Vizuál

KÉP-regény: Lövésem volt

2019.12.13. 14:45
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, hogy milyen volt, amikor majdnem lelőtték.

Máris lelövöm a poént, merthogy majdnem engem lőttek le, ami, annak ellenére, hogy nincsenek a lelövésemmel kapcsolatban komoly tapasztalataim, azért nem hangzik igazán jól. Mindjárt itt van a lövés hangja például, ami, ha elég közel van hozzá a kósza fotográfus, akkor kifejezetten barátságtalan tud lenni. De a móka fokozható, ha az ember a golyó becsapódását is közelről szemléli. Ráadásul a majdnem lelövésemre teljesen váratlanul került sor. Reggel, amikor felébredtem, még semmi jelét nem tapasztaltam annak, hogy pár órával később majdnem le fognak lőni. Sőt, egész jól indult a nap, tükörtojás, narancslé, csokis fánk, meg egy fél unikum, úgy zárásként, nehogy elmenjen a kedvem a magyar sajtó jéghideg profizmusától. Egyébként ez az anomália unikum nélkül is jelen van, csak akkor nem figyelek rá annyira oda.

Szóval, a majdnem lelövésem úgy indult, hogy elküldtek egy lőgyakorlatra a Köztársasági Őrezred Honvéd utcai székházába, annak is a pincéjébe. Ott volt a lőtér, pont olyan, mint amilyen a Műegyetemen is volt, ahol 2006-ban három tűzoltó vesztette életét, mert kigyulladt a golyófogó fal. A Köztársasági Őrezred 2012-ig nagyjából a honvédség meg a TEK feladatait végezte, védte a politikusokat meg a kiemelt intézményeket és biztosította a nagy állami rendezvényeket. Nagy ritkán tartottak bemutatókat a sajtónak: bombakeresgélést, terrorakció szimulációt vagy lövészetet. Ezzel eddig nem is lett volna semmi baj, csak hát, az újságíró is volt valamikor gyerek, és ha megengedik neki, hogy a vízi pisztolyt Magnumra, meg Parabellumra cserélje, akkor pont úgy fog vele játszadozni, mint a vízi stukkerrel anno. Márpedig itt megengedték a média igen tisztelt képviselőinek, hogy ők is lőhetnek célba párat, aminek gyakorlati részét képezte az én majdnem lelövésem is.

Loter-144435.jpg

Lővés (Fotó/Forrás: Morpho, Hegedűs Ákos)

Az első sorozat után mindenkivel lerakatták a pisztolyt egy asztalra, és csak utána lehetett megnézni a lőlapokat a terem másik végében. Mondjuk, nem nagyon volt mit nézni rajtuk, mert kevesen találták el bárhol is a céltáblát, de hát, azért ne várjuk el egy újságírótól, hogy sorba tolja az érintő tízeseket. Mindössze az ócska altesti poénok mentek, hogy otthon ki mindenki mennyivel jobban tüzel marokfegyverrel, meg egyébként is az újságíró jellemzően felelőtlen. Ezért (is) újságíró és nem mondjuk klímakutató.  De azt azért elvárhatnánk tőle, hogy ha emberek vannak a lőtér másik végén, akkor ne lövöldözzön! Valami idióta nem volt teljesen elégedett az eredményével, visszasétált a lőállásba és elkezdett tüzelni felénk. Ott és akkor éreztem először, hogy nem mindegy, hogy az ember a lőtér melyik végén áll! Az első lövés nagyjából fél méterre tőlem csapódott a falba, két céltábla közé. A forma lőteljesítménye, úgy látszik, nem javult látványosan, de a teljesítmény összképe végül nem alakult ki, mert azonnal hárman vetették magukat a lövöldöző kollégára és miközben leordították a fejét, kikísérték a teremből.

A parancsnok sajnálkozott, hogy hát ez neki milyen kellemetlen, meg hogy meghívnak egy sörre, csak ha lehet, ezt ne írjuk meg. Mi nem is írtuk, de a lövöldöző kolléga olyannyira méltánytalannak gondolta, ahogy vele bántak, hogy simán megírta az egészet. A hülyéje! Mindössze azt felejtette ki, hogy majdnem lelőtt engem, gondolom véletlenül. De hát, ha a valakinek lövése sincs valamihez, annak súgni sem lehet, ez tiszta sor. Az egészben, az a legelgondolkodtatóbb, hogy akkor mi van, ha az a golyó további ötven centit téved? Akkor két sörre hívnak meg, hogy ezt ne írjuk meg? Mindenesetre ezt a posztot most nem olvastátok volna el, az biztos.

Fejléckép: Lövés (Fotó: Morpho, Hegedűs Ákos)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.
Vizuál premier

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre.