Vizuál

KÉP-regény: Dzsungeltemplom

2023.10.20. 16:05
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy különleges épületről mesél, amelyre a dél-amerikai dzsungelben bukkant.

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János evangéliuma 3.16

Az argentin-brazil-paraguayi hármas határ argentin oldalán, az Iguazu-vízeséstől négy kilométerre teljesen véletlenül egy igencsak különös építményre bukkantam.

Egy taxisofőr hívta fel rá a figyelmem, hogy a hotellel szemben, ahol laktam, az út túloldalán, némi gyaloglás után meghökkentő épületet rejt az esőerdő.

Nem nagyon szoktam bekapni az ilyen, jól felcsalizott turistoid horgokat, de mivel a másnap reggeli vörösbor és a taxi érkezése között maradt egy szabad órám, átsétáltam az említett épülethez, és hát, mit ne mondjak, a furcsa és meghökkentő jelzők nem festik le a látványt, amibe beleszaladtam. 

Nehéz ezt az építményt egyetlen fényképen kifejezni, ezért mindenkinek javaslom, hogy nézze meg a honlapjukon található videót, hogy valós vizuális kontextusba tudja helyezni az Aripucát, merthogy így hívják az épületet, már ha az épület kifejezés alkalmazható itt egyáltalán.

Az aripuca eredetileg egy guarani indián csapda volt, mellyel kisebb állatokat lehetett élve levadászni.

Az egész olyan, mint egy faágakból összetákolt háztető, ami alá kaját raktak, egy bottal kipeckelték, és amikor az állat aláment, kidöntötte a botot, a háztetőszerű izé meg ráborult, és nem tudott kijönni. Utána meg jól megsütötték és megették. 

A guarani egy dél-amerikai indián nép, amely Paraguay bennszülött lakosságának legnagyobb részét alkotja. A guaranik egyébként kitűnő harcosok voltak, és már a spanyol gyarmatosítás előtt is fejlett kultúrával rendelkeztek. Aztán jöttek a jezsuiták, és mint közismert,

az inkvizíció olyan jó munkát végzett Dél-Amerikában, hogy a lakosság 99 százaléka áttért a katolikus hitre.

Ez aztán abban kulminált, hogy jelenleg a pápa is dél-amerikai, de ez már a sztori vége, én meg maradnék még a közepénél. 

Néhány éve az argentin Waidelich család kitalálta, hogy egy agrár-ökoturisztikai projekt keretében épít egy gigantikus méretű aripucát. Az egész projekt célja, hogy felhívja a látogatók figyelmét a válogatás nélküli fakivágás természetes környezetre gyakorolt negatív hatásaira, amellett, hogy bemutatja milyen fafajtákból áll a környező esőerdő.

AripucakapolnaPuertoIguazuArgentina-155430.jpg

Aripuca-kápolna a dzsungelben (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Az Aripuca emlékhely egy 17 méter magas, 30 méter átmérőjű, 500 000 kiló össztömegű, fatörzsekből álló, hatalmas szerkezet. Megépítéséhez nem kivágott fákat, hanem az erdő kidőlt fatörzseit használták. Az emlékmű összesen 28 őshonos fafajból épült, és minden egyes fatörzsbe bele van karcolva az adott fa neve és elterjedési területe. A fatörzsek közt bolyongva észrevettem egy „capilla” feliratú táblát, ami ugye magyarul kápolnát jelent, és a nyilakat követve a képen látható oltárhoz érkeztem.

Merthogy ez egy templom oltára, még ha elsőre nem is tűnik annak. 

A guarani indiánok nemcsak Paraguayban, de Argentínában is élnek még, és közülük néhányan az Aripuca környékén táboroztak le. Színes nyílvesszőket és fafaragványokat árulnak az erre vetődő turistáknak, mondhatni, a szokásos hortobágyi csikós fíling. Viszont – mint már említettem a jezsuiták kimagasló hittérítési képességét – a vasárnapi misét ők sem hagyhatják ki, ezért építettek nekik egy kápolnát, ami

az Aripuca szerves részét képezi, és pont ugyanazokból a fafajtákból van összerakva, mint az egész épület.

A különbség csupán annyi, hogy a kápolnába beugró nélkül is be lehet jutni, míg az épület bejárásáért kétezer pesót kérnek, ami nagyjából egy palack jobb minőségű vörösbor árának felel meg. 

A kápolnába, ha kicsit összehúzzák magukat, akár tizenöt ember is befér, szóval, nem kell a méreteket túlgondolni. János evangéliumának kifüggesztett fenti idézete és az oltár fő üzenete („Dios Planto de todo”) tulajdonképpen az erdőre vonatkozik: aki hisz az őserdő örökkévalóságában, az örökké a paradicsomban fog élni, amíg világ a világ; mert Isten már mindent elültetett

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide! »»»

Fejléckép: Aripuca-kápolna a dzsungelben (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Somfai László zenetörténész

A Zeneakadémia professor emeritusa, az MTA rendes tagja, a ZTI Bartók Archívum munkatársa, volt vezetője 92 éves volt. Halálhírét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem osztotta meg.
Vizuál

Madárfóbiásként is csíptem – 15 sor film

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra. A következő rövid írás Pálfi György Tyúk című filmjéről szól. 15 sor film.
Klasszikus

Koncert PLUSZ – nagyböjti koncerttel indul a Pannonhalmi Főapátság új sorozata

Koncert PLUSZ néven új, különleges sorozatot indít a Pannonhalmi Főapátság. Elsőként február 27-én a Stabat Mater-darab spirituális és zenei üzenetét ismerhetjük meg egy bencés szerzetes és egy zenetörténész segítségével.
Vizuál

A Filmrendezők klubja következő eseményén kiderül, miért nem könnyű gyereknek lenni

Február 16-án 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Kardos Ferenc és Rózsa János Gyerekbetegségek című rendezését a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete sorozatában. A vetítést követően mesterkurzus várja a résztvevőket.  
Klasszikus

Szüts Aport is díjazták a Cziffra Fesztivál nyitókoncertjén

Február 11-én, kezdetét vette a Cziffra Fesztivál, amelynek első eseményén három kategóriában adták át a Fesztivál rangos díjait, a Kreatív Művész díjakat, az Ifjú Tehetség díjat és a Kvintesszencia Talentum különdíjat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Paul Gauguin- és Vasarely-kiállítást is láthat majd a közönség a Szépművészeti Múzeum 120. jubileumi évében

Erős francia hangsúly fogja jellemezni az alapításának idén 120. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeum jubileumi évét – derült ki Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója által tartott sajtóbeszélgetésen.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A végtelenen innen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért lehangoló, hogy senki sem tudja megmondani, mikor lesz lehetőségünk újra elkorcsolyázni a végtelenbe a Balatonon. 
Vizuál ajánló

Testi és lelki kitárulkozás – az aktfotók történetét mutatja be a Mai Manó Ház új kiállítása

A kiállítás február 20-tól március 22-ig látható, és azt vizsgálja, miként vált a test a modern fotográfia egyik legizgalmasabb, egyszerre esztétikai és társadalmi kérdéseket felvető témájává a századelőn.
Vizuál hír

Enyedi Ildikót ünneplik a Bergamói Filmfesztiválon

Az észak-olasz fesztiválon a magyar rendező tizennégy kis- és nagyjátékfilmjét vetítik le. A szemle szervezői Enyedi Ildikót a magyar filmművészet központi alakjaként, az egyik legintelligensebb és legeredetibb hangjaként méltatják.
Vizuál ajánló

A Filmrendezők klubja következő eseményén kiderül, miért nem könnyű gyereknek lenni

Február 16-án 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Kardos Ferenc és Rózsa János Gyerekbetegségek című rendezését a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete sorozatában. A vetítést követően mesterkurzus várja a résztvevőket.