Vizuál

KÉP-regény: Az alfa generáció forradalma

2024.03.18. 11:30
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szokatlan álláspontot képvisel a gyerekek kütyühasználatát illetően.

Van egy sztenderd téma, ami miatt szülőként folyamatos álláspontkülönbségbe keveredek Fokvárostól Amszterdamig, Londontól Budapestig számtalan korosztályú és egyéniségű emberrel, akinek vagy vannak gyerekei, vagy nincsenek, vagy pszichológusok, vagy nem,

bár jobban belegondolva, a Föld nevű bolygón a gyerekpszichológiához mindenki ért.

Annyira talán nem, mint a focihoz vagy a közgazdaságtanhoz, de hogy a háromban benne van, az biztos. A vita tárgyát az képezi, hogy engedjék-e a szülők mindenféle kütyükkel, konzolokkal, online játékokkal játszani a gyerekeiket, avagy jobb, ha ezt megtiltják, és helyette inkább a kalandregényeket vagy a grundfocit preferálják.

A minap láttam ezt a két alfa generációs gamer kissrácot egy játékbarlangban, mozivászon nagyságú képernyő előtt tobzódni, és arra jutottam, hogy mostantól ezzel a képpel fogom alátámasztani az álláspontomat. Na, nem azért mert ne állna a véleményem sziklaszilárd alapokon, hanem azért, mert tapasztalataim szerint a vizuális formanyelvvel nem igazán szeretnek az emberek vitatkozni. Főleg azok nem, akik szerintem egyáltalán nem értik ezt az egészet, és nem tűnt fel nekik, hogy a kalandregények helyett

manapság már a videójátékokból készítenek filmsorozatokat, és amióta a FIFA konzoljátékok kijöttek, azóta Buenos Airesben is alig látni az utcán focizó gyerekeket.

Az alfa generáció tagjai, akik 2010 és 2024 között születtek, az első olyan generáció, akik születésüktől fogva a digitális világ részei. Az online világ, a digitalizáció vagy a közösségi média az alfa generáció számára az élet természetes része, életmód. Mikor ők megszülettek, már mindenkinek volt a zsebében egy okostelefon, vagy esetleg kettő. Az egész világ már az online térben zajlott.

A tévék helyét mára átvették a streaming szolgáltatók, a barátságok a neten keresztül épülnek, angolul a videómegosztókon tanulnak meg, a gyógyszereket felhőbe írja fel nekik a gyerekorvos, még az iskolai jegyeikről is a neten lehet információhoz jutni, és azt látják maguk körül, hogy kütyük nélkül nem létezne a világ. Mindenki előtt monitor van a villamosvezetőtől a pénztárosig, a taxistól a tanárig. A zenészek a telefonjukról olvassák a kottát, a futárnak érintőképernyőn kell aláírni a küldemény átvételét, és a szülők zsebében is ott lapul valamilyen okos eszköz: óra, telefon, akármi.

Ha valaki ebben a környezetben letiltja a gyerekét a kütyükről, akkor magáról a világról tiltja le, és megsúgom az összes Don Quijoténak, hogy próbálkozásuk kártyavárként fog összeomlani.

Ez olyan, mintha Gutenbergnek megpróbálnák elmagyarázni, hogy miért klassz a kézi kódexmásolás,

vagy a kerék feltalálását követően köteleznék a szántóvetőket, hogy ne szekéren, hanem dobozban, a hátukon hordják haza a gabonát.

Gamers-112226.jpg

Gamer kissrácok (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Ezt a rendkívül figyelemre méltó megközelítést úgy hívják, hogy hülyeség. Egyébként van egy elméletem arra, (ami az enyém, tehát a sajátom) hogy mi lehet a szülői hülyeség mozgatórugója. Leginkább a hozzáértés hiányából fakadó tanácstalanság. Az a vicces helyzet állt ugyanis elő, hogy egy tízéves gyerek sokkal jobban érti a digitális világot, mint középkorú szülei. Sokkal jobban ismeri az online platformokat, a szoftvereket és a legújabb eszközök adta lehetőségeket, mint a szülők, akik nemcsak kevésbé informáltak, hanem leginkább semennyire. Ha meg nem értek valamit, akkor, ugye, a legtutibb megoldás letiltani róla a gyereket is, mert ez csak káros és haszontalan lehet, és bár igaz, hogy

az alfa generáció legidősebb tagjai még csak most szivárognak ki az általános iskolából, ezért aztán a gyerekpszichológusok sem tudják, hogy milyen felnőttek lesznek majd belőlük,

de a rettegés kiforrott álláspontja megingathatatlan.

A videókonzolokkal játszó gyerekeket elnézve én nem igazán aggódnék. Volt már néhány történelmi pillanat az emberiség elmúlt 35 ezer évében, amikor a tudomány, a kultúra vagy a társadalmi változások élére fiatalok álltak és teljesen megváltoztatták a történelmet. Itt van mindjárt március 15-e. Valószínű, hogy ha Petőfi, Vasvári vagy Jókai gyerekkorában már léteztek volna a videójátékok, a forradalmat akkor is kirobbantják, csak lehet, hogy online zajlott volna az egész, kihagyjuk Haynaut, és talán hamarabb eljutunk a kiegyezésig. Ez az opció persze csak merő fikció, semmi más.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide! »»»

Fejléckép: Gamer kissrácok (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Beleolvasó – Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért

Kapcsolódó

Beleolvasó – Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért

A közgazdászként és coachként egyaránt aktív szerző legújabb, érzékeny témákat is érintő könyve személyes példák és kutatások alapján vizsgálja a generációk tartalomfogyasztását, értékrendjét és emberi kapcsolatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

5+1 kiállítás, amit még láthatunk januárban

Gyűjtögető szerzők, kínai étkezéskultúra, pillanatképek a sarkvidékről – cikkünkben az e hónapban még megnézhető kiállításokból válogattunk. 5+1 utolsó esély januárra.
Színház

„Ezek a hibák a bizalmat rombolják” – a Magyar Színházi Társaság válaszokat vár a Kolibri Színház ügyében

A szervezet nyílt levelet fogalmazott meg Hankó Balázs miniszter felé, írásukban egyebek közt arra kérik a tárcavezetőt, adjon választ arra, miért Zalán Jánost nevezte ki a Kolibri Színház élére, miközben a társulat túlnyomó többsége nem az ő pályázatát támogatta.
Színház

Üdvözli az igazgatói kinevezéseket, és töretlen alkotókedvet kíván a Magyar Teátrumi Társaság

A hazai előadóművészeti szféra legnagyobb szakmai-érdekképviseleti szervezete reagált a Magyar Színházi Társaság közleményére.
Vizuál

Megérkezett Borbély Alexandra új filmjének előzetese

Az Európai Filmakadémia-díjat nyert Borbély Alexandra (Testről és lélekről) egy felemelő alkotás főszereplőjeként tér vissza a mozikba. Az Emma és a halálfejes lepke februártól lesz látható itthon.
Színház

Mundruczó Kornél rendezése Németország legjobb előadásai között

A Proton Színház Parallax című előadása Németországban versenyben van a 2024-es év legjobb előadása címért. A produkcióra január 15-ig lehet szavazni.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Grandiózusan szabálytalan és szabálytalanul grandiózus – kritika A brutalistáról

Adrien Brody felejthetetlen módon formálja meg Brady Corbet új, nagyszabású filmjében a fiktív magyar építészt, Tóth Lászlót, akinek történetén keresztül nemcsak egy 20. századi életút jelenik meg, hanem az amerikai kapitalizmus kritikája is. A brutalista kritika.
Vizuál ajánló

Februárban művészet lepi el a Bálnát – jön az Art and Antique!

Február 6. és 9. között rendezik meg az Art and Antique-ot a budapesti Bálnában. Idén 40 galériával és több ezer műtárggyal várja a látogatókat Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs művészeti vására.
Vizuál ajánló

5+1 kiállítás, amit még láthatunk januárban

Gyűjtögető szerzők, kínai étkezéskultúra, pillanatképek a sarkvidékről – cikkünkben az e hónapban még megnézhető kiállításokból válogattunk. 5+1 utolsó esély januárra.
Vizuál ajánló

Megérkezett Borbély Alexandra új filmjének előzetese

Az Európai Filmakadémia-díjat nyert Borbély Alexandra (Testről és lélekről) egy felemelő alkotás főszereplőjeként tér vissza a mozikba. Az Emma és a halálfejes lepke februártól lesz látható itthon.
Vizuál hír

Ladányi Jancsó Jákob rövidfilmjét beválogatták a Berlinale versenyprogramjába

A magyar rendező Élő kövek című alkotását februárban mutatják be a rangos filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjában. Az alkotás főszerepében az Arany Medve-díjas Kizlinger Lilla és Schilling Árpád látható.