Vizuál

KÉP-regény: A világzene erdejében

2020.04.17. 13:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a Deep Forestről, Sebestyén Mártáról, egy aranylemez átadásáról és egy fájdalmas emlékről ír.

Amikor valakinek folyamatosan a vesédben van a könyöke, az nem jó. Maradjunk annyiban, hogy én nem szeretem. Ha közben olyan helyen vagy, ahol nem igazán lehet ennek a problémának hangot adni, az tovább fokozza a diszkomfort érzést, de ha egyidejűleg még fényképezned is kell egy véges idejű protokoll eseményt, ami elég erőteljes koncentrációt igényel, akkor már talán mindenki átérezheti, hogy milyen idegi és mentális állapotba kerültem 1998. március 3-án a Pesti Vigadóban. Nem volt jó, na! Pedig maga az esemény elég jónak ígérkezett, mert hát, nem sokszor fordul elő, hogy érintett legyen egy magyar előadó a Grammy-díj vonatkozásában, és bár esetünkben nem a Grammy-t adták át, hanem a magyarországi eladások után járó aranylemezt, de Sebestyén Márta érdemei elvitathatatlanok a történet szempontjából.

Az esemény azért is érdekes volt, mert a jelenlévő újságírók interjút akartak készíteni a Grammy-díjas énekesnővel és a helyszínen szembesültek vele, hogy Sebestyén Márta nem is kapott Grammy-díjat.

De hát, akkor az meg hogy lehet, hogy a képen látható két francia úr viszont igen, hiszen ugyanazon a lemezen működnek közre?!

Ezen a ponton a két francia kissé atyáskodva hívta fel a sajtó figyelmét, hogy díjat ők sem kaptak egyébként. (Itt már nagyon fájt a vesém.) Erre egy emberként hördült fel a médiamunkások hada, hogy dehátakkoreztígyhogy! Hiszen bejelentették, meg minden. Ki kapta akkor a díjat? Senki. A lemez. Kemény, mi?

DeepForrest19980303-124420.jpg

Deep Forest - 1998.03.03. (Fotó/Forrás: morpho)

A történet még 1992-ben kezdődött, amikor is két francia zenész, bizonyos Michel Sanchez és Eric Mouquet megalapította a Deep Forest nevű világzenei formációt. Ez az egész világzene dolog valahonnan innen indult a mainstreambe, és bár nem állítom, hogy ők találták ki, de az biztos, hogy igen nagy lökést adtak annak, hogy ez a műfaj gyökeret verjen a nagy zenei fesztiválok színpadjain. Nagyjából annyit csináltak, hogy elektronikus zenei alapokra különböző népzenei gyűjtéseket, népdal feldolgozásokat kevertek rá, ami az egésznek egy nagyon újszerű, érdekes hangzásvilágot adott. A népdal lehetett persze bármilyen nyelven, ami éppen leginkább belepasszolt az adott zenei alapba.

Így aztán elkezdtek népzenéket hallgatni és rábukkantak egy lemezre, amelyen Sebestyén Márta erdélyi népdalokat énekelt.

Megkeresték és felkérték, hogy énekeljen fel egy dallamot az 1995-ben megjelent „Boheme” című albumukra. Ebből lett aztán a „Marta's Song” című dal, ami az egyik húzónóta lett a lemezen, a lemez pedig 1996-ban megkapta a legjobb világzenei albumnak járó Grammy-díjat. A díj meglehetősen új volt egyébként, ugyanis 1992-ben adták át ezt a kategóriát először, előtte nem is létezett.

Ekkortájt lett a Szigeten is világzenei színpad és ekkor kezdődött a világzene tudatos félreértelmezése. Nem volt ugyanis annyi színvonalas előadó, aki világzenével koncertezett volna, ezért egy idő után a különböző népzenei avagy egyes országokra jellemző, autentikus könnyűzenei formációkat is „világzeneként” árulták. Aztán kiment a divatból az egész, a világzenei színpadokat meg bezárták.

Az esetre én leginkább a vesém miatt emlékszem, merthogy az éppen a pályájuk csúcsán lévő Deep Forest tagjai személyesen jöttek el az eseményre, ami annyi sajtómunkást és fotográfust vonzott be, hogy a terem kicsinek bizonyult, az egyik ukrán kolléga pedig bal könyökét a vesémbe mélyesztve próbálta kimaxolni a helyszín szűkös lehetőségeit. Gyanús volt egy idő után, hogy direkt csinálja. Ilyenkor el lehet kezdeni verekedni, meg anyázni, de akkor egyrészt kidobnak, másrészt meg lemaradsz a képről, ami meg ugye mindent felülír. Így aztán az esemény után kellett „megbeszélni” a problémát, amit most nem részleteznék, de amikor rábukkantam erre a képre, azonnal ez ugrott be, úgyhogy a Deep Forest mindenképpen mély nyomokat hagyott bennem…

Így még nem láttad saját magad!

Kapcsolódó

Így még nem láttad saját magad!

Te, én, mi és ők - hétköznapi szituációkban, ismerős helyszíneken, legtöbbször arctalanul, mégis felismerhetően. Hegedűs Ákos koncertfotózás után fordult a társadalmi helyzetek felé, fotóalbum-trilógiájának harmadik része pedig bebizonyítja: egy aluljáróban sétáló ember is lehet képileg olyan érdekes, mint a U2 vagy Michael Jackson.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.