Gyanítom, hogy sokan emlékeznek még az Under the bridge című dalra, ha másért nem, hát azért, mert a kilencvenes évek elején konkrétan unásig játszotta minden rádió és könnyűzenei tévécsatorna.

Egyébként érdekes, de a zenekarnak négy albumon keresztül nyolc évet kellett várni arra, hogy megjelenjen a Blood Sugar Sex Magik című lemez, és ezzel végre befusson, de akkor aztán tényleg nagyon összejött a dolog. Olyannyira, hogy a lemez megjelenését követő négy éven keresztül a siker, a pénz, és a drogok által kikövezett úton botorkált tovább a társaság, ráadásul ez idő tájt a gitáros posztján igencsak nagy volt a jövés-menés.

1994-ben én is láttam a zenekart Amerikában, a Woodstock ’94 fesztiválon, és bár fogalmam sincs, hogy akkor éppen ki volt a gitáros, fotográfiai figyelmemet a színpad bal oldalán két órán keresztül folyamatosan ugrabugráló basszusgitáros forma keltette fel, aki egyébként a Flea (bolha) nevet viselte, talán nem kell elmagyaráznom, hogy miért. A következő RHCP lemez, a One Hot Minute, 1995-ben jelent meg, és hát, hatalmas eufemizmussal fogalmazva meglehetősen gyengécskére sikeredett. Tulajdonképpen pocsék volt. Még mielőtt bárki előrántana a zsebéből egy forró vörös paprikát és rám lőne, gyorsan hozzáteszem, hogy ez az én véleményem, és az etalon nem az én gondjaimra van bízva, szóval,

Tulajdonképpen itt folytatódott a woodstocki sztori, mert a lemez turnéállomási közt volt 1996-ban Budapest is, és volt szerencsém találkozni a zenekar összes tagjával. Merthogy a koncert előtt nagyszabású sajtótájékoztatót tartottak a Budai várban, és az egész brigád kifejezetten szórakozatónak és jókedvűnek tűnt. Ráadásul Flea konkrétan ódákat zengett a magyarokról, akik imádják a jó zenét, hogy Budapest milyen gyönyörű, és amúgy kiderült az is, hogy a basszusgitáros apai nagyapja Magyarországról vándorolt ki annak idején Ausztráliába, ahonnan a család végül az Egyesült Államokba költözött. Ez eddig tök jól hangzik, de a magyar közönséget ez vagy nem hatotta meg, vagy négy év alatt elfelejtették az Under the Bridge sikerét, ne adj isten nekem van igazam, és rossz volt az aktuális lemez, mindenesetre

Olyannyira nem, hogy érdeklődés híján majdnem elmaradt az egész, végül a zenekar 8 darab dalt eljátszott a néhány tucat érdeklődőnek, majd sértődötten levonult a színpadról.

A társaság olyannyira megharagudott a magyar közönségre, hogy az elkövetkező 20 évben messze elkerülték Magyarországot. Hát, mit ne mondjak, jól megszívtuk. A Red Hot Chili Peppers csillagzata innentől kezdve ugyanis meredeken emelkedni kezdett, hogy aztán üstökösként hasítson keresztül az univerzumon. Visszatért a zenekarba John Frusciante, a sikerkovács gitáros, és 1999-ben megjelent a Californication, 2002-ben a By the Way, aztán 2006-ban a Stadium Arcadiummal a Red Hot Chili Peppers a világ legkeresettebb aktív zenekarává vált. Turnéztak mindenfelé, felléptek szinte mindenhol, de arra kínosan ügyeltek, hogy Budapestet még véletlenül se ejtsék útba.

Flea (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Flea-t azért láthattuk közben, mert az aktív zenélésen túl egy halom filmben is játszott. Köztük volt az Otthonom Idaho, a Hajsza, A nagy Lebowski, a Félelem és reszketés Las Vegasban, a Psycho 1998-as remake-je is, de leginkább a Vissza a jövőbe második és harmadik részében az idióta Douglas J. Needles szerepéből emlékezhetünk rá. 

Aztán nem tudom, hogy mi történt, hogy ki mit csinált kivel és mikor, de 2016-ban a Getaway World Tour keretében a zenekar úgy döntött, hogy megkönyörül a kivéreztetett magyar rajongókon, és szeptember elsején fellép a Papp László Sportarénában.

Az egész pont akkora hatással volt a zenekarra, mint az a bizonyos 1996-os rettenet. Olyannyira megbocsájtottak a magyaroknak, hogy a 2022-es Unlimited Love című lemez köré felépített RHCP világturné, egyetlen közép-európai állomása a Puskás Ferenc stadionban lesz június 15-én. Jegyek után ne kapkodjon senki, azokat már októberben 10 perc alatt eladták!

Fejléckép: Flea (fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto)