Vizuál

Kellemetlenné váltak a meztelen nimfák?

2018.02.02. 10:50
Ajánlom
Eltávolította a faláról Waterhouse Hülasz és a nimfák című képét egy manchesteri galéria. Idejétmúltak a meztelen tündérek? Vitaindító gesztus a műalkotások kortárs értelmezéséről vagy cenzúra?
Waterhouse: Hülasz és a nimfák, Manchester Art Gallery 1896.15 (1)

Waterhouse: Hülasz és a nimfák, Manchester Art Gallery 1896.15 (1) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A Manchester Art Galéria vitaindító szándékkal vette le a falról pénteken John William Waterhouse (1849-1917) híres Hülasz és a nimfák (1869) című festményét, sőt a képeslap verzióit is eltüntette az üzletéből. A látogatókat az alkotás helyén egy felirat tájékoztatja a döntésről, amivel a galéria gyűjteményében található alkotások bemutatásáról és értelmezéséről szeretnének párbeszédet kezdeményezni. 

Egyúttal arra kérik a közönséget, hogy mondják el a véleményüket a falra ragasztott Post-it cetlivel vagy akár a Twitteren. 

Guardian cikke szerint a képen meztelen, tinédzser lányoknak tűnő nimfák  láthatóak, amint a vesztébe csábítják a jóképű fiatal férfit. Vajon a viktoriánusok túl plasztikusra sikeredett erotikus fantáziája a jelenlegi légkörben helytelen, sőt, sértő a modern közönségnek? - teszi fel a kérdést a lap.

Az egyik legismertebb preraffaelita festmény Hülasz királyfi vesztét ábrázolja. Az ifjú Héraklész fegyverhordozója és kedvese volt, akivel együtt keltek útra az Argón. Amikor Hülasz vízért ment a Pégai-tóhoz, 

a tó nimfáinak annyira megtetszett a gyönyörű ifjú, hogy lehúzták magukhoz a mélybe.

Héraklész egész éjszaka félőrülten kereste társát, így lemaradt az Argóról. Hülaszt senki sem látta többé.

Clare Gannaway, a galéria kortárs művészettel foglalkozó kurátora szerint a cél a párbeszéd és nem a cenzúra volt: "Nem arról szól, hogy letagadjuk egy bizonyos műalkotás létezését". A festmény a Szépség hajszolása (Pursuit of Beauty) elnevezésű teremben függ több, hasonló  meztelen női testet megmutató XIX. századi kép között. 

A kurátor szerint az elnevezéssel van gond, mivel ebben az értelmezésben a férfi alkotók jelenítik meg a női testet pusztán passzív  műalkotásként, vagy végzet asszonyaként. 

"Személy szerint zavarban vagyok, hogy nem foglalkoztunk az üggyel hamarabb. Most tenni akarunk valamit a kérdésben, miután olyan hosszú ideig megfeledkeztünk róla" - mondta Gannaway, aki a Time's Up és a  #MeToo kezdeményezéssel indokolja a vita időszerűségét.

Maga az eltávolítás is egy művészi gesztus, mely Sonia Boyce alkotó márciusban nyitó kiállításának része lesz. Ennek kapcsán a látogatók a #MAGSoniaBoyce hashtaggel írhatják meg a véleményüket.

A vélemények egyelőre nagyon vegyesek, van aki szerint ez egy nagyon veszélyes precedenst teremt, míg mások politikailag korrekt lépésnek értékelik.

"Nem tetszik, hogy eltávolítanak vagy máshova helyeznek egy műalkotást, és megmondják mi a helyes vagy mi nem"

- nyilatkozta a lapnak Michael Browne, aki jelen volt a festmény levételénél. A művész amiatt aggódik, hogy ezzel a gesztussal a múltat próbálják meg kitörölni. "Arrra használják a hatalmukat, hogy megvétózzák egy közgyűjtemény darabjait. Egyelőre nem is tudjuk, meddig nem lesz látható a festmény - napokig, hetekig, hónapokig? Akár az is előfordulhat, hogy soha többé nem kerül vissza, hacsak valaki fel nem emeli érte a szavát."

Browne elmondása szerint attól tart, hogy a történelmi festményeket kidobják és helyüket a kortárs alkotások veszik át. "Tudom, hogy vannak más olyan alkotások is a raktárakban, melyeket valószínűleg valamilyen okból sértőnek találnának és emiatt soha nem kerülnek ki a falra."

Gannaway azonban állítja, hogy a lépés nem a cenzúráról szól.

"Valószínűleg a kép hamarosan visszatér, de reméljük, hogy más kontextusba helyezve. Ez nem csak egyetlen festményről, hanem a galéria teljes kontextusáról szól."

John William Waterhouse - The Lady of Shalott

John William Waterhouse - The Lady of Shalott (Fotó/Forrás: Wikipedia)

John William Waterhouse (1849 – 1917) egyike a legismertebb preraffaelita festőknek. Témáit főleg az antik mitológiából és az Artúr-mondakörből merítette.

Lady Shalott című festménye a Tate Britain legkelendőbb képeslapja. Waterhouse művészetének bizonyos szeletei valóban kényelmetlen érzéssel tölthetik el a közönséget. akadnak képei, meleket csupán egy hajszál választ el a pornográfiától. Waldemar Januszczak kritikus például a Szent Eulália halála című képről mondta azt egy 2009-es kiállításon, hogy "azt se tudja, hogy nevessen, sírjon, vagy hívja a rendőrséget." A 12 éves lány borzalmas mártírhalált halt, a kínzásoknak azonban nyoma sincs a nyilvánvalóan felnőtt női testen, mely a képen látható.

A Twitteren is többen hozzászóltak a kép eltávolításához. Az egyik felhasználó a fenti képet küldte a témában: "Ugyanaz a jelenet, ugyanaz a korszak, de egy női alkotótól,  Henrietta R. Raetól." A Christie's leírását idézve hozzáteszi: "Rae elsősorban a klasszikus témák festőjének tartotta, akinek művészetében nagy szerepet kaptak a meztelen női alakok.

A történetnek furcsa pikantériát ad, hogy a kurátorok a női szépség tárgyiasításáról szóló vitát egy olyan képpel indították el, ahol 

a festményen ábrázolt történet szerint a férfi testét tárgyiasították.

Hülasz elbűvölő szépsége ragadta meg a nimfát, aki magával rántotta az ifjút a vízbe.

Diego Velazquez: Vénusz tükörrel (1647-51)

Diego Velazquez: Vénusz tükörrel (1647-51) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

kell-e a múzeumoknak politikai alapon cenzurázni a műalkotásokat?

Guardian művészetkritikusa, Jonathan Jones szerint ez lehet az egyetlen kérdés, ami felvetődik az eset kapcsán. A kép eltávolítását ahhoz hasonlította, amikor a Lady Chatterley szeretőjének megjelentetése miatt a Penguin Books-ot támadták 1960-ban. Véleménye szerint ezzel a lépéssel hatvan évvel vetik vissza a gondolkodást, "pedig a modernitás szabadságába beletartozik a szexualitás szabadsága is. Még egy fura, öreg viktoriánus perverznek is joga van enyhén pornográf nimfákat festenie."

A Hülasz és a nimfák Jones szerint nem egy mestermű, de ennél sokkal rázósabb történetek is állnak valódi művészi értékkel bíró művek mögött, gondoljunk csak Picasso munkáira, de említi Velázquez Vénusz tükörrel vagy Titiano Diana és Aktaión című képét.

Nem ez az első közelmúltbéli eset, amikor egy nőábrázolás vita tárgyát képezi. Nemrég Balthus: Thérèse álmodik című festménye váltott ki indulatokat.

Petíciót indítottak a festmény miatt, ami vágytárgyként ábrázol egy kislányt

Kapcsolódó

Petíciót indítottak a festmény miatt, ami vágytárgyként ábrázol egy kislányt

Szerették volna, ha lekerül a New York-i Metropolitan Museum faláról Balthus: Thérèse álmodik című 1938-as festménye, melyen az akkor 12 év körüli modelljét szerintük szexuálisan szuggesztív pózban ábrázolja az alkotó.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 
Klasszikus

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.
Könyv

Szerte az országban újra nyitnak a könyvesboltok

A járványügyi szabályoknak megfelelően a maszkviselés és a négyzetméter-alapú távolságtartás továbbra is kötelező. Az üzletek átvevőhelyként is működnek és a bankkártyás fizetést preferálják.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ingyenesen látható Szomjas György kultikus filmje

Szerda éjfélig ingyenesen elérhető a FILMIO-n Szomjas György 1976-os filmje, a Talpuk alatt fütyül a szél. A Nemzeti Filmintézet ezzel az alkotással tiszteleg az április 7-én elhunyt rendezőlegenda előtt.
Vizuál hír

Múzeumi miniszteri biztos lesz L. Simon László

A Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztossá nevezi ki L. Simon Lászlót Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – tudatta az MTI-vel az EMMI.
Vizuál pályázat

Szabaduljon ki a tehetség a műterem falai közül!

Az Együtt a Művészetért Egyesület évek óta foglalkozik azzal, hogy a hazai képzőművészeti életbe frissességet, fejlődést hozzon. Az egyesület 2017-ben álmodta meg a Budapest Art Mentor elnevezésű képzőművészeti mentorprogramot, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a magyar és a nemzetközi művészeti szcéna megismerésére és az abba való beágyazódásra. A programra nyilvános pályázat útján lehet bekerülni 2021. május 17-i jelentkezési határidővel.
Vizuál gyász

Elhunyt Hajdufy Miklós filmrendező

89 éves korában, otthonában elhunyt Hajdufy Miklós – tudatta a rendező családja. Nevéhez olyan nagyszerű filmek fűződnek, mint az És mégis mozog a föld, a Sakk, Kempelen úr! vagy a Klapka légió.
Vizuál egyiptom

KÉP-regény: Múzeum a piramisok árnyékában

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egyiptomi emlékeiről és a gízai piramisok fényképezéséről mesél.