Vizuál

KÉP-regény: A hálózat csapdájában

2023.02.24. 14:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azon töpreng, mi keresnivalója van a mesterséges intelligenciának a művészetben.

Nem, ennek semmi köze a klasszikus kalandfilmhez. Sandra Bullock sincs benne, meg a pretoriánusok is maximum csak a tűzfalig jutnak el.

Ez ugyanis Kína, ahol erősen korlátozva van a nyugati közösségi média, sőt még a legnépszerűbb levelezőprogramok sem érhetőek el.

Van viszont elektromos hálózat, ami az egész összeszerelő üzemmé alakult országot működteti, és lassan mindent behálóz, mint a hajszálerek a szervezetet. Látható és virtuális vezetékek fonják be a kultúrát, a templomokat, a vizet és a levegőt, mert kell az áram, hogy fény legyen a csavargyárban. Az agyakban van csak sötétség, de ott nagyon. Én is teljesen el vagyok bizonytalanodva. Lassan már nem is tudom, hogy melyik a műalkotás: a sárkányos díszes kapu vagy a villanyoszlop?

Azt meg kell hagyni, hogy a kínaiak legalább nem lopkodták össze a műtárgyakat, többek között a világ minden országából, sőt inkább tőlük vittek haza a nagy nyugati múzeumok ezt-azt. Mondjuk, nyugaton azért nem kötik rá az áramot a Mona Lisára, bár ami azt illeti, a hangsúlyok már rendesen eltolódtak. A keleti kényelem is lassan nyugati izgalommal párosul, mert már ott tartunk, hogy műalkotások születnek a mesterséges intelligencia hálózatára kötve.

Azon gondolkodom mostanság, miként lehetne az éppen kulturális alkotói korszakába lépő mesterséges intelligenciát lefényképezni. Nem egyszerű, mert algoritmusokat meg biteket mutogatni azért szép kihívás lenne, és amúgy is hülyeség.

De a téma foglalkoztat, és rájöttem, talán ez a kép áll a legközelebb ahhoz, amint a hálózatra kapcsolt mesterséges intelligencia éppen felzabálja a művészetet.

A mesterséges intelligencia által gyártott műalkotások szerintem sokkal súlyosabb problémát jelentenek, mint amilyennek ez pillanatnyilag látszik. Nem, nem attól tartok, hogy a Skynet öntudatra ébred – bár ez sem elképzelhetetlen – hanem attól, hogy a művészetben az emberi tényező teljesen marginálissá válik, sőt, szép lassan kihal.

Az irodalomban már most nagyon erős problémának látom a ChatGPT jelenséget. Az, hogy a megjelenő könyvek jelentős százalékát chatbotok írják, az rémisztő. Ráadásul nemcsak prózát, de verset is tudnak írni, és ha belegondolunk, egy közepes ponyva színvonalát simán lehozza egy chatbot, az olvasók meg nem vesznek észre semmit. Attól tartok, lassan egyedül már csak a témafelvetésben lesz jobb Nádas Péter vagy Závada Pál.

Tudjuk, hogy nemzetközi szinten jó néhány bestseller jó néhány fejezetét eddig is szellemírók írták, de mostantól őket sem kell majd kifizetni. Azt mondják, a chatbotok egyelőre „csak” a beprogramozott adatkészletből tudnak dolgozni, de ez sem lesz mindig így. Mi lesz, ha ráengedjük őket a netre?

TangshanKina-122931.jpg

Sárkányos kapu és villanyoszlop a kínai Tangsanban (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Az én legnagyobb problémám a képzőművészet. A szobrászatot talán vegyük ki, mert ugyan lehet 3D nyomtatókkal szobrokat gyártani, de ott a nyersanyag és a technológia egyelőre kizárja az AI-t. Max egy szobortervet tud összerakni, amit ugyan le lehet gyártani, de azért az nem lesz ugyanaz, mint amikor Michelangelo nekimegy a vésőjével a márványnak. Na de a festészet vagy a fotográfia már kemény ügy! Simán lefest egy algoritmus Van Gogh stílusában bármit. Én kitalálok egy témát, a többi a szoftver dolga. Nem tudom, mindez hova vezethet. A széthájpolt fényképekkel ugyanez van: gyakorlatilag bármit le lehet gyártani egy jó szoftverrel mindenféle emberi, művészi beavatkozás nélkül. Ha egy program is tud olyat, mint én, akkor rám nincs is szükség.

Ráadásul lehetetlen olyanokkal versenyezni, akik programokat használnak, de a kész fényképet sajátként adják el, míg én vért izzadok, hogy eredeti dologgal álljak elő,

mégsem megyek vele semmire. Egész pontosan attól tartok, hogy egy idő után a netet böngészve ötletelni is fognak az algoritmusok, és gyorsabban fognak jobbat kitalálni, mint maguk a művészek.

Van persze egy másik álláspont, ami ennél jóval optimistább és megengedőbb. Ennek képviselői azt mondják, hogy soha nem lehet kikapcsolni az emberi tényezőt a művészetből, mert az emberek mindig jobb és kifejezőbb ötletekkel fognak előállni, mint a chatbotok, hiszen ők csak az emberek által megkreált világból táplálkoznak, ezért a művészek mindig egy lépéssel előttük járnak majd. Nagyon remélem, hogy nekik lesz igazuk, mert különben az fog zavarni ezen a képen, hogy mindenféle hülye sárkányokkal tönkrevágták ezt a gyönyörű távvezetéket.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Fejléckép: Sárkányos kapu és villanyoszlop a kínai Tangsanban (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

A művészet szabaddá tesz – interjú Venyige Sándorral

Pest megye legnagyobb szabadtéri összművészeti fesztiválját kínálja Budapesttől mindössze 25 kilométerre a Mézesvölgyi Nyár. A fesztivál alapító-igazgatóját, Venyige Sándort kérdeztük az idei programokról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A Kádár-kocka hatástörténetével foglalkozik a Ludwig Múzeum legújabb kiállítása

A május 18. és augusztus 18. között látogatható, időszaki tárlat változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a jellegzetes kockaház történetét.
Vizuál ajánló

Egy minden irányba kritikus politikai kabaré – a közélet abszurditásait bemutató tárlat nyílt a XV. kerületben

Hogy a politika az elmúlt években teljességgel rátelepedett az emberek hétköznapjaira, jól jelzi, hogy már a kortárs design tárgyakon is találkozhatunk a legemlékezetesebb közéleti botrányokkal.
Vizuál hír

Elveszettnek hitt részletek kerültek elő az Egri csillagok 1923-as filmfeldolgozásából

Filmtörténeti szenzációt jelentő részletek kerültek elő az Egri csillagok bő száz éve forgatott némafilmváltozatából. Az életre kelthető apró szilánkokra Janikovszky Mara hagyatékában bukkantak rá.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.