Vizuál

KÉP-regény: Képzőművészek

2020.12.11. 13:55
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Michelangelo és Bansky közötti hasonlóságokon elmélkedik.

Tegnap olvasom, hogy Banksy, korunk talán legnagyobb hatású képzőművésze, új képpel jelentkezett Bristolban. A Banksy jelenségről már több posztot is írtam, és azt gondoltam, hogy nem találok új vetületet a dologban, de tévedtem. Banksyben a mondani valón túl az a zseniális, hogy a képei köztereken láthatók, bárki megnézheti őket bármikor. Sőt, egy-egy alkotása jelentősen megdobja a környékbeli hotelek és kocsmák forgalmát. Oké, tudom, hogy ez jelenleg nem aktuális, de alapesetben így szokott lenni, ezzel a mostani helyzettel pedig semmiképpen sem terveznék hosszútávra.

Ami viszont erről az egészről eszembe jutott, az a XVI. század legnagyobb hatású képzőművésze, bizonyos Michelangelo Buonarroti. Talán meglephet valakit, hogy párhuzamot vonok kettejük között, de Michelangelo ötletei, látványvilága és őrült élete pontosan elég volt ahhoz, hogy ő legyen Itália kedvence Firenzétől Rómáig, a Mediciektől a római pápákig. Az mindenesetre kétségkívül különbség köztük, hogy Michelangelo jellemzően belső terekbe tervezte szobrait és festményeit. Már az ezerötszázas években is sokkal nehezebb volt egy mezei halandónak megtekinteni a szobrait, mint manapság egy Banksy festményt, de a legviccesebb az, hogy ez túl sokat azóta sem változott.

Michelangelo szobrait gyakorlatilag kizárólag pénzért lehet megnézni.

Főleg olasz templomok élnek egy igencsak élelmes trükkös megoldással: Olaszországban a templomok természetesen ingyenesen látogathatók, ezzel nincs is semmi gond, csak azok a fránya szobrok meg a fény viszonyrendszere van ügyesen szabályozva. A szobrok – főleg a híresebbek– tök sötétben figyelnek a templom mélyén. Megfigyeltem, hogy direkt úgy van az árnyékolás megoldva, hogy ha bejutna némi természetes fény, akkor is megakadályozzák.

Na, de akkor hogy csináltam ezt a képet, ami egyébként Michelangelo egyik leghíresebb szobra, a Mózes, amely a római San Pietro in Vincoli templomban tekinthető meg, sőt nemrég új világítást kapott? Na, itt van a trükk! A világítás ugyanis nem megy állandóan. De a villanykapcsoló két-három euróért működik, és ezért nagyjából egy percre világítja meg a szobrot, aztán lekapcsol. Szóval,

hogyha az ember rendesen meg szeretné nézni, vagy ne adj isten, le szeretné fényképezni, akkor elég mélyen a zsebébe kell nyúlnia, vagy meg kell várnia egy német turistacsoportot.

Azt gondolom, hogy korrektebb lenne inkább belépőt szedni, mint így trükközni.

Jut eszembe, Michelangelo életének egyik főműve a Sixtus kápolna mennyezetfreskója, ami ugyebár egy templomban van, tehát ingyenes, csakhogy előtte kötelező bemenni a Vatikáni Múzeumba és a könyvtárba, ami meg ugye, egy múzeum, tehát nem ingyenes. A kápolnába más út pedig nem vezet.

Na, ehhez képest Banksy, nem hogy pénzt nem kér a turistáktól,

de még a nevét sem árulja el. Aztán ki tudja, hogy lesz ez az egész kb. ötszáz év múlva.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Fejléckép: Michelangelo: Mózes (fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Vizuál magazin

KÉP-regény: Pokoljárás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a fia gimnáziumi intőjéről és Dante 27 bűnéről mesél.
Vizuál előzetes

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.
Vizuál gyász

Elhunyt Arturo Di Modica, a Wall Street bikájának szobrásza

A Wall Street ikonikussá vált Támadó bikájának alkotója 80 éves volt. Évek óta rákbetegséggel küzdött, szicíliai otthonában hunyt el.
Vizuál lapszemle

Veszprémbe költözik a Magyar Mozgókép Szemle

A Veszprém-Balaton régióba költözik a Magyar Mozgókép Szemle, együttműködésben az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozattal - mondta el az Origónak Káel Csaba, a magyar mozgókép fejlesztéséért felelős kormánybiztos, aki a cikkben szót ejtett a magyar filmipar fejlesztésében elért sikerekről is.