Vizuál

KÉP-regény: A Kápolna Tárlatok titkai

2022.06.17. 13:50
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt meséli el, hogyan lett Balatonboglár két elfeledett kápolnájából a neoavantgard mozgalom egyik legfontosabb találkozóhelye. 

Tulajdonképpen az egész gyerekkoromat a Balatonnál, konkrétabban Balatonboglárom töltöttem. A nagyszüleim ott laktak, és a hetvenes évek eleje óta, már egészen kis csecsemőként is sirályvijjogások, viharjelző rakétadurranások és balinrablások hangjaira szívtam magamba az anyatejet. Na, most itt erős joggal merül fel bennetek a kérdés, hogy mi köze ennek a fotográfiához, a kultúrához, és egyáltalán kit érdekel?

Akkor még én sem tudtam, sőt, nagyon kevesen tudták, hogy pont abban az időben Balatonboglár a magyar neoavantgard mozgalom egyik legnagyobb kalandja volt!

Bizony, és nem is akármilyen a sztori!

Az egész történet 1857-re nyúlik vissza, mikoris egy bizonyos Bárány Pál nagybirtokos a balatonboglári temetődomb nyugati oldalában egy neogótikus kápolnát húzott fel, családi sírbolt gyanánt. Akkor még adtak az emberek az ilyesmire. Nem sokkal később – 1893-ban – egy másik csóka, nevezett Körmendy Lajos kisbirtokos a domb déli oldalára szintén felhúzott egy hasonló stílusú katolikus kápolnát, hasonló célzattal. Aztán a balatonboglári nagytemplom 1932-es megépítése után ezek a kápolnák elfelejtődtek, nem járt arra a kutya se, és mindkettőt benőtte a bozót. A nagytemplom megépítése, majd az új temető megnyitása után idővel a régi temető elhagyatott lett, benőtte a bozót.

Az elhagyott kápolnákra 1966 nyarán bukkant rá egy ifjú képzőművész, Galántai György és az egyiket 15 évre bérbe vette – szigorúan művészeti célzattal – a katolikus egyháztól. A következő évek arról szóltak, hogy a kápolnát alkalmassá tegye arra, hogy nyáron műteremként és „alternatív művészeti intézményként” üzemeljen Kápolna Tárlat elnevezéssel. Az elsőre hülyeségnek tűnő kísérlet végül 1970-re olyannyira beérett, hogy három éven keresztül avantgard kiállításokat, zenei esteket, irodalmi találkozókat, színházi performanszokat és alterkoncerteket rendeztek itt, és úgy felpörgött, hogy 1970 és 1973 között a kortárs, neoavantgárd művészet egyik legjelentősebb magyarországi bemutatóhelyévé vált. Sőt, a kisebb kápolna előtti színpadon komoly színházi eseménynek számító színielőadások is zajlottak a „Kaposvár jelenség” idején.

A kaposvári színház kvázi nyári játszóhelynek tekintette a helyszínt.

Szóval, miközben én a Balaton hullámainak csobogására szívtam magamba az anyatejet, tőlem egy karnyújtásnyira zajlott a magyar kultúra akkori legnagyobb kalandja. Ha ez manapság történik, akkor már Kápolna-fesztiválnak hívnák, és Kapolcs vagy a Sziget nyomdokain haladna a multikulti nagykereskedelmi modell felé. Hát, ez azért nem történt meg, mert az idióta kádárista kultúrpolitika összerezdült attól a szörnyűségtől, hogy itten, kérem, mindenféle kétes művészféleségek nyíltan értekeznek társadalmi, sőt politikai problémákról, és minden létező fegyverrel lerohanta, majd gyorsan megsemmisítette az egészet. Gratulálok! Így utólag is.

Néhány név a kétes figurák közül, akiket sürgősen el kellett onnan zavarni: Erdély Miklós, Jovánovics György, Maurer Dóra, Halász Péter Méhes László, Najmányi László, Baksa-Soós János, Bódy Gábor, Prutkay Péter, Pinczehelyi Sándor, Szkárosi Endre, Tandori Dezső.

KekkapolnaBalatonboglar-130801.jpg

A balatonboglári Kék Kápolna (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Egyébként nagyjából mindenki megfordult itt, aki akkor jelen volt a magyar underground művészetben. De akkor már a hatalom is látta, hogy a balatonboglári kápolnák olyan erős nyomot hagytak a magyar kultúrában, hogy nem lehet csak úgy bezárni őket. Pár év múlva kékre és vörösre festették a két kápolnát és hivatalos galériát csináltak belőlük. Azóta megújult a szabadtéri színpad is, és jelenleg Vörös és Kék kápolna néven minden évben kiállításokkal és programokkal várják az érdeklődőket. Amikor én felcseperedtem, akkor már a jelenlegi állapot fogadott, és minden nyáron felmentem a boglári Temetődombra, hogy megnézzem az aktuális kiállításokat.

Amúgy pont egyidősek vagyunk. Mármint én meg a Kápolna Tárlatok, és ezt eddig észre sem vettem. Ennek az egésznek az apropóját is ez adja. Június 18-án, szombaton a Kápolna-tárlatok 50. évfordulója alkalmából A két kápolna, mint a balatonboglári identitás szimbóluma címmel a helyi lakosok és az akkor jelen lévő művészek elevenítik fel a Kápolna Tárlatok egykori kultuszát és szimbolikáját. Én, mondjuk, nem emlékszem tisztán az egyéves önmagamra, de valahogy mégis közelinek érzem az egészet.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Fejléckép: A balatonboglári Kék Kápolna (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál ajánló

NÉGY-SZÖG: Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely kiállítása

Negyven műalkotás, üvegszobrok, festmények, grafikai munkák a geometria jegyében – megnyílt a NÉGY-SZÖG, Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely közös kiállítása a Veszprémi Művészetek Házában. Az alkotások 2022. szeptember 11-ig várják az érdeklődőket.
Vizuál ajánló

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe.