Vizuál

KÉP-regény: Mementó a WTC árnyékában

2023.11.03. 13:45
Megosztom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szokatlan halottak napi megemlékezést olvashatunk tőle.

1994-ben csináltam ezt a képet. Akkor voltam először New Yorkban, és akkor még senki sem gondolta, hogy a Világkereskedelmi Központ két ikertornya hét év múlva az azóta teljesen megváltozott világ mementója lesz. Bár ha jobban belegondolok, azért voltak erre utaló jelek. 

Világszerte kevesen tudják, de a World Trade Center

eredetileg nemcsak a két 110 emeletes ikertoronyból állt, hanem egy hét épületből álló épületkomplexum volt Manhattanben.

A tornyok körül álló részek is a WTC szerves részei voltak. A hat hektáros területen álló épületeket Jamaszaki Minoru és Emery Roth tervezte, és az egész cumó a hetvenes évek elejére készült el. Nagyjából velem egyidős lenne, ha létezne még. A komplexum olyan hatalmas volt, hogy saját irányítószámot rendeltek hozzá (10048). 

Nekem huszonkét évesen nem sok információm volt a WTC-ről. Nagyjából annyit tudtam róla, hogy ez a legmagasabb épület New Yorkban (akkor még az volt), és hogy a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja. Azt is tudtam, hogy 1993-ban elkövettek ellene egy terrortámadást. Az északi torony alagsori garázsában robbantottak fel egy bombává alakított kisbuszt. Hatan meghaltak, rengeteg volt a sebesült, és nagyon komoly károk keletkeztek az épületben.

New Yorkban élő kollégám dobta fel, hogy ha már ott vagyok, csináljak pár képet az épületről,

aminek a környéke egyébként még ottlétemkor, másfél évvel a bombatámadás után is le volt zárva a forgalom elől, és a kép perspektívájánál jobban nem is lehetett megközelíteni. 

Akkor értettem meg, hogy miért tulajdonítottak ennek a helyszínnek ekkora jelentőséget a terroristák, és gyártottak ilyen hatalmas szimbolikus fő gonoszt az ikertornyokból. Ez a hatalmas épület a fellegekbe törő tornyaival, a New Yorkban is kirívónak számító megjelenésével

a gyűlölt nyugati világ dekadenciájának jelképe lett a terroristák erősen leegyszerűsítő gondolkodásában.

Azt, mondjuk, lazán figyelmen kívül hagyták, hogy az épületben dolgozó több ezer hivatalnok, könyvelő, titkárnő nagyjából semmilyen kapcsolatban nem áll a Wall Street farkasaival, de a jelképek már csak ilyenek. 

Az is érdekes, hogy amikor arra jártam, egész délután ilyen bús borongós idő volt, ezért nem is nagyon tudtam volna másmilyen hangulatú képet csinálni. Mondhatnám persze, hogy már akkor megéreztem, hogy ez az épület egyszer még sokkal fontosabb lesz, mint egy mezei felhőkarcoló, de ez egyszerűen nem igaz. A képet csak azért csináltam, hogy ne sértsem meg a kollégámat, ha már előjött ezzel a „zseniális” ötlettel, hogy pont egy felhőkarcolót fotóztat le velem New Yorkban, ahol közismerten ilyen típusú épületből ezen kívül nincs egy darab sem. A kép pedig azért lett eredetileg fekete-fehér, mert elfogyott a színes filmem, a borult időt meg nyilván egy ciklon rendelte be.

Szóval az egészhez nem sok közöm volt. Talán csak annyi, hogy én nyomtam meg a gombot.

NewYorkWTC1994-133546.jpg

A New York-i WTC 1994-ben (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Aztán el is felejtettem az egészet 2001. szeptember 11-ig. A világ legnagyobb terrortámadásban az ikertornyok teljesen megsemmisültek, csaknem 2500 ember halálát okozva ezzel. Amikor megláttam a tévében a támadás képeit, rögtön eszembe jutott a ’94-es sztori, de a képet sehol sem találtam. Már-már le is mondtam róla, de

aztán évekkel később egy költözéskor rábukkantam a New York-i negatívokra,

és a képet felraktam a honlapomra. Máshol viszont nem jelent meg soha. 

A halottak napja kapcsán merült fel, hogy vajon melyik képpel tudnám legjobban kifejezni a bennem bujkáló érzéseket. Két napig gondolkoztam, hogy mi az, ami eltér a szokásos temetői kliséktől, mégis működik. Hát így került elő a WTC-ről készült kép a kilencvenes évekből, aminek elkészülte ráadásul nem is az én ötletem volt, de mégis az elmúlás mellett – az azóta felépült vadi új WTC hatalmas felhőkarcolójával – az újjászületést is jelképezi.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide! »»»

Fejléckép: A New York-i WTC 1994-ben (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schiff András: „Úgy vélem, hogy a művészet és a társadalom, a politika nem különválaszthatók”

Zeneakadémiai duplakoncertje alkalmából Schiff András az intézménynek nyilatkozott műsorszerkesztésről, hangszeréről és a közönséghez való viszonyáról, illetve sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire.
Színház

Az idő majd eldönti, ki a zseni – de addig mi legyen?

Daniel Kehlmann A mentor című színdarabja két író pszichológiai csatáján keresztül azt a nyugtalanító kérdést járja körül, honnan tudhatja egy alkotó, hogy valóban jó-e, amit létrehozott. Az előadást Göttinger Pál rendezésében mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Zenés színház

Markus Werba: „A komikus alakokat nehezebb eljátszani, ha az ember komolyan veszi őket”

A varázsfuvola Papagenójával lett világhírű, a szerepet a New York-i Metropolitan Operától a Salzburgi Ünnepi Játékokig szinte mindenhol énekelte. Mi is ebben a szerepében hallhatjuk hamarosan, a Budapesti Fesztiválzenekar produkciójában.
Plusz

Megszakította az együttműködést a Déryné Programmal az Oktatási Hivatal

Felbontotta a szerződést a Déryné Közhasznú Nonprofit Kft.-vel az Oktatási Hivatal – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A Déryné szakmai tartalmai a Nemzeti Köznevelési Portálról lekerülnek.
Könyv

„Jó volna tudni, beszéli-e a nyelvünket” – Vámos Miklós kérdéseire David Szalay válaszol

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Választása ezúttal a Booker-díjas David Szalay Test című regényére esett. Gondolataira a magyar származású szerző reagál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Balatonátkúszás 1.rész – A kincskeresők

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos.
Vizuál ajánló

A Skandináv Filmfesztiválon lesz először látható Cristian Mungiu Arany Pálma-díjas filmje, a Fjord

Szeptember 24-30. között rendezik meg a 13. Skandináv Filmfesztivált. A szemle során egy héten át a legkiválóbb északi filmek kerülnek vászonra a budapesti Art+ Cinema két mozitermében. A programot négy premier előtti vetítés is színesíti.
Vizuál ajánló

Karácsonyra megjövök: megérkezett az előzetes Herendi Gábor új filmjéhez

December 3-ától látható a mozikban Herendi Gábor új vígjátéka, amelynek főszerepében Csányi Sándor és Lovas Rozi látható, de a történetben felbukkan a hazai színjátszás számos kiválósága. Előzetes a cikkben!
Vizuál beszámoló

Lezárult a 33. Országos/Kárpát-medencei Diákfilmszemle – átadták az idei díjakat

Öt nap alatt 164 versenyfilmet mutattak be a 33. Országos/Kárpát-medencei Diákfilmszemlén, amely augusztus 30-án díjátadóval és a díjazott alkotások vetítésével zárult a budapesti Csokonai Rendezvényházban.
Vizuál ajánló

A „Magyar Amerika” metamorfózisa a Magyar Nemzeti Múzeumban

Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 250. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállítással tiszteleg a transzatlanti kapcsolatok előtt.