Vizuál

Kép-regény: Hírnév

2019.11.23. 15:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a Tutanhamon sírjának bejáratánál készült fotója kapcsán elmélkedik arról, mitől lesz valaki híres.

Vajon ki számít híresnek, és ki nem? Meg persze az sem mindegy, hogy mikor lesz az? Ez nagyon nem mindegy! Kezembe akadt egy kép, amit Luxorban, a Nílus nyugati partján, a Királyok Völgyében csináltam. Ez a 62-es számú sír bejárata, amit 1922-ben talált meg a brit Howard Carter. Ide temették az időszámítás előtt 1323-ban megboldogult Tutanhamon fáraót, aki saját korában egy teljesen jelentéktelen uralkodónak számított, és gyorsan el is felejtette mindenki. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy néhány korai próbálkozástól eltekintve, nem sikerült tisztességesen kirabolni a sírt, így aztán ez a jelentéktelenségbe és feledésbe fulladt ifjú király lett ma a leghíresebb óegyiptomi fáraó. Semmi másért, csak azért, mert

az ő sírját nagyjából eredeti állapotban találták meg, és így megtudhatta a mai világ, hogy milyen elképesztő mennyiségű kincset pakoltak be az újbirodalmi sírkamrákba.

Most akkor játszunk el azzal a gondolattal, hogy Tutanhamon, még életében ledíleli Ozirisszel, hogy halála után valamikor körülnézhet a Földön és megtudhatja, hogy az utókor számára mennyit is jelentett az ő királysága? Ő mondjuk, ezer évet választ és nem lát semmit, nem látja magát sehol, nem tud róla senki semmit, a nevét sem hallották soha.

De ha mondjuk, 3250 év múlva térne vissza szétnézni, akkor már azt látná, hogy ő a legnagyobb sztárok egyike a Földön! Mindenki róla beszél és az ő kincseire kíváncsi. Több, mint háromezer évvel a halála után, egy immár arabok lakta országban mégis híres lesz, mert egy angol régész kiássa.

Ráadásul a Fáraó úr momentán éppen turnézik, ami azért nem rossz teljesítmény így 3342 évvel a halála után.

Amíg az új Egyiptomi Múzeumot átadják, egy gigantikus vándorkiállításra küldték a kincseit, ami Párizs után jelenleg Londonban tekinthető meg egészen május 3-ig. Ez aztán a korokon, téren és időn átívelő globalizmus a köbön!

Egyébként Tutanhamon még viszonylag jól is járt, mert Ötzi, a jégember csak 5300 évvel a halála után lett híres, ráadásul ő még csak király sem volt. Azért elég vicces történet ez a hírnév dolog. Van, aki már életében híres lesz, de száz év múlva már nem emlékszik rá senki, meg van még Arisztotelész, aki életében is híres volt, és ez a hírnév már több, mint 2300 éve dübörög – töretlenül. Szóval, nem mindegy, hogy mikor történnek körülöttünk nagy dolgok, amik aztán repítenek a világhír minden irányába.

Vicces az is, hogy a Királyok Völgyében a 62-es számú sír az egyik legkisebb, legszürkébb, legunalmasabb az összes közül. Ha az eredeti tulajdonosa nem válik sztárrá 1922-ben, nem járna arra a kutya sem.

Ráadásul még fényképezni is tilos a sírban, és sajna nem lehet megtrükközni, mert erre a helyi arcok tényleg nagyon figyelnek. Az összes fotózásra alkalmas eszközt elszedik a bejáratnál mindenkitől, hiszen el kell adni a gyári képeslapokat meg ajándéktárgyakat jó pénzért, ami akár még érthető is, csak én paráztam fél óráig, hogy vajon akkor is meg lesz-e a cucc, amikor majd kifelé megyek?

Egyébként amikor ezt a képet csináltam a bejáratról, odajött hozzám egy helyi srác, hogy ugyan vegyek már tőle egy „eredeti”, 18. dinasztiából származó faragott szkarabeuszt 20 fontért, mert akkor én majd jobban alszom azután. Igyekeztem a képre koncentrálni és lerázni a srácot, de ő nem tágított és folyamatosan alkudozott velem, miközben én rá se néztem, hozzá se szóltam. Pontosan tudom, hogy készítik ezeket az „eredeti” kegytárgyakat. A kis faragványt letolják egy liba torkán, és amíg szerencsétlen madáron végigmegy a kis szobor, szerez némi patinát, meg egy kis ókorszerűséget, de egy kormeghatározáson azonnal bebukna. Ők abból indulnak ki, amúgy joggal, hogy a turisták nem mindig viszik magukkal a C14 izotópos kormeghatározó készletüket. Amúgy mire megcsináltam a képet, némileg változtak az árak. A srác immár öt darab szkarabeuszt ajánlott 5 fontért. Na, itt azért egy kicsit elröhögtem magam. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Művészeit díjazta a Magyar Állami Operaház az évadzáró gálán

308 operaházi, 63 Eiffel műhelyházas és 9 Erkel színházi nagytermi előadásán mintegy 300 ezer nézőt fogadott 141. évadában a Magyar Állami Operaház. Az intézmény a Csillagóra gálán díjátadóval összegezte az évadot, ami azonban még augusztus közepéig tart.
Klasszikus

Hat magyar zongorista vehet részt a Bartók Világverseny élő fordulóiban

A több mint 51 ezer euró (20 millió forint) összdíjazású, zongoristáknak rendezendő szeptemberi megmérettetés rangos nemzetközi zsűrijének elnöke a New York-i Juilliard School tanszékvezetője, Yoheved Kamplinsy lesz.
Klasszikus

„Ha nagy művészek mellett állsz a színpadon, az megváltoztatja a perspektívádat” – beszélgetés Abouzahra Amira hegedűművésszel

Kisgyerekkora óta ismeri a hazai közönség a fiatal hegedűművészt, Abouzahra Amirát, aki idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima díjban részesült magyar zeneművészet kategóriában.
Vizuál

Magyar Mozgókép Fesztivál: a Hogyan tudnék élni nélküled? kapta a legjobb játékfilm díját

Orosz Dénes zenés vígjátékát több kategóriában is elismerték. A szemle gáláján díjat érdemelt ki többek között a Véletlenül írtam egy könyvet, a KIX, a Holnap meghalok, a Cipők és Paták, valamint az Ők tudják, mi a szerelem című alkotás is.
Zenés színház

15 sor zenés színház: Együtt! – Szentivánéji álom

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő írás a Magyar Állami Operaház és négy művészeti egyetem Együtt! című produkciójáról szól. 15 sor zenés színház.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Bertalan Tivadar

Életének 95. évében, június 21-én Budapesten elhunyt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festőművész, grafikus, látványtervező, író. Bertalan Tivadar Újpest és Budapest díszpolgára volt, az MMA saját halottjának tekinti.
Vizuál hír

Magyar Mozgókép Fesztivál: a Hogyan tudnék élni nélküled? kapta a legjobb játékfilm díját

Orosz Dénes zenés vígjátékát több kategóriában is elismerték. A szemle gáláján díjat érdemelt ki többek között a Véletlenül írtam egy könyvet, a KIX, a Holnap meghalok, a Cipők és Paták, valamint az Ők tudják, mi a szerelem című alkotás is.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A vaskapu

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy festőivé rozsdásodott vaskapu történetéről, illetve a hozzá fűződő személyes emlékeiről ír. 
Vizuál hír

Meghirdették az ARC közérzeti pályázatot

A 25. ARC közérzeti pályázat idén is felelősségteljes, igazságkereső és felszabadító képkészítésre hívja a pályázókat, ismét Újbuda Önkormányzatával együttműködve, a Bikás parkban mutatják be a kiállítást szeptember elejétől. A pályázatok leadási határideje: július 25. 12 óra.
Vizuál hír

Dokumentumfilm készül a száz éve született Makk Károlyról

Tíz dokumentumfilm, egy rövidfilm és három animációs alkotás gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet. Az Aranycsapatról, a száz éve született Makk Károlyról, a II. világháború utáni hollandiai gyermekmentő akcióról, valamint Fazekas Mihály és Brunszvik Teréz életéről is készül dokumentumfilm.