, hogy „keresztül tudj utazni rajta”. Tehát, számomra ez a mű egy utazás a kapcsolatok ideáján keresztül.

Hogyan kezdtétek meg a közös munkát Lászlóval?

Bostonban találkoztunk először, amikor László éppen a hálózatok bemutatásához kifejlesztett 3D adatszobrokon dolgozott. Kifejezetten érdeklődő volt a nagyméretű munkáim iránt, amelyek nyilvános terekben vannak kiállítva, és a nézők úgy tudják befogadni őket, ha használatba veszik, és mozognak.

Amikor Lászlóval találkoztunk, rögtön tudtuk, hogy együtt kell dolgoznunk.

Ekkor előálltam egy körülbelül 2 kilométeres szobor ötletével, amire azt mondta, hogy oké, ez nagyon jó, de talán kezdjünk valami kisebbel. Ebből lett végül a 25 méter magas installáció a lépcsőházban.

vegel_8-193003.jpg

Kéken fénylő vezetékek és csomópontok (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

Ez a munka a magyar művészek kapcsolati rendszerét mutatja be. Milyen volt egy olyan művészeti szcénát modellezni, amit alapvetően nem ismersz?

Bár Brazíliából jöttem, ahogy megismertem a magyar művészközeg működését, amelyet László tudományosan feltérképezett, úgy tűnt, hogy közel áll hozzám ez a világ.

Brazíliában nagyon vibráló művészi szcéna működik, amelyben nagy súlya van a politikai motivációnak, és itt Magyarországon sok hasonló dolgot láttam.

Szerettem volna minél közelebb kerülni a budapesti, illetve a magyar művészvilághoz, ezért is maradtam több ideig, mint az az installáció megépítéséhez szükséges lett volna. Egy egész hónapot töltöttem itt, hogy kicsit jobban megértsem ezt a közeget.

Milyen anyagokból készült az installáció?

Ebből a szempontból ez a munka nagyon érdekes, mert olyan elemekkel kombinálja a könnyű súlyú anyagokat és a magas technológiájú alkatrészeket, amelyeket kézzel kell beállítani. Alapvetően háromféle anyagból épül fel: vannak benne elektromos, foszforeszkáló kék vezetékek, ezek olyan látható elemek, amelyek az információt szolgáltatják. Aztán ott vannak a 3D nyomtatással készült csomópontok, amelyeknek különböző mérete van, és más-más pontokon vannak elhelyezve, de lényeges, hogy egészen pontosan abban a pozícióban kell lenniük, ahol vannak. Végül a harmadik elemet a damilszálak alkotják, amelyek nem láthatók, viszont azért felelősek, hogy az egész mű lebegni tudjon a lépcsőházban.

vegel_7-193003.jpg

Részlet az installációból a kiállítás megnyitóján (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

Egy rendkívül komplex műről van szó. Mennyi időbe telt elkészíteni?

Maga az építés két hetet vett igénybe, a tervezés viszont már sokkal több ideig tartott, ehhez három hónapra volt szükségünk. Amikor megértettük a koncepciót, az első kisméretű prototípust nagyon gyorsan, egy hét alatt elkészítettük. Aztán elkezdtük végiggondolni, hogyan tudnánk ezt sokkal nagyobb méretben megépíteni, és hogyan lehet emberi erővel felszerelni az egészet, mivel mi magunk, az asszisztensem és én szereltük fel az installációt.

Az egész fejlesztési, tervezési folyamat nagyon hosszú volt. A csomópontokkal kezdtük, amiknek a kábelezése nagyon speciális. Rejtett ládákat alakítottunk ki bennük, amelyekben a kábeleket lehet rögzíteni.

Több mint 120 prototípust készítettünk el, mire meglett a tökéletes darab.

Ezután foglalkoztunk azzal, hogy hogyan építsük meg az egészet. Számos lehetőség felmerült, de végül sikerült megtervezni a módját, hogy az összes kábel útvonala elvezessen a megfelelő csomópontig, és eljusson az út végéig.

nodes_turned-193023.jpg

Csomópontok halmaza (Fotó/Forrás: a művész személyes archívumából)

Művészként hogyan definiálod magad? Milyen módon helyezkedik el ez az installáció a munkásságodban?

Olyan művészként gondolok magamra, akit nagyon érdekelnek a mechanikus és elektronikus dolgok. Az elmúlt hét évben kölcsönhatásra épülő installációkon dolgoztam, amelyek a technológián alapulnak.

A munkáim mind kint vannak a térben, bejárhatók, körüljárhatók, de amit a legfontosabbnak tartok az az, hogy minden munkám a kapcsolódásról szól, már kezdettől fogva.

Szóval a Lászlóval történt megismerkedés olyan volt, mint egy varázslat, hiszen az ő egész munkássága is a kapcsolódásról szól, de egy egészen más prizmán keresztül. Az én munkám a kapcsolatok miértjét, László pedig ezek szerkezetét vizsgálja.

Akkor ez egy „perfect match” volt.

Abszolút. Tudomány, művészet és a kapcsolatok tökéletes találkozása.

Támogatott tartalom.

A négyzetrácsos papírtól a virtuális valóságig – A hálózati vizualizáció története dióhéjban

Kapcsolódó

A négyzetrácsos papírtól a virtuális valóságig – A hálózati vizualizáció története dióhéjban

Bár jelenleg zárva tart a Ludwig Múzeum, így a Barabási Albert-László hálózatkutatói munkásságának vizualizációs anyagát bemutató kiállítás is, jó hír, hogy a mielőbbi újranyitás reményében a múzeum március végéig meghosszabbította a tárlatot. Addig is, amíg újra személyesen átélhetjük a tudomány és a művészet találkozásának varázsát, ismerkedjünk meg a hálózati vizualizáció fejlődéstörténetével.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál beszámoló

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Vizuál ajánló

Tichy Gyula műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Először látható önálló tárlat a magyar szimbolizmus egyik kevésbé ismert alakjának műveiből. A mintegy nyolcvan festményt, metszetet és grafikát felvonultató kiállítást eredetileg a művész halálának centenáriumán, 2020-ban tervezték bemutatni.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Vihar-varázslat

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az ukrajnai háború juttatta eszébe azt a különleges felhőt, amelyet a Sziget fesztiválon fotózott egy közelgő vihar előtt.
Vizuál ajánló

Vietnámi-magyar romantikus filmmel ünnepelhetünk jövőre Valentin-napon

Szűcs Dóra filmje felidézi a hetvenes évek Budapestjének különleges hangulatát, valamint elrepíti a nézőt az akkori, illetve a mai Vietnámba is. Az almafa virága című alkotás főszerepében Nari Nguyen és Koltai-Nagy Balázs látható. A film teasere a cikkben!
Vizuál ajánló

November végi melankólia – Újra átélhetjük nagyvásznon Tarr Béla filmjeit

Retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a Cirko-Gejzír a magyar kortárs filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja előtt. November 25. és 27. között ugyanis Tarr Béla filmográfiájában merülhetünk el.