Vizuál

Kellemetlenné váltak a meztelen nimfák?

2018.02.02. 10:50
Ajánlom
Eltávolította a faláról Waterhouse Hülasz és a nimfák című képét egy manchesteri galéria. Idejétmúltak a meztelen tündérek? Vitaindító gesztus a műalkotások kortárs értelmezéséről vagy cenzúra?
Waterhouse: Hülasz és a nimfák, Manchester Art Gallery 1896.15 (1)

Waterhouse: Hülasz és a nimfák, Manchester Art Gallery 1896.15 (1) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A Manchester Art Galéria vitaindító szándékkal vette le a falról pénteken John William Waterhouse (1849-1917) híres Hülasz és a nimfák (1869) című festményét, sőt a képeslap verzióit is eltüntette az üzletéből. A látogatókat az alkotás helyén egy felirat tájékoztatja a döntésről, amivel a galéria gyűjteményében található alkotások bemutatásáról és értelmezéséről szeretnének párbeszédet kezdeményezni. 

Egyúttal arra kérik a közönséget, hogy mondják el a véleményüket a falra ragasztott Post-it cetlivel vagy akár a Twitteren. 

Guardian cikke szerint a képen meztelen, tinédzser lányoknak tűnő nimfák  láthatóak, amint a vesztébe csábítják a jóképű fiatal férfit. Vajon a viktoriánusok túl plasztikusra sikeredett erotikus fantáziája a jelenlegi légkörben helytelen, sőt, sértő a modern közönségnek? - teszi fel a kérdést a lap.

Az egyik legismertebb preraffaelita festmény Hülasz királyfi vesztét ábrázolja. Az ifjú Héraklész fegyverhordozója és kedvese volt, akivel együtt keltek útra az Argón. Amikor Hülasz vízért ment a Pégai-tóhoz, 

a tó nimfáinak annyira megtetszett a gyönyörű ifjú, hogy lehúzták magukhoz a mélybe.

Héraklész egész éjszaka félőrülten kereste társát, így lemaradt az Argóról. Hülaszt senki sem látta többé.

Clare Gannaway, a galéria kortárs művészettel foglalkozó kurátora szerint a cél a párbeszéd és nem a cenzúra volt: "Nem arról szól, hogy letagadjuk egy bizonyos műalkotás létezését". A festmény a Szépség hajszolása (Pursuit of Beauty) elnevezésű teremben függ több, hasonló  meztelen női testet megmutató XIX. századi kép között. 

A kurátor szerint az elnevezéssel van gond, mivel ebben az értelmezésben a férfi alkotók jelenítik meg a női testet pusztán passzív  műalkotásként, vagy végzet asszonyaként. 

"Személy szerint zavarban vagyok, hogy nem foglalkoztunk az üggyel hamarabb. Most tenni akarunk valamit a kérdésben, miután olyan hosszú ideig megfeledkeztünk róla" - mondta Gannaway, aki a Time's Up és a  #MeToo kezdeményezéssel indokolja a vita időszerűségét.

Maga az eltávolítás is egy művészi gesztus, mely Sonia Boyce alkotó márciusban nyitó kiállításának része lesz. Ennek kapcsán a látogatók a #MAGSoniaBoyce hashtaggel írhatják meg a véleményüket.

A vélemények egyelőre nagyon vegyesek, van aki szerint ez egy nagyon veszélyes precedenst teremt, míg mások politikailag korrekt lépésnek értékelik.

"Nem tetszik, hogy eltávolítanak vagy máshova helyeznek egy műalkotást, és megmondják mi a helyes vagy mi nem"

- nyilatkozta a lapnak Michael Browne, aki jelen volt a festmény levételénél. A művész amiatt aggódik, hogy ezzel a gesztussal a múltat próbálják meg kitörölni. "Arrra használják a hatalmukat, hogy megvétózzák egy közgyűjtemény darabjait. Egyelőre nem is tudjuk, meddig nem lesz látható a festmény - napokig, hetekig, hónapokig? Akár az is előfordulhat, hogy soha többé nem kerül vissza, hacsak valaki fel nem emeli érte a szavát."

Browne elmondása szerint attól tart, hogy a történelmi festményeket kidobják és helyüket a kortárs alkotások veszik át. "Tudom, hogy vannak más olyan alkotások is a raktárakban, melyeket valószínűleg valamilyen okból sértőnek találnának és emiatt soha nem kerülnek ki a falra."

Gannaway azonban állítja, hogy a lépés nem a cenzúráról szól.

"Valószínűleg a kép hamarosan visszatér, de reméljük, hogy más kontextusba helyezve. Ez nem csak egyetlen festményről, hanem a galéria teljes kontextusáról szól."

John William Waterhouse - The Lady of Shalott

John William Waterhouse - The Lady of Shalott (Fotó/Forrás: Wikipedia)

John William Waterhouse (1849 – 1917) egyike a legismertebb preraffaelita festőknek. Témáit főleg az antik mitológiából és az Artúr-mondakörből merítette.

Lady Shalott című festménye a Tate Britain legkelendőbb képeslapja. Waterhouse művészetének bizonyos szeletei valóban kényelmetlen érzéssel tölthetik el a közönséget. akadnak képei, meleket csupán egy hajszál választ el a pornográfiától. Waldemar Januszczak kritikus például a Szent Eulália halála című képről mondta azt egy 2009-es kiállításon, hogy "azt se tudja, hogy nevessen, sírjon, vagy hívja a rendőrséget." A 12 éves lány borzalmas mártírhalált halt, a kínzásoknak azonban nyoma sincs a nyilvánvalóan felnőtt női testen, mely a képen látható.

A Twitteren is többen hozzászóltak a kép eltávolításához. Az egyik felhasználó a fenti képet küldte a témában: "Ugyanaz a jelenet, ugyanaz a korszak, de egy női alkotótól,  Henrietta R. Raetól." A Christie's leírását idézve hozzáteszi: "Rae elsősorban a klasszikus témák festőjének tartotta, akinek művészetében nagy szerepet kaptak a meztelen női alakok.

A történetnek furcsa pikantériát ad, hogy a kurátorok a női szépség tárgyiasításáról szóló vitát egy olyan képpel indították el, ahol 

a festményen ábrázolt történet szerint a férfi testét tárgyiasították.

Hülasz elbűvölő szépsége ragadta meg a nimfát, aki magával rántotta az ifjút a vízbe.

Diego Velazquez: Vénusz tükörrel (1647-51)

Diego Velazquez: Vénusz tükörrel (1647-51) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

kell-e a múzeumoknak politikai alapon cenzurázni a műalkotásokat?

Guardian művészetkritikusa, Jonathan Jones szerint ez lehet az egyetlen kérdés, ami felvetődik az eset kapcsán. A kép eltávolítását ahhoz hasonlította, amikor a Lady Chatterley szeretőjének megjelentetése miatt a Penguin Books-ot támadták 1960-ban. Véleménye szerint ezzel a lépéssel hatvan évvel vetik vissza a gondolkodást, "pedig a modernitás szabadságába beletartozik a szexualitás szabadsága is. Még egy fura, öreg viktoriánus perverznek is joga van enyhén pornográf nimfákat festenie."

A Hülasz és a nimfák Jones szerint nem egy mestermű, de ennél sokkal rázósabb történetek is állnak valódi művészi értékkel bíró művek mögött, gondoljunk csak Picasso munkáira, de említi Velázquez Vénusz tükörrel vagy Titiano Diana és Aktaión című képét.

Nem ez az első közelmúltbéli eset, amikor egy nőábrázolás vita tárgyát képezi. Nemrég Balthus: Thérèse álmodik című festménye váltott ki indulatokat.

Petíciót indítottak a festmény miatt, ami vágytárgyként ábrázol egy kislányt

Kapcsolódó

Petíciót indítottak a festmény miatt, ami vágytárgyként ábrázol egy kislányt

Szerették volna, ha lekerül a New York-i Metropolitan Museum faláról Balthus: Thérèse álmodik című 1938-as festménye, melyen az akkor 12 év körüli modelljét szerintük szexuálisan szuggesztív pózban ábrázolja az alkotó.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál előzetes

Az élet a fontosabb, vagy a szerelem? – Hamarosan a mozikban a West Side Story

Még néhány nap, és egy év kényszerű várakozás után bemutatják Steven Spielberg szerelem-projektjét, a West Side Story filmváltozatát. A rendező gyerekkori álmát valósította meg Leonard Bernstein klasszikusának filmre vitelével. A legújabb előzetes is sokat ígér. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kutyaszorítóban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, mennyi munka rejlik egy tökéletes fotó elkészítése mögött.
Vizuál premier

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Vizuál interjú

Képzőművészet a költészet és zene szimbiózisában – Rácz Lili képei a Gólem Központban

„Megkezdem” címmel különleges, összművészeti kiállításmegnyitót tartanak december 11-én 19 órakor, a Gólem Központban. A tárlaton, amit Egri Márta színésznő nyit meg, Rácz Lili munkái láthatók, de az absztrakt festményekhez szervesen kapcsolódnak a társművészetek, a költészet ugyanúgy, mint a zene.
Vizuál ajánló

Belépő a gyűjtők világába - Újra itt a Resident Art Fair

A feltörekvő hazai alkotók mellett világhírű nemzetközi művészek alkotásait kínálja a Resident Art Fair 2021 művészeti vásár, amely idén új helyszínen, a nagy múltú Budapest Art Factory-ben fogadja a látogatókat.