Vizuál

Kép-regény: Hírnév

2019.11.23. 15:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a Tutanhamon sírjának bejáratánál készült fotója kapcsán elmélkedik arról, mitől lesz valaki híres.

Vajon ki számít híresnek, és ki nem? Meg persze az sem mindegy, hogy mikor lesz az? Ez nagyon nem mindegy! Kezembe akadt egy kép, amit Luxorban, a Nílus nyugati partján, a Királyok Völgyében csináltam. Ez a 62-es számú sír bejárata, amit 1922-ben talált meg a brit Howard Carter. Ide temették az időszámítás előtt 1323-ban megboldogult Tutanhamon fáraót, aki saját korában egy teljesen jelentéktelen uralkodónak számított, és gyorsan el is felejtette mindenki. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy néhány korai próbálkozástól eltekintve, nem sikerült tisztességesen kirabolni a sírt, így aztán ez a jelentéktelenségbe és feledésbe fulladt ifjú király lett ma a leghíresebb óegyiptomi fáraó. Semmi másért, csak azért, mert

az ő sírját nagyjából eredeti állapotban találták meg, és így megtudhatta a mai világ, hogy milyen elképesztő mennyiségű kincset pakoltak be az újbirodalmi sírkamrákba.

Most akkor játszunk el azzal a gondolattal, hogy Tutanhamon, még életében ledíleli Ozirisszel, hogy halála után valamikor körülnézhet a Földön és megtudhatja, hogy az utókor számára mennyit is jelentett az ő királysága? Ő mondjuk, ezer évet választ és nem lát semmit, nem látja magát sehol, nem tud róla senki semmit, a nevét sem hallották soha.

De ha mondjuk, 3250 év múlva térne vissza szétnézni, akkor már azt látná, hogy ő a legnagyobb sztárok egyike a Földön! Mindenki róla beszél és az ő kincseire kíváncsi. Több, mint háromezer évvel a halála után, egy immár arabok lakta országban mégis híres lesz, mert egy angol régész kiássa.

Ráadásul a Fáraó úr momentán éppen turnézik, ami azért nem rossz teljesítmény így 3342 évvel a halála után.

Amíg az új Egyiptomi Múzeumot átadják, egy gigantikus vándorkiállításra küldték a kincseit, ami Párizs után jelenleg Londonban tekinthető meg egészen május 3-ig. Ez aztán a korokon, téren és időn átívelő globalizmus a köbön!

Egyébként Tutanhamon még viszonylag jól is járt, mert Ötzi, a jégember csak 5300 évvel a halála után lett híres, ráadásul ő még csak király sem volt. Azért elég vicces történet ez a hírnév dolog. Van, aki már életében híres lesz, de száz év múlva már nem emlékszik rá senki, meg van még Arisztotelész, aki életében is híres volt, és ez a hírnév már több, mint 2300 éve dübörög – töretlenül. Szóval, nem mindegy, hogy mikor történnek körülöttünk nagy dolgok, amik aztán repítenek a világhír minden irányába.

Vicces az is, hogy a Királyok Völgyében a 62-es számú sír az egyik legkisebb, legszürkébb, legunalmasabb az összes közül. Ha az eredeti tulajdonosa nem válik sztárrá 1922-ben, nem járna arra a kutya sem.

Ráadásul még fényképezni is tilos a sírban, és sajna nem lehet megtrükközni, mert erre a helyi arcok tényleg nagyon figyelnek. Az összes fotózásra alkalmas eszközt elszedik a bejáratnál mindenkitől, hiszen el kell adni a gyári képeslapokat meg ajándéktárgyakat jó pénzért, ami akár még érthető is, csak én paráztam fél óráig, hogy vajon akkor is meg lesz-e a cucc, amikor majd kifelé megyek?

Egyébként amikor ezt a képet csináltam a bejáratról, odajött hozzám egy helyi srác, hogy ugyan vegyek már tőle egy „eredeti”, 18. dinasztiából származó faragott szkarabeuszt 20 fontért, mert akkor én majd jobban alszom azután. Igyekeztem a képre koncentrálni és lerázni a srácot, de ő nem tágított és folyamatosan alkudozott velem, miközben én rá se néztem, hozzá se szóltam. Pontosan tudom, hogy készítik ezeket az „eredeti” kegytárgyakat. A kis faragványt letolják egy liba torkán, és amíg szerencsétlen madáron végigmegy a kis szobor, szerez némi patinát, meg egy kis ókorszerűséget, de egy kormeghatározáson azonnal bebukna. Ők abból indulnak ki, amúgy joggal, hogy a turisták nem mindig viszik magukkal a C14 izotópos kormeghatározó készletüket. Amúgy mire megcsináltam a képet, némileg változtak az árak. A srác immár öt darab szkarabeuszt ajánlott 5 fontért. Na, itt azért egy kicsit elröhögtem magam. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Dinyés Dániel kapja az Art is Business Fidelio-díját

Idén negyedik alkalommal adják át az Art is Business Díjakat azon vállalati és kulturális szereplőknek, akik az elmúlt időszakban jó példával jártak elől. A Fidelio – Kulturális mecénás elismerés idei nyertese: Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.
Klasszikus

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Vizuál

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Plusz

Hangolódjunk közösen! – Adventi programajánló a család minden tagjának

A gazdag kulturális programkínálatának köszönhetően a várakozás örömét, korosztálytól függetlenül, sokféleképpen megélhetjük az adventi időszakban: legyen az bábelőadás, koncert, múzeumpedagógiai foglalkozás vagy gyerektáncház. Mutatunk pár tippet, amely kihagyhatatlannak ígérkezik idén decemberben.
Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál beszámoló

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Vizuál ajánló

Tichy Gyula műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Először látható önálló tárlat a magyar szimbolizmus egyik kevésbé ismert alakjának műveiből. A mintegy nyolcvan festményt, metszetet és grafikát felvonultató kiállítást eredetileg a művész halálának centenáriumán, 2020-ban tervezték bemutatni.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Vihar-varázslat

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az ukrajnai háború juttatta eszébe azt a különleges felhőt, amelyet a Sziget fesztiválon fotózott egy közelgő vihar előtt.
Vizuál ajánló

Vietnámi-magyar romantikus filmmel ünnepelhetünk jövőre Valentin-napon

Szűcs Dóra filmje felidézi a hetvenes évek Budapestjének különleges hangulatát, valamint elrepíti a nézőt az akkori, illetve a mai Vietnámba is. Az almafa virága című alkotás főszerepében Nari Nguyen és Koltai-Nagy Balázs látható. A film teasere a cikkben!
Vizuál ajánló

November végi melankólia – Újra átélhetjük nagyvásznon Tarr Béla filmjeit

Retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a Cirko-Gejzír a magyar kortárs filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja előtt. November 25. és 27. között ugyanis Tarr Béla filmográfiájában merülhetünk el.