Vizuál

KÉP-regény: Mire kattint ez a gyerek?

2021.04.23. 15:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre egy fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Janikovszky Évával történt találkozásáról mesél.

Meglehetősen nehéz dolog az embernek hűvös távolságtartással kezelnie a saját gyerekkorát. Nekem legalábbis nem igazán sikerült. Pedig megpróbáltam. Amikor még zöldfülű koncertfotós palánta voltam, akkor estem abba hibába, hogy a kedvenc zenekaraimat egyszerűen képtelen voltam fotóalanyként kezelni. Helyette fotózás közben a dalokat dúdoltam, meg az ujjaimmal doboltam a ritmust a fényképezőgépen. Aztán idővel megtanultam ettől elvonatkoztatni, de amikor Janikovszky Évával csináltunk interjút, megint visszaköszönt ez a jelenség, és a keresőbe nézve Réber László rajzait láttam, Bertalant és Barnabást, meg az Égigérő fű szereplőit. Janikovszky Éva április 23-án lenne 95 éves.

Tudtam, hogy ő rendszeresen jár olvasótalálkozókra és azt is, hogy sokat beszélget gyerekekkel, mert szüksége van a folyamatos inspirációra, de azt nem gondoltam volna, hogy engem, a fotográfust egy pillanat alatt visszavarázsol a gyerekkoromba, tulajdonképpen a puszta jelenlétével.

Régi megfigyelés, hogy minden valamire való írónak van egy külön könyvtárszobája, sőt, egyes esetekben olyan érzésem volt, hogy az írók tulajdonképpen könyvtárakban laknak. Nem tudom, hogy ez manapság hogy van, de nehezen tudom elképzelni a monitorok és pendrájvok között magyarázó irodalmár alakját. Na, könyvtára Janikovszky Évának is volt, és ragaszkodott hozzá, hogy a könyvek előtt fényképezzem, merthogy ez jót tesz az olvasóknak pszichológiailag. A történet onnan jött, hogy ő annak idején pszichológiát is tanult, és bár elmondása szerint csak a patkánykísérletekig jutott, de arra sikerült rájönnie, hogy a patkányoknak igenis van lelkük, és mielőtt kiderült volna, hogy az embereknek nincs, gyorsan abbahagyta az egészet, és elkezdett könyveket írni a gyerekek és az emberek kapcsolatáról. A végeredmény már történelem.

Kevés interjúalannyal esett meg, hogy folyamatosan figyeltem, amit mond.

Vagy azért, mert nem érdekelt az egész, vagy azért, mert olyan nehezen volt fotózható az illető, hogy minden energiámat az elfojtott gesztikuláció felderítése kötötte le. Hát, itt nem voltak ilyen gondjaim. Sokáig a gyerekek és szülők kapcsolatairól volt szó, ami szerinte egyre silányabb, mert a szülőknek nincs idejük annyit foglalkozni a gyerekeikkel, mint egykoron. Ha belegondolok, hogy ez 1995-ben volt, akkor a jelen viszonyaira talán már nem is érdemes fecsérelni a szót. Már abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán van valamiféle kapcsolat a gyerekeinkkel. Kivéve persze az iskola-zsebpénz-okostelefon aranyháromszöget. Nem azt mondom, hogy ma nem működnének Janikovszky meséi, csak egy gyerek sokkal izgalmasabb dolgokat talál a mesekönyveknél, és egyenlőre még nem látni, hogy pontosan hova is fut ki ez az egész. Az internet kétségkívül átvette az irányítást az irodalom felett, és ennek veszélyét a gyerekpszichológusok rendre hangoztatják is, de arról kevesebb szó esik, hogy az okostelefonba zárt gyereksereg úgy tanulja meg az angol nyelv alapjait, hogy észre sem veszi, a folyamatosan fejlődő szoftverek használata pedig mellékvágányra teszi a matematikaoktatás nehézségeit, arról nem is beszélve, hogy gépelni hamarabb tanulnak meg, mint kézzel írni. Hirtelen nem is tudom, hogy az aláírásomon kívül szoktam-e kézzel leírni bármit.

Azért arra kíváncsi lennék, hogy ha Janikovszky Éva ma is élne, vajon miként látná ezeket a folyamatokat. Vajon milyen könyveket írna ma a felnőtté válásról, és vajon milyen platformon jelennének ezek meg? Elmesélte, hogy kapott egy magnókazettát (talán még van, aki tudja, hogy mi az), amin egy kisfiú mondja el a Ha én felnőtt volnék című könyvének szövegét. Manapság meg tombol a hangoskönyvek kora, ami hát, legalábbis nem segíti elő az olvasás megkedvelését.

Arra viszont tisztán emlékszem, hogy mikor megkérdeztük az írónőtől, hogy mit üzen azoknak, akik húsz év múlva lesznek felnőttek, határozottan azt mondta, hogy a barátait kell megtalálnia mindenkinek.

Az ő meséi is a barátságokról szólnak, és ha a barátságok fennmaradnak, és az ifjoncoknak lesz kivel megosztani az örömüket-bánatukat, akkor megmarad a mese is, és ez még akkor is így van, ha az adott pillanatban egy videojátéknak jobban örülnének.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

 

Fejléckép: Janikovszky Éva, Fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál ajánló

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.