Vizuál

KÉP-regény: Madárlesen

2020.07.10. 14:45
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.

A nádi rozogány a hazánkban költő madarak közül az egyik legritkábban lencsevégre kapható fajok közé tartozik.

Rejtőzködő életmódot folytató, szinte sosem látható fajról van szó, amelyik nem tűri a fogságot, és alig-alig mutatkozik erdeinkben,

így sokáig csak ősöreg halászemberek legendáinak hitték létezését. Aztán a XVIII. század végén gróf Wendelics Sámuel ornitológiai enciklopédiájában külön fejezetet szentelt a nádi rozogány családfakutatásának. Sőt, egy külön rajzot is mellékelt e ritka madárfaj bemutatására, melyet hálószobaablakából megfigyelve hirtelenkedett az éppen ott heverő Aranybulla egyik eredeti példányának utolsó oldalára.

Gyerekkori vágyaim között szerepelt, hogy egyszer lencsevégre kapjam e lassan végleg eltűnő, csodás madárfaj egyik példányát.

Mivel a nádi rozogány közismerten kerüli az embert, a rejtett madárles megépítése volt az első komoly feladat, amelyet meg kellett oldani a siker érdekében. Nyílt titok, hogy a madár kedvel a verőfényes erdőszélen sütkérezni, ezért a rejtekhelyet úgy kellett megépíteni, hogy egyrészt a nap a madár felé süssön, másrészt a szél felém fújjon, hogy a nádi rozogány nehogy megérezze a mindent átható emberszagot. Köztudott, hogy Balatonmáriafürdő e ritka madárfaj egyik legsűrűbb előfordulási helye Magyarországon, ezért ott kezdtem bele a lombokból és nádszálakból álló bunker felépítésébe, amit a speciális halszájoptika beszerzése, majd beépítése követett.

Második lépés volt a beszoktatás. Az árvaszúnyogból és csattanó maszlagból álló speciális etetőkeveréket minden hajnalban szét kellett szórni a leshely előtti területen, hogy a rozogány kedvenc csemegéjét megérezve, igen nagy eséllyel járjon oda falatozni. Ez persze önmagában még nem garancia a sikerre, de mégis egy lépéssel közelebb vitt gyerekkori álmom megvalósítása felé.

A legnehezebb feladat egyébként az volt, hogy be kellett szereznem egy különleges állványzatot, melyet mogyoróbokornak álcázva pompás leszállóhelyet biztosítottam e földre sosem szálló, ravasz madár jó minőségű portréjának elkészítéséhez.

Nadirozogany-130900.jpg

Nádi rozogány (Fotó/Forrás: morpho)

Minden hajnalban, közvetlenül napfelkelte előtt egy-két órával kimentem a lesre, de az első két hónapomat a totális sikertelenség jellemezte. Ráadásul majd minden nap esett az eső, ami köztudottan rejtekhelyén tartja a nádi rozogányt. A kezdeti sikertelenséget követően megkíséreltem a naplemente körüli órákban becserkészni a madarat, így minden délutánomat szinte a hullamerevség állapotában a madárlesen töltöttem. Nem szabad ugyanis megmozdulni, mert a legkisebb mozdulat is távol tartja a nádi rozogányt a lestől. Az első félév teljes kudarcba fulladt.

Egyszer már majdnem találkoztam valakivel, akinek már majdnem meséltek erről a madárról, de aztán kiderült, hogy az egész kacsa volt, és az illető csak népszerűsködni akart.

Nem vagyok egy feladós típus, de őszintén mondom, hogy a második év után már majdnem ott tartottam, hogy veszni hagyom az egész rozogány projektet, amikor a legváratlanabb pillanatban mosolygott rám a szerencse. Éppen a filmet fűztem be ebéd után a fényképezőgépbe, amikor élességállítás közben egy sötét árnyat vettem észre a mogyoróbokornak álcázott állványon. Abban a pillanatban, amint a kép élesre állt, rutinszerűen megnyomtam az exponáló gombot. A gép kattanásának hangjára az érzékeny madár azonnal tovaröppent.

Verejtékező homlokkal, kipirult arccal rohantam a laborba lehívni a negatívot és szorítottam, hogy a C-41-es eljárás végét siker koronázza. Rettegtem nehogy úgy járjak, mint Robert Capa a normandiai partraszállás alkalmával készült képeivel. Azért lássuk be, hogy itt mégis csak egy nádi rozogányról volt szó!

Egyetlen kockát sikerült készítenem a madárról, amelyik azóta is tudományos tanulmányok és doktori disszertációk tucatjaiban szerepelt.

Nagyon sokan kérdezték már tőlem, hogy miként sikerült elkészítenem ezt a képet. Hát, most megosztottam a titkot. Elsősorban munka, kitartás és elhivatottság kell egy ilyen sikerhez.

Ha kérdezitek, igen, nagyon sok energiát kivett belőlem ez a kép, nagyon fárasztó volt. Azt gondolom, hogy most rám is fér egy kis pihenés, úgyhogy a KÉP-regény rovat kiveszi nyári szabadságát és augusztus végéig pihenőre vonul. Addig is új képek és új történetek reményében mindenkinek kellemes, vírusmentes nyarat kíván, a morpho.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Klasszikus

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Klasszikus

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Rendtörténet

Akik az erdőkből merítettek erőt

A Pálosok című tárlat az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetéről ad áttekintést. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, s nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.
Vizuál gyász

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál gyász

Június 22-én vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől

Június 22-én, kedden 14 óra 30 perckor a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől - adta hírül a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).
Vizuál interjú

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Vizuál hír

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.