Vizuál

KÉP-regény: Mire kattint ez a gyerek?

2021.04.23. 15:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre egy fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Janikovszky Évával történt találkozásáról mesél.

Meglehetősen nehéz dolog az embernek hűvös távolságtartással kezelnie a saját gyerekkorát. Nekem legalábbis nem igazán sikerült. Pedig megpróbáltam. Amikor még zöldfülű koncertfotós palánta voltam, akkor estem abba hibába, hogy a kedvenc zenekaraimat egyszerűen képtelen voltam fotóalanyként kezelni. Helyette fotózás közben a dalokat dúdoltam, meg az ujjaimmal doboltam a ritmust a fényképezőgépen. Aztán idővel megtanultam ettől elvonatkoztatni, de amikor Janikovszky Évával csináltunk interjút, megint visszaköszönt ez a jelenség, és a keresőbe nézve Réber László rajzait láttam, Bertalant és Barnabást, meg az Égigérő fű szereplőit. Janikovszky Éva április 23-án lenne 95 éves.

Tudtam, hogy ő rendszeresen jár olvasótalálkozókra és azt is, hogy sokat beszélget gyerekekkel, mert szüksége van a folyamatos inspirációra, de azt nem gondoltam volna, hogy engem, a fotográfust egy pillanat alatt visszavarázsol a gyerekkoromba, tulajdonképpen a puszta jelenlétével.

Régi megfigyelés, hogy minden valamire való írónak van egy külön könyvtárszobája, sőt, egyes esetekben olyan érzésem volt, hogy az írók tulajdonképpen könyvtárakban laknak. Nem tudom, hogy ez manapság hogy van, de nehezen tudom elképzelni a monitorok és pendrájvok között magyarázó irodalmár alakját. Na, könyvtára Janikovszky Évának is volt, és ragaszkodott hozzá, hogy a könyvek előtt fényképezzem, merthogy ez jót tesz az olvasóknak pszichológiailag. A történet onnan jött, hogy ő annak idején pszichológiát is tanult, és bár elmondása szerint csak a patkánykísérletekig jutott, de arra sikerült rájönnie, hogy a patkányoknak igenis van lelkük, és mielőtt kiderült volna, hogy az embereknek nincs, gyorsan abbahagyta az egészet, és elkezdett könyveket írni a gyerekek és az emberek kapcsolatáról. A végeredmény már történelem.

Kevés interjúalannyal esett meg, hogy folyamatosan figyeltem, amit mond.

Vagy azért, mert nem érdekelt az egész, vagy azért, mert olyan nehezen volt fotózható az illető, hogy minden energiámat az elfojtott gesztikuláció felderítése kötötte le. Hát, itt nem voltak ilyen gondjaim. Sokáig a gyerekek és szülők kapcsolatairól volt szó, ami szerinte egyre silányabb, mert a szülőknek nincs idejük annyit foglalkozni a gyerekeikkel, mint egykoron. Ha belegondolok, hogy ez 1995-ben volt, akkor a jelen viszonyaira talán már nem is érdemes fecsérelni a szót. Már abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán van valamiféle kapcsolat a gyerekeinkkel. Kivéve persze az iskola-zsebpénz-okostelefon aranyháromszöget. Nem azt mondom, hogy ma nem működnének Janikovszky meséi, csak egy gyerek sokkal izgalmasabb dolgokat talál a mesekönyveknél, és egyenlőre még nem látni, hogy pontosan hova is fut ki ez az egész. Az internet kétségkívül átvette az irányítást az irodalom felett, és ennek veszélyét a gyerekpszichológusok rendre hangoztatják is, de arról kevesebb szó esik, hogy az okostelefonba zárt gyereksereg úgy tanulja meg az angol nyelv alapjait, hogy észre sem veszi, a folyamatosan fejlődő szoftverek használata pedig mellékvágányra teszi a matematikaoktatás nehézségeit, arról nem is beszélve, hogy gépelni hamarabb tanulnak meg, mint kézzel írni. Hirtelen nem is tudom, hogy az aláírásomon kívül szoktam-e kézzel leírni bármit.

Azért arra kíváncsi lennék, hogy ha Janikovszky Éva ma is élne, vajon miként látná ezeket a folyamatokat. Vajon milyen könyveket írna ma a felnőtté válásról, és vajon milyen platformon jelennének ezek meg? Elmesélte, hogy kapott egy magnókazettát (talán még van, aki tudja, hogy mi az), amin egy kisfiú mondja el a Ha én felnőtt volnék című könyvének szövegét. Manapság meg tombol a hangoskönyvek kora, ami hát, legalábbis nem segíti elő az olvasás megkedvelését.

Arra viszont tisztán emlékszem, hogy mikor megkérdeztük az írónőtől, hogy mit üzen azoknak, akik húsz év múlva lesznek felnőttek, határozottan azt mondta, hogy a barátait kell megtalálnia mindenkinek.

Az ő meséi is a barátságokról szólnak, és ha a barátságok fennmaradnak, és az ifjoncoknak lesz kivel megosztani az örömüket-bánatukat, akkor megmarad a mese is, és ez még akkor is így van, ha az adott pillanatban egy videojátéknak jobban örülnének.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

 

Fejléckép: Janikovszky Éva, Fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Online folytatódik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál

Tíz kategóriában hirdettek győztest a rangos fesztivál versenyprogramjában, amelyen negyvenhat alkotás mérettette meg magát. Jó hír, hogy február 12-ig online is elérhetőek a filmek a BIDF oldalán.
Vizuál ajánló

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Vizuál hír

Elek Judit munkássága előtt tiszteleg a rotterdami filmfesztivál

A rendezvény közönsége retrospektív sorozatban láthatja a Kossuth-díjas játék- és dokumentumfilmrendező tizennyolc alkotását.
Vizuál hír

Ők kapták a 2022-es Barcsay-díjakat

Január 26-án átadták a 2022-es Barcsay-díjakat, ezzel egy időben pedig megnyitották a három díjazott, Krizbai Gergely Krizbo képzőművész, M. Kiss Márti és Szabó Franciska festőművészek kiállítását a szentendrei ÚjMűhely Galériában.
Vizuál hír

Hátrányos helyzetű fiataloknak szerveznek ingyenes vetítést a Larry készítői

Bernáth Szilárd filmje szemléletformáló hatású lehet a nehéz sorsú tinédzserek számára. A vetítésen való részvétel regisztrációhoz kötött, a programra intézményvezetők, illetve nevelők jelentkezhetnek.