A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagjának munkássága előtt tisztelgő, Szervusztok, Pajtikák! című tárlaton a Kemény Bábszínház hagyatékából mutatnak be válogatást.

Fekete György, az MMA elnöke a kiállítás hétfői megnyitóján hangsúlyozta: a háromgenerációs Kemény család - az európai párhuzamokkal egy időben - játékával és mutatványával leleplező tükröt állított a korabeli hétköznapoknak, valamint a létért való küzdelemnek, a harsány örömöknek és a furfangnak, de még a politikának is. Felidézte, hogy 1974-ben a színháztörténeti intézettől kapott megbízást egy első, átfogó magyar bábtörténeti kiállítás megrendezésére. A munka során derült ki, hogy a magyar bábjátszás vásári vándorjátékával egyidős magával a magyar színjátszással. Kezdetei a képmutogatás és az árnyjáték megjelenésével több mint két évszázadosak. Mint fogalmazott, lélegzetelállító anyagokra, díszletekre, figurákra, képekre, írott dokumentumokra, szövegkönyvekre, öltözékekre és életrajzokra bukkant. Kemény Henrikről szólva az MMA elnöke hangsúlyozta: szelíd, erős akaratú, fürge, harsány, melankolikus, dolgos, kitartó, hiszékeny és naiv volt, amihez óriási lélek és túlélőképesség társult.

Láposi Terka színháztörténész, néprajzkutató, a tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítás a Korngut-Kemény család hagyatékából csaknem 130 bábot és marionettet, mintegy 320 eredeti kelléket és díszletet, valamint személyes relikviákat, írásokat, hangfelvételeket vonultat fel. Emellett látható például a Kemény Henrik édesapja által 1926-ban készített Vitéz László, vagy a bábos híres barna utazóládája és az 1945-től megmaradt naptárjainak néhány darabja is jegyzetekkel. Láposi Terka felidézte: a nagypapa, Korngut Salamon 1897-ben kapott engedélyt cirkuszi és bábos mutatványok előadására. A Népligetben 1927-ben nyílt meg a Kemény Bábszínház, amelyet 1953-ben államosítottak.

A Kemény Henrikre emlékező kiállítás február 1-ig, a 150 éves a Vigadó című jubileumi programsorozat keretében tekinthető meg. Január 22-én, a magyar kultúra napján egész napos ingyenes rendezvényre várják a gyerekeket és az érdeklődőket a Vigadóba. Az épület Makovecz-termében interaktív drámapedagógiai foglalkozást és bábkészítést tartanak a kisebbeknek. Szintén Szervusztok, pajtikák! címmel a szombathelyi Mesebolt Bábszínház előadása a Kamaraszínházban lesz hallható és látható.

Január 29-én, Kemény Henrik születésének 90. évfordulóján megkoszorúzzák a Kolibri Színháznál található emléktábláját, majd ünnepi ülésen emlékeznek meg a bábművészről a Vigadó Makovecz-termében. Átadják a Kemény Henrik-díjat is (Majoros Gyula szobrászművész kisplasztikáját), és Láposi Terka színháztörténész bemutatja A Kemény Bábszínház képeskönyve - Korngut Kemény Henrik színházteremtése című könyvet.

Az 1925-ben, Budapesten született Kemény Henrik legnépszerűbb bábfigurája Vitéz László, a piros sipkás, vidám fickó, aki palacsintasütőjével tanítja móresre "a csoki pofákat", azaz az ördögöket és magát a halált is. Kemény Henrik nyolcvan éven keresztül aktívan bábozott. Kivételes mestere volt a vásári hagyományok továbbfejlesztésének, és nagy hatással volt a kortárs magyar bábművészetre. Tagja volt az Állami Bábszínháznak. Személye összekapcsolta a magyar bábozás vándorló, népi hagyományait az esztétikailag kiforrott, kortárs kísérletekkel. Kemény Henrik követte a családi tradíciókat. A háromgenerációs vásári mutatványos család férfi tagjai közösen építették fel Budapesten, a Népligetben a Kemény Bábszínházat. Korngut Salamon (1853-1930), a nagypapa, Korngut-Kemény Henrik (1888-1944), az apa meg a két fivér, Kemény Henrik (1925-2011) és Kemény Mátyás (1926-2001) egymás mellett, egymást erősítve, álltak színpadra. Bábszínházukban mindent maguk alkottak.

Kemény Henrik 2011 novemberében hunyt el.