Vizuál

KÉP-regény: Kis magyar szaxofónia

2022.04.01. 13:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, hogyan találkozott majdnem Kenny Garrett-tel.

Miles Davis ehhez nagyon értett! Fogalmam sincs, hogyan csinálta, de egyszerűen nem volt hajlandó olyan tagokat bevenni a zenekarába, akiből ne lett volna később világsztár. Ha végignézünk Davis muzsikusain, csak a fejünket kapkodjuk! A teljesség igénye nélkül, Davisszel játszott: John Coltrane, Bill Evans, Herbie Hancock, Wayne Shorter, Chick Corea, Dave Holland, Joe Zawinul, John McLaughlin, Jack DeJohnette, Al Foster vagy Marcus Miller, és csak azért nem folytatom ezt az egészen elképesztő névsort, mert leérnék a lap aljára, és véget érne a poszt.

Miles Davist sajnos sosem fényképeztem. Pont akkor járt utoljára Budapesten, 1991-ben, amikor az én fotográfusi karrierem elkezdődött. Esélyem sem volt, hogy a közelébe férkőzzek, aztán még abban az évben át is költözött a Black & Blue Caféba.

A körülötte megfordult zseniális muzsikusokkal viszont szinte kivétel nélkül volt szerencsém személyesen találkozni, vagy közelről látni őket a színpadon, és ezeket a találkozásokat mindig körülfonta Davis szellemisége.

Az ő hadseregéből indult világhódító útjára Kenny Garrett is, akit sokak minden idők legnagyobb jazz-szaxofonosához, Charlie Parkerhez szoktak hasonlítani. Ráadásul korántsem alaptalanul. Kenny Garrett idén májusban Budapest vendége lesz, ami felidézte bennem egy 1996-os Garrett-koncert emlékét az azóta már megboldogult, de korántsem elsiratott Petőfi Csarnokban.

Több posztot is szenteltem már annak, hogy milyen elképesztő agymenések miatt maradnak le néha a fotósok vagy az újságírók egy-egy Magyarországra látogató világsztárral készülő interjúról, de ami Kenny Garrett 1996-os budapesti látogatása körül történt, az már túlmutatott minden háttérhatalmi összeesküvésen vagy galaktikus ármányon.

Azt azért tudni kell az egészhez, hogy a kilencvenes években még létezett olyan, hogy lemezkiadás.

Nem úgy ment, mint manapság, hogy a művész leszerződik egy koncertszervező céggel, aztán az intézi a zenei forgalmazást, és leszervezi a bulikat.

Ez akkor még külön volt választva, és a magyar koncertszervezők, valamint a lemezkiadó multik, az eltérő gazdasági érdekeik miatt nem mindig szerették egymást annyira, mint ez egy turné lebonyolításának érdekében kívánatos lett volna. A lemezkiadó az egész turnét a lemez promóciójának tekintette, és az eladott példányszámok emelkedését várta tőle, mostanság meg a koncertezés az igazi üzlet, a lemezeladásból, néhány mainstream világsztár esetétől eltekintve alig jön be pénz.

KennyGarrettPetofiCsarnok1996-131119.jpg

Kenny Garrett 1996-ban a Petőfi Csarnokban (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / morPhoto)

Esetünkben a koncertszervezővel dumáltunk le egy Kenny Garrett-interjút, ráadásul az akkor legnépszerűbb magyar kulturális tévéműsorral, a Stúdióval egyetemben. A helyszínre érkezvén aztán, pár perccel a megbeszélt időpont előtt közölték velünk, hogy

fel is út, le is út, mert a lemezkiadó letiltotta az egészet, a koncertszervező különben sem volt jogosult interjúkat lekötni senkivel.

Erre felhívtuk a lemezcéget, mire kiderült, hogy előző nap egy újságíró csinált egy partizáninterjút Garrettel, és ezen a kiadó annyira felbőszült, hogy az összes hivatalos sajtómunkást hirtelen felindulásból elhajtotta. Az, mondjuk, vicces volt, hogy a szaxofon királya közben lejött a hotelszobájából, abban a hitben, hogy interjút fog adni, és ő is akkor tudta meg, hogy mégsem.

A kilencvenes években egyáltalán nem volt ritka, hogy a farok csóválta. Amúgy sajnáltam az egészet, szívesen találkoztam volna vele. Kíváncsi lettem volna a hangszer mögött rejtőző emberre, de mivel ez nem jött össze, maradt az esti koncert, ami egyébként tényleg varázslatos volt. Gyanítom valami hasonló várható májusban is, és bízom benne, hogy valakinek sikerül interjút is csinálni majd vele.

További érdekes fotókért és azok történeteiért kattints ide! >>>

Fejléckép: Kenny Garrett 1996-ban a Petőfi Csarnokban (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / morPhoto)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Jazz/World

Csak betyárosan: lemezbemutatót és turnézáró koncertet és táncházat tart a Góbé a Fonóban

Online már korábban megjelent, fizikai formájában tavasszal jött ki a Góbé Élem című lemeze, az első nagylemez, amelyet a zenekar megújult felállásában jelentetett meg. A csapat május 28-án turnézáró koncertet, lemezbemutatót tart a Fonóban, amit egy táncházzal fejelnek meg.
Klasszikus

Ne féltsük a kortárs zenét!

Maratoni hosszúságú diplomakoncerten mutatkoztak be május 6-án este a Zeneakadémia harmadéves zeneszerzés és alkalmazott zeneszerzés szakos hallgatói. A rendkívül gazdag és sokszínű programban számos stílus és műfaj szerepelt.
Színház

Kiss Mari visszatér Szombathelyre

Kihirdette jubileumi, 15. évadának új előadásait a szombathelyi Weöres Sándor Színház: 10 bemutatót tartanak a következő szezonban. Új tagokkal is bővül a társulat: Mari Dorottya és Domonkos Zsolt mellett újra az alkotógárdát erősíti majd a teátrum egyik alapítótagja, Kiss Mari.
Zenés színház

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Borban az igazság! – Aquincumba került a legújabb Kolodko-miniszobor

A részeg római légiós május 21-e óta a katonai amfiteátrumon üldögél a harmadik kerületben.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A színpadon Robbie Williams!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, miért hiúsult meg kis híján Robbie Williams koncertjének fotózása.
Vizuál ajánló

Hegedűs Ákos morpho koncertfotóiból nyílik kiállítás a Kispont galériában

Olvasóink hétről hétre megismerhetik állandó vendégszerzőnk, Hegedűs Ákos morpho képeit, aki mindig egy kis történet vagy háttéranyag kíséretében osztja meg velünk alkotásait. A művész most ’90-es évekbeli koncertfotóit tárja a nagyközönség elé.
Vizuál ajánló

Meteoritok és egyéb költemények – Geszler Mária Garzuly jubileumi kiállítása

A Kossuth-díjas keramikusművész, Geszler Mária nem egyedül ünnepli jubileumát. A Pesti Vigadóban most látható tárlaton nyolc fiatalabb alkotóval osztja meg nemcsak a teret, de a művészetről, világról vallott elképzeléseit is. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
Vizuál ajánló

Grunwalsky Ferenc kapja a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját

Május 24. és 28. között rendezik meg a szegedi operatőrfesztivált, amelynek idei életműdíjasa Grunwalsky Ferenc operatőr, rendező, forgatókönyvíró. Az eddig 73 filmet jegyző Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó Jancsó Miklós barátja és munkatársa volt, az 1999-ben induló Pepe-Kapa filmek jó részét közösen forgatták.