Vizuál

KÉP-regény: Mindenki vegyen egy nagy levegőt!

2021.10.22. 11:55
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a pekingi szürke szmogról készített fotójáról mesélt.

Mindenki vegyen egy nagy levegőt! - már ha van kedve hozzá és fogadja el, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs többé kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót és szélsőségesebb időjárást okoz. Ezt írta meg a Guardian a minap, de szerintem ezt nem nekem írták. Nem engem kell meggyőzni erről, már ha meg kell még valakit egyáltalán.

Néhány évvel ezelőtt még Kínában lehetett ezt a legjobban tanulmányozni. Peking városa, ahol amúgy jövőre téli olimpiát rendeznek, szinte egybeforrt a rossz levegővel, és hát, tényleg kivételes szerencse kell ahhoz, bármennyi időt is töltsön valaki a városban, hogy lássa Pekingben a Napot. Ezt a képet egy ottani hotel ablakából csináltam, olyan délelőtt 11 óra tájban, de ez teljesen mindegy, mert lehetett volna délután három is. A látvány tök ugyanez.

Azon gondolkodtam közben, hogy vajon milyen perspektívával rendelkeznek a naphosszat a semmiből a semmibe repülő zombi szerű galambok?

Napot, sose látnak, zöld fákról már fióka korukban sem hallottak, és bár gyanítom, hogy nem tudok egy átlagos galamb agyával gondolkodni, de a mindent körülölelő szürke szmog sem lehet éppen a boldogság forrása.

Peking2016-112220.jpg

Peking, 2016 (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / morPhoto)

Minden kínai nagyvárosban ez van egyébként, és ezeken a helyeken az emberek már tízen éve maszkot hordanak, pedig akkor a covid-19 okozta pandémiának még a hírét sem hallottuk. Porból lettünk, porrá leszünk, porban élünk. Egyébként nem a kínaiak tehetnek róla. Mármint a szmogról biztosan nem, a pandémiát nem tudom. A világ ipari gyártókapacitásának jelentős része náluk van, miközben a fogyasztás meg nagyrészt nem. A dolog érdekessége, hogy még így is megéri nekik ez az egész, még így is, hogy közben megfulladnak. A világ lakosságának átlagéletkorát nem éppen a pekingi adatok tornázzák fel. De ezt csak azért írom le, mert a helyzet erősen változni látszik. Na, nem abban, hogy a kínai nagyvárosok levegője tisztulna, hanem abban, hogy egyre több városban köszönt be az örök por kora.

A szénerőművekből, illetve más fosszilis tüzelőanyagok elégetésével nyert energia lassan megfojtja az emberiséget, felemészti a földi életet, a galambok meg a végén leesnek a képről. Már nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e a klímakatasztrófa, hanem az, hogy mikor.

Már nem az a kérdés, hogy a tudósok egyetértenek-e az okokban, hanem az, hogy mit tudnak tenni a folyamat felgyorsulása ellen. Egyáltalán lehet-e még valamit tenni? Október 31. és november 12. között erre a kérdésre keresik a választ az ENSZ tagállamok a glasgow-i klímakonferencián. A helyszínválasztás azért is kiváló, mert lassan Skóciában is csak infraszemüvegben találják meg a napot a konferencia igen tisztelt képviselői. Ráadásul, nem is a szmog a legnagyobb probléma, hanem a folyamatos melegedés, ami világszerte vízhiányt, éhínséget, migrációt, konfliktusokat és háborúkat okoz. A világ vezetői meg egymásra, meg a cégekre mutogatnak, miközben az emberek azok, akik benzint tankolnak az autóikba, akik felszállnak a repülőre, akik zabálják a hamburgert, és lassan minden zsebükben két okostelefon van.

Igen, mi, az úgynevezett emberiség vagyunk a felelősök az egészért! Ha nem lenne igény ekkora gyártókapacitásra és ennyi energiára, akkor a cégeknek sem nőne ilyen vadul a profithajkurászási kedvük. Ha nem fogjuk fel, hogy az emberiségnek kollektív felelőssége van a klímakatasztrófában, ha nem látjuk be végre, hogy ez így nem mehet tovább, akkor ez így fog tovább menni. Aztán maradnak a végén a tudósok. Hátha ők majd megoldják valahogy. Addig is nem árt, ha a gyerekeink nem csak álmodoznak arról, hogy egyszer űrhajósok lesznek, hanem elkezdik a gyakorlati kiképzést.

További érdekes fotókért és azok történeteiért kattints ide>>>

 

Fejléckép: Peking, 2016 / Fotó: Hegedűs Ákos, Morphoto

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál hír

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Vizuál hír

Tiszteletbeli Arany Pálmát kap Cannes-ban Hajao Mijazaki animációs filmstúdiója

A világ legrangosabb szemléjének tiszteletbeli elismerését első alkalommal ítélik oda kollektíven. A legendássá vált Ghibli Stúdió nevéhez 1985-ös megalakulása óta számos felejthetetlen animációs film fűződik.
Vizuál ajánló

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Vizuál ajánló

Hamarosan megnyílik az Esterházy Art Dating díjazottjainak kiállítása

Kádár Emese képzőművész és Sárai Vanda kurátor sikeres együttműködésének lenyomata a hamarosan nyíló NOT_FOUND című kiállítás, melynek középpontjában az a gondolat áll: miként befolyásolja a digitalizáció az elmúlásról alkotott képzeteinket.