Szilágyi, vagyis SI-LA-GI több mint tíz éve készít közös alkotásokat thai, kínai, francia és magyar művészekkel, buddhista mesterekkel. Ezekből a sorozatokból mutat be most egy festményt és egy installációt. Az utóbbi a kortárs kínai megmondó Aj Vej-vej (Ai Weiwei) és Drölma (Kovács Zsuzsa) munkáinak felhasználásával készült, a festmény pedig a Svédországban élő, magyar származású Sziráki Endre képzőművésszel közös alkotás.

SI-LA-GI húsz éve többek között két fotósorozaton is dolgozik Ázsiában, a Bangkok on Sleep címűből lehet most látni egy képet a BTM-ben. "Keleten az emberek tíz percre bárhol, bármilyen helyzetben el tudnak aludni a rendőrtől a bolti eladón át a tulajdonosig" - mondta a művész. A múlandóságról szóló régebbi, nagyméretű fotóján egy medence partjára kirakott szöveg látható. A negatívba áttett színes fotó kék vize pirossá válik.

Szilágyi Szabolcs 1966-ban Svédországba emigrált. A stockholmi Képzőművészeti Akadémián festészetet, a stockholmi egyetemen művészettörténetet tanult, közben experimentális fotóval és filmmel, majd 1973-tól videóval is foglalkozott. 1980 és 1986 között festészetet és videóművészetet tanított Stockholmban. 1990-től él Budapesten. A hatvanas évek végén a japán harcművészet révén került közel a buddhizmushoz. A keleti gondolkodás tanítása és gyakorlata művészetére ma is hatással van.

Szilágyi a kiállításról:

Másképp gondolkodik az ember "képekkel" mint szavakkal. Másképp gondolkodik a befogadó mint az alkotó, mert más információk, élmények alakították, formázták látásmódját, tudását, személyiséget. Hasonló okok miatt nehezen megközelíthető, értelmezhető különféle kultúrák gondolkodása, hiszen nem azonos közösségi raktárból táplálkoznak. Mivel egész életem egy utazás, ezért ezek a folyamatos váltások es találkozások arra késztettek, hogy bizonyos témákban közös munkákat készítsek, thai, kínai, francia, magyar művészekkel és Buddhista Mesterekkel.

Régebben úgy gondoltam, hogy bizonyos verbális megközelítési kulcsokat, nézőpontokat meg kell osztanom a nézőkkel, megkönnyítve ezzel a kiállított darabok értelmezési lehetőségét. Most inkább saját kíváncsiságomat szeretnem kielégíteni, és azáltal, hogy nem adok magyarázatot, információt a képekhez, feltételezhetőn nem saját gondolataimat fogom visszahallani, hanem mások személyes interpretációját fogom megismerni. Sokkal érdekesebb ez így számomra annak ellenére is, hogy esetleg nem várt félreértésekkel is fogok találkozni a tartalmat és látványt illetően.