Vizuál

KÉP-regény: Esélytelen találkozás egy nagyvárosi mágussal

2020.10.30. 16:30
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a John Lurie-val való találkozás emlékét idézi fel.

1994-ben készült ez a kép John Lurie amerikai színészről, aki nem másodlagosan kitűnő szaxofonos is, és

kéretik zenei szinten nem párhuzamot vonni Woody Allennel.

Még véletlenül sem. A kép kicsit noir, kicsit melankolikus, kicsit Jarmusch. Pont olyan, mint John Lurie a Törvénytől sújtva című filmben.

Pedig csak megjött és rágyújtott. Itt döbbentem rá, hogy ő nem is szerepeket játszik, hanem saját magát, amit aztán verbálisan is alátámasztott. Ez ma már nem jöhetne össze, mert nem lehet egy hotelban nyilvánosan rágyújtani. Bár annak is nulla volt akkor az esélye, hogy én találkozni fogok vele, aztán mégis…  Jarmusch nagy korszaka elképzelhetetlen lenne a Tom Waits, John Lurie, Roberto Benigni trió nélkül. Florida, a paradicsom, Kávé és Cigaretta, Törvénytől sújtva, Éjszaka a földön.

A három idióta karakterisztikus eszenciája leginkább a Törvénytől sújtva „I Scream, You Scream, We All Scream for Ice Cream” című örökbecsű jelentében csúcsosodik ki,

amikor is Roberto Benigninek próbálják elmagyarázni a börtönben, hogy mi a különbség az „I scream” és az „Ice cream” között. Ezt egyébként átlagban két évente meg szoktam nézni. Felvidítja a búsborongós október végi délutánokat.

Lurie ’94-ben nem filmezni jött Budapestre, hanem zenélni, a The Lounge Lizards néven működő, saját alapítású jazzbrigáddal, amiben vagy harminc kitűnő zenész fordult meg ’78 és ’98 között. Kiderült, hogy a színpadon is pont annyira természetesen mozog, mint a filmjeiben. Ráadásul tényleg zseniálisan játszik. Bár amikor ezt felvetettük neki, gyorsan lehűtött. „Nem srácok, aki zseniálisan szaxofonozik az a John Coltrane, én csak műkedvelő vagyok.” Na, igen. Végül is innen is meg lehet közelíteni a kérdést. Lurie a fellépés előtt pár napot Budapesten töltött, nem csak a koncertre ugrott be. Elmesélte, hogy New York-i lévén imádja a nagyvárosokat, és elhatározta, hogy a legjelentősebbeket mind végigjárja majd.

A legjobban az jött be neki a magyar fővárosban, hogy a művészfilm fanokon kívül a kutya sem ismerte fel, ezért órákig tudott egyedül bolyongani az utcákon.

Megtudtuk, hogy régen utcazenélt is, sőt, egyszer meg is verték ezért, pedig szerinte tök jól játszott. Aztán kiderült, hogy sem a színészetet, sem a zenét nem tanulta, és ő a Jarmusch filmekben tényleg mindig önmagát játszotta.

JohnLurie-162726.jpg

John Lurie (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

A beszélgetést igencsak élveztem. Tök jó volt 22 évesen meghallgatni John Lurie gondolatait, filmről, zenéről, nagyvárosról. Pár hónapja dolgoztam akkor egy napilapnak, és elég valószerűtlennek tűnt, hogy pont engem küldjenek John Lurie interjút csinálni, mikor a fotórovatban volt néhány régi motoros, műkedvelő kolléga. Új hely, új rovat, új ember... Na, most ehhez képest kiderült, hogy vagy nem szerették Jarmusch-t, vagy nem hallgattak jazzt, mert nagyjából senki sem tudta, hogy ez a figura kicsoda. Teljesen el voltam hűlve, mikor az egyikük telefonon közölte valakivel, hogy van itt valami Luí nevű vagy mi, valami szaxofonos, és lehet, hogy ezért este sokáig kell dolgoznia. Itt jöttem képbe én, aki gálánsan átvállalta az éjszakába nyúló szörnyű feladatot. Sőt, azt is felajánlottam, hogy még a délutáni unalmas interjúra is elmegyek. Ezért még hálás is volt nekem! Frankón! Tudjátok milyen nehéz egy hálálkodó arckifejezést nézni közelről, miközben a szád szélét harapdálod az elfojtott röhögéstől?

John Lurie-t azóta megtámadta a Lyme-kór, és

nagyjából az ezredforduló óta csak a festészetnek él.

Ő az a típusú figura, aki sosincs meg valamilyen művészeti meló nélkül, aki mindig a lelki békét keresi, akit csak azért fényképeztem le, mert az adott pillanatban senki sem volt bent a fotórovatban, aki tudta volna róla, hogy kicsoda. Jó, mi?

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Fejléckép: John Lurie (fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Formabontó koncertfilmek a Budapest Ritmo-n

„Szükségből erényt, koncertből filmet” – ez a Budapest Ritmo idei mottója, amely a Bartók Tavasz keretében május 10. és 12. között különleges látványvilágú koncertfilmekkel várja az érdeklődőket.
Vizuál hír

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Badacsony magánélete

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a klímaváltozás miatt átalakuló badacsonyi látképről mesél.
Vizuál hír

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Vizuál ajánló

Így fotóznak a filmesek

Képekben gondolkodnak - Filmesek fotói címmel nyílt meg a Műcsarnok legújabb fotóművészeti tárlata, amely a virtuális forma mellett védettségi igazolvánnyal már személyesen is látogatható.