Idén májusban a római Colosseumban gladiátorként is kipróbálhatja magát néhány lelkes turista, aki tavaly decemberben becsekkolt az ismert online szállásfoglalási rendszer által meghirdetett gladiátorlottóra, és akkora mázlija volt, hogy pont az ő nevét dobta ki a tűz serlege. Ha valaki személyesen akarja megtekinteni a műsort, akkor május 7-én és 8-án végignézheti, ahogy az önkéntes „gladiátorok” az amfiteátrum színpad alatti folyosóiról felmennek a küzdőtérre, ahol nem tudom, hogy pontosan mi fog majd történni, de az biztos, hogy lesz közönség, meg császár, meg küzdelem, és gondolom, majd valaki győzni is fog, de hogy a vesztesekkel mit terveznek, arról nem olvastam semmit a hírügynökségi beharangozókban.

Annyit lehet csak tudni, hogy a részvétel ingyenes (mondjuk az ókorban sem fizette be magát senki egy jó kis élet-halál harcra), de az útiköltséget mindenki saját magának csengeti, amiből akár arra is lehet következtetni, hogy néhányuknak a hazaútra már úgysem kell repülőjegyet venniük. Egyébként azt is kiderítettem, hogy

harci technikákról és a korabeli fegyverek használatáról. Ez akár még jól is elsülhet, már csak a májusi időpont miatt is! Senki nem merte megkockáztatni, hogy július közepén rendezzék meg a viadalt, mert gyanítom, a szervezők komolyan fontolóra vették annak a lehetőségét, hogy néhányan, akár a nézők közül is, tényleg holtan esnek össze az arénában.

Az időszámítás szerint 80-ban Titus császár által átadott, egykor 70 ezer néző befogadására képes Colosseum Olaszország egyik legnagyobb látványossága, amit évente hétmillió (!!) turista keres fel, leginkább a nyári hónapokban.

miközben a negyvenfokos hőmérsékleti viszonyrendszerben a nagyvárosok ilyenkor gyakorlatilag elviselhetetlenek.

A Colosseumba bejutni július közepén szerintem simán felveszi a versenyt bármilyen gladiátorküzdelemmel. Már az épület megközelítése is egy komoly kihívás, aztán a bejáratnál elkezdődik a közelharc, míg végül a hőguta végez a küzdőtérre bejutott, de már egyre kevésbé lelkes német turistákkal. Tulajdonképpen ki lehetne írni a bejárathoz, közvetlenül a hőmérő mellé, hogy „Ave Caesar, morituri te salutant!” azaz Üdvözlégy, Caesar, a halálba indulók köszöntenek! Ez volt az ókori gladiátorok bevonulási jelmondata a küzdelmek előtt, és a klímakrízis hatására

Át kéne gondolni ezt az egészet, és arra kéne biztatni mindenkit, hogy a tavasz végén vagy az ősz elején vegyék ki a szabadságukat, nyáron meg ücsörögjenek inkább a légkondis munkahelyükön, a frigót meg töltsék fel otthon hideg sörrel, és nézzenek tévésorozatokat vagy mittudomén.

A római Colosseum 2006 őszén (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / morphoto)

De valamiért, talán megszokásból, mégis mindenki a nyári hónapokat választja, és vele együtt a szenvedést. A hírek tele vannak a kiszáradás meg a hűguta miatt kórházban kikötő vagy elhalálozó nyugdíjas turistákkal, és kivétel nélkül az elviselhetetlen hőséggel kezdődnek az élménybeszámolók, már ha valaki kibírja az egész hercehurcát. A jelenség abszurditását leginkább az támasztja alá, hogy a mediterrán nagyvárosokban élő helyiek tömegével utaznak északi rokonaikhoz vagy barátaikhoz a nyári hónapokban, és például

pedig olyankor az említett városokban is elviselhetetlen klimatikus viszonyok uralkodnak.

Ezt a képet a Colosseumban egyébként októberben csináltam. Naná. Egy júliusi barcelonai nyaralást követően döntöttem úgy, hogy nyáron maximum vízpartra vagyok hajlandó elutazni, és ott is érdemes figyelemmel kísérni a víz hőmérsékletének alakulását, mert termálfürdők például a téli Budapesten is vannak, ráadásul ahhoz elég felszállni egy városi buszra. Őszintén szólva nem látom túl rózsásnak a városi turizmus jövőjét, de már a jelenét se. A turisták a modern kor gladiátoraiként üdvözlik Cézárt, és egyre kevesebb sikerrel próbálják legyőzni az évről évre rosszabbodó klímaválságot. Csakhogy ez a csata nem megnyerhető. Sosem volt az.

Fejléckép: A római Colosseum 2006 őszén (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / morphoto)