Egy blogbejegyzésben tettem már arról említést, hogy időnként érdemes egy fényképezőgéppel szétnézni a budapesti Kiscelli Múzeum hátsó udvarában, a műhelyek és raktárak környékén. Sok éve már, hogy nem jártam arra, de nemrég volt szerencsém ismét arrafelé lófrálni és – stílszerűen fogalmazva – csaknem bebábozódtam a meglepetéstől. Hirtelen nem tudtam, hogy a gyerekkorom jött szembe valami csoda folytán, avagy csak simán a Budapest Bábszínház ikonikus figuráját látom magam előtt a múzeum hátsó udvarán, ahol egyébként a madár sem jár.
Azóta kicsit tájékozódtam, és bár jó ideje nem járok bábszínházba, kiderült, hogy a pálcikaemberkét már öt éve eltávolították az Andrássy úti épületről, mondván, hogy arculatváltozás keretében egy sokkal ikonikusabbat gyártottak helyette, de nem kell aggódnia senkinek, mert a régi logó méltó helyre, a Budapest várostörténetét bemutató és dokumentáló Kiscelli Múzeum gyűjteményébe került. Továbbá remélik, hogy régi és új nézőik a megújult pálcikaembert is szeretni fogják.
Hát, én nem tudnám most hirtelen megmondani, hogy mennyire szerették meg az új logót az emberek az elmúlt öt évben, de személy szerint azt gondolom, hogy
vannak olyan emblémák, amelyek annyira kötődnek egy intézmény vagy esemény brandjéhez, hogy egyszerűen nem cserélhetőek le.
Most nem akarok itt hosszan példálózni különféle étteremláncok, sportszermárkák vagy üdítőitalok évszázados logóival, de azért arra kíváncsi lennék, hogy mit szólnának hozzá a népek, ha különböző és egyéb okokra hivatkozva öt ellipszisre cserélnék az olimpiai öt karikát, vagy mondjuk, az éppen felújítás alatt álló Lánchíd elé a két oroszlán helyett két elefántot pakolnának fel, mert hát, Leó vizuálisan már elavult.
Ami meg az eredeti pálcikaemberke több mint három éve ideiglenes helyét illeti. Nekem semmi bajom a Kiscelli Múzeummal, sőt, meggyőződésem, hogy az egyik legklasszabb múzeum Budapesten, ráadásul komoly gyerekkori kötődésem is van hozzá, de én eredetileg egy fotókiállításra mentem oda és csak szétnéztem a hátsó udvarban, ahová a látogatók sosem mennek, mert azt se nagyon tudják, hogy be lehet oda menni. Ha nincs meg bennem ez a veleszületett kíváncsiság, akkor sosem botlok bele ebbe a gyerekkori emlékbe, és sosem készülhetett volna el ez a fénykép.
A Budapest Bábszínház ikonikus logója a Kiscelli Múzeum udvarán (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)
Annak azért örülök, hogy a Budapest Bábszínház eredeti pálcikaemberkéje legalább megvan még, és nem adtuk át az enyészetnek, de ha már számomra kevéssé érthető okokból eltávolították az eredeti helyéről, és egy múzeum befogadta, akkor talán egy frekventáltabb helyre lehetne elhelyezni és fel lehetne hívni a látogatók figyelmét, hogy Budapest egy ikonikus, múltbéli lenyomata pontosan merre is látható. Legalább is ez az én elméletem, ami az enyém, tehát a sajátom.
További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>
Fejléckép: A Budapest Bábszínház ikonikus logója a Kiscelli Múzeum udvarán (fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto)
hírlevél
