Vizuál

KÉP-regény: A hálózat csapdájában

2023.02.24. 14:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azon töpreng, mi keresnivalója van a mesterséges intelligenciának a művészetben.

Nem, ennek semmi köze a klasszikus kalandfilmhez. Sandra Bullock sincs benne, meg a pretoriánusok is maximum csak a tűzfalig jutnak el.

Ez ugyanis Kína, ahol erősen korlátozva van a nyugati közösségi média, sőt még a legnépszerűbb levelezőprogramok sem érhetőek el.

Van viszont elektromos hálózat, ami az egész összeszerelő üzemmé alakult országot működteti, és lassan mindent behálóz, mint a hajszálerek a szervezetet. Látható és virtuális vezetékek fonják be a kultúrát, a templomokat, a vizet és a levegőt, mert kell az áram, hogy fény legyen a csavargyárban. Az agyakban van csak sötétség, de ott nagyon. Én is teljesen el vagyok bizonytalanodva. Lassan már nem is tudom, hogy melyik a műalkotás: a sárkányos díszes kapu vagy a villanyoszlop?

Azt meg kell hagyni, hogy a kínaiak legalább nem lopkodták össze a műtárgyakat, többek között a világ minden országából, sőt inkább tőlük vittek haza a nagy nyugati múzeumok ezt-azt. Mondjuk, nyugaton azért nem kötik rá az áramot a Mona Lisára, bár ami azt illeti, a hangsúlyok már rendesen eltolódtak. A keleti kényelem is lassan nyugati izgalommal párosul, mert már ott tartunk, hogy műalkotások születnek a mesterséges intelligencia hálózatára kötve.

Azon gondolkodom mostanság, miként lehetne az éppen kulturális alkotói korszakába lépő mesterséges intelligenciát lefényképezni. Nem egyszerű, mert algoritmusokat meg biteket mutogatni azért szép kihívás lenne, és amúgy is hülyeség.

De a téma foglalkoztat, és rájöttem, talán ez a kép áll a legközelebb ahhoz, amint a hálózatra kapcsolt mesterséges intelligencia éppen felzabálja a művészetet.

A mesterséges intelligencia által gyártott műalkotások szerintem sokkal súlyosabb problémát jelentenek, mint amilyennek ez pillanatnyilag látszik. Nem, nem attól tartok, hogy a Skynet öntudatra ébred – bár ez sem elképzelhetetlen – hanem attól, hogy a művészetben az emberi tényező teljesen marginálissá válik, sőt, szép lassan kihal.

Az irodalomban már most nagyon erős problémának látom a ChatGPT jelenséget. Az, hogy a megjelenő könyvek jelentős százalékát chatbotok írják, az rémisztő. Ráadásul nemcsak prózát, de verset is tudnak írni, és ha belegondolunk, egy közepes ponyva színvonalát simán lehozza egy chatbot, az olvasók meg nem vesznek észre semmit. Attól tartok, lassan egyedül már csak a témafelvetésben lesz jobb Nádas Péter vagy Závada Pál.

Tudjuk, hogy nemzetközi szinten jó néhány bestseller jó néhány fejezetét eddig is szellemírók írták, de mostantól őket sem kell majd kifizetni. Azt mondják, a chatbotok egyelőre „csak” a beprogramozott adatkészletből tudnak dolgozni, de ez sem lesz mindig így. Mi lesz, ha ráengedjük őket a netre?

TangshanKina-122931.jpg

Sárkányos kapu és villanyoszlop a kínai Tangsanban (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Az én legnagyobb problémám a képzőművészet. A szobrászatot talán vegyük ki, mert ugyan lehet 3D nyomtatókkal szobrokat gyártani, de ott a nyersanyag és a technológia egyelőre kizárja az AI-t. Max egy szobortervet tud összerakni, amit ugyan le lehet gyártani, de azért az nem lesz ugyanaz, mint amikor Michelangelo nekimegy a vésőjével a márványnak. Na de a festészet vagy a fotográfia már kemény ügy! Simán lefest egy algoritmus Van Gogh stílusában bármit. Én kitalálok egy témát, a többi a szoftver dolga. Nem tudom, mindez hova vezethet. A széthájpolt fényképekkel ugyanez van: gyakorlatilag bármit le lehet gyártani egy jó szoftverrel mindenféle emberi, művészi beavatkozás nélkül. Ha egy program is tud olyat, mint én, akkor rám nincs is szükség.

Ráadásul lehetetlen olyanokkal versenyezni, akik programokat használnak, de a kész fényképet sajátként adják el, míg én vért izzadok, hogy eredeti dologgal álljak elő,

mégsem megyek vele semmire. Egész pontosan attól tartok, hogy egy idő után a netet böngészve ötletelni is fognak az algoritmusok, és gyorsabban fognak jobbat kitalálni, mint maguk a művészek.

Van persze egy másik álláspont, ami ennél jóval optimistább és megengedőbb. Ennek képviselői azt mondják, hogy soha nem lehet kikapcsolni az emberi tényezőt a művészetből, mert az emberek mindig jobb és kifejezőbb ötletekkel fognak előállni, mint a chatbotok, hiszen ők csak az emberek által megkreált világból táplálkoznak, ezért a művészek mindig egy lépéssel előttük járnak majd. Nagyon remélem, hogy nekik lesz igazuk, mert különben az fog zavarni ezen a képen, hogy mindenféle hülye sárkányokkal tönkrevágták ezt a gyönyörű távvezetéket.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Fejléckép: Sárkányos kapu és villanyoszlop a kínai Tangsanban (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Rost Andrea beadta pályázatát a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

Az énekesnő közösségi oldalán erősítette meg a hírt: indul a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatán, amelynek március 28-án jár le a határideje.
Zenés színház

„El kell kezdeni az Operaház értékének visszaállítását” – Miklósa Erika is beadta pályázatát az Opera élére

Március 28-án van a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt pályázat beadási határideje. Miklósa Erika opera-énekesnő a közösségi médiában tette közzé, hogy indul a pályázaton.
Klasszikus

Keller András pályázik a Zeneakadémia rektori posztjára

Az idei évben jár le Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektorának megbízatása. Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója egy interjúban megerősítette: ő is indul a pályázaton.
Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Ragályi Elemér, Kossuth-díjas operatőr

A 83 esztendős filmes szakember halálának hírét a család közölte a Telexszel.
Vizuál gyász

Elhunyt Pál Mihály szobrászművész

A Munkácsy-díjas szobrászművész nyolcvanhét éves volt. Halálhírét családja jelentette be – adta hírül az Index.
Vizuál ajánló

Kerítéskiállítással ünnepel a százéves Rákospalota

A XV. kerületi városrész elmúlt száz esztendeje elevenedik meg a március 29-én megnyíló kiállításon.
Vizuál hír

Beethoven és Harcsa Veronika szól az új Kolodko-szoborból

Ezúttal a Művészetek Palotája elé helyezett miniszobrot Kolodko Mihály: A Füles című alkotás egy fejhallgatót mintáz, és zene szól belőle.
Vizuál ajánló

Visszatérő témák és számadás – Szemadám György munkái a Pesti Vigadóban

Április 30-ig látható a 75 éves művész kiállítása, amely az alkotó elmúlt öt évben keletkezett munkáit mutatja be.