Vizuál

KÉP-regény: A labdarúgás kísértete bejárja Argentínát

Az argentin aranyháromszög, 2. rész
2023.06.16. 16:30
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Argentína legnagyobb exportcikkeiről szóló, háromrészes sorozatának második írását közöljük.

Amikor arról beszélnek, hogy futball huliganizmus, akkor mindenki pontosan érti, miről van szó. De ha azt mondjuk, hogy futballkultúra, akkor mindenki nagy szemeket szokott mereszteni, és maximum néhány zseniális focista játékintelligenciáját vagy néhány korszakos csapat eredménylistáját szokás ilyenkor előcitálni a múltból, és elködösült tekintettel emlegetni a sokak által soha meg nem élt egykorvoltot. Pedig Buenos Airesből szemlélve a futballkultúra valami egészen mást jelent, valami olyasmit, amit megfigyelni és elmesélni lehet ugyan, de megérteni aligha.

Nyilván egy háromszoros focivilágbajnok ország máshogy áll ehhez az egészhez, de azért megfordultam már az összes nagy futballnemzet háza táján, és ilyen jellegű, mindent átitató fociőrületet még sehol sem láttam.

Az, hogy az utcán minden második kutya az argentin válogatott kék-fehér csíkos mezét viseli, csak eleinte volt furcsa.

Az, hogy a gyerekek fociznak a grundon, még simán lehet akár normális is, de hogy aki nem focizik, az minden sarkon egy világkupa másolattal szelfizik egy Maradona- vagy Messi-plakát előtt, az már extrémnek is nevezhető. Merthogy ez azt is feltételezi, hogy minden második sarkon van egy Messi- vagy Maradona-poszter, pedig ez nem igaz. Ugyanis minden sarkon van kettő.

Hatalmas falfestmények, gigantikus óriásplakátok hirdetik az argentin futball nagyszerűségét. Nincs egy valamire való autómosó, dísznövénykertészet vagy halbiológiai központ, ahol ne egy két emeletnyi Messi-falfestmény díszítené a bejáratot. Ahova nem a pápa van festve, oda valamelyik focista. A jelenség pontos logikai hátterét nem sikerült megállapítanom, de érdekes átkötést, azt lehet látni. Bizonyos képeken Lionel Messi egyenesen krisztusként van ábrázolva glóriával a feje fölött, amint éppen áldást oszt. Közben a mellette eldöcögő autóbusz oldalán Dibu Martinez – az argentin válogatott kapusa – hamburgert reklámoz, míg az isteni Diego Maradona a házak tetejéről tekint le ránk.

Az például elég érdekes, hogy Luis Borges, az argentin irodalom legismertebb alakja, egy köztéri szoborral és egy utcanévvel kénytelen beérni, míg Maradonának külön múzeumi szárnya van. Igen, a Világbajnokok Múzeumában, merthogy ilyen is van! Ráadásul nem is akármilyen. Olyan az egész, mintha a budapesti Műcsarnokot focimúzeummá alakítanák át: elképesztő mennyiségű relikvia és életnagyságú szobor között interaktív táblákon követhetjük végig az argentin labdarúgás teljes történelmét, az összes megnyert kupával és éremmel teli, hatalmas termek tömkelegén keresztül.

AzargentinvalogatottpanoramabuszaaVilagbajnokokMuzeumaban-155556.jpg

Az argentin válogatott panorámabusza a Világbajnokok Múzeumában (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Az egyik teremben egy 360 fokos moziba ülhetünk be, ahol nonstop tolják a 2022-es foci vébé döntőjét. Az utána következő csarnokba pedig

beállították azt a buszt, amelyikkel a csapat a tavaly decemberi vébégyőzelem után végigment a reptértől a belvárosig.

Igen, az egész emeletes busz az eredeti dekorációval és zászlókkal bent áll egy hangárban a múzeumban. Fel is lehet rá menni. Ja, és persze ki van állítva az eredeti világkupa is, amit most címvédőként az argentin szövetség őriz négy évig.

Elég komoly túra volt végigjárni az egész múzeumot, de mire kijöttem, kicsit jobban megértettem, mi az, amit egyes országokban futballkultúrának hívnak. Őszintén szólva korábban nem láttam sehol, hogy a focinak nemcsak hogy kultúrateremtő és társadalmi összetartó szerepe van, de az ilyen látványosan meg is nyilvánul.

A labdarúgás kísértete bejárja Argentínát.

A múzeum után beültem egy taxiba, és amikor az egyébként angolul nemigen beszélő sofőr érdeklődött, merről jöttem, csak annyit kellett mondani, Puskás, mire a forma elvigyorodott, és a fejében máris minden a helyére került.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide >>>

A cikksorozat első része itt érhető el:

KÉP-regény: Az argentin aranyháromszög

Kapcsolódó

KÉP-regény: Az argentin aranyháromszög

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal háromrészes sorozatba kezd Argentína legnagyobb exportcikkeiről.

Fejléckép: Az argentin válogatott panorámabusza a Világbajnokok Múzeumában (fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Vizuál

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A szelfi és az AI

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a mesterséges intelligenciáról, a segítségével legyártott képekről írt, és még a Valentin-napot is szóba hozta.
Vizuál ajánló

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Vizuál kritika

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Vizuál interjú

A népművészet és a divat időtálló kapcsolatát mutatja be a Hagyományok Háza új kiállítása

A Hagyományok Háza Folk Fashion – Divat a folklór című egyedülálló kiállítása révén igazán közelről ismerhetjük meg a magyar népművészet és a divat különleges, időtálló kapcsolatát. A tárlat hátteréről Dr. Czingel Szilvia kurátorral beszélgettünk.
Vizuál hír

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.