Vizuál

KÉP-regény: Múzeum a piramisok árnyékában

2021.04.09. 15:45
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egyiptomi emlékeiről és a gízai piramisok fényképezéséről mesél.

A Super Bowl – Oscar-gála – Eurovíziós dalfesztivál tengelyre rákontrázva április harmadikán több, mint kétórás élő adásban tolta le az egyiptomi tévé A fáraók arany felvonulása című gálát, mikor is átköltöztették legjelentősebb királyaik maradványait az egyik múzeumból a másikba.

Ezeknek az ókori királyoknak mondjuk, nemigen volt közük a jelenlegi egyiptomi népekhez, de ha abból indulok ki, hogy mi, magyarok Attila leszármazottjai vagyunk, akkor még az is lehet, hogy mégis. Egyébként is kicsit a magyar koronaköltöztetésre hajazott a showműsor. Táncos lányok, lovasfogatok, nagyzenekar, énekesek, államfői fogadás, a fáraók nevei meg lazán ráaranyfüstölve a múmiáikat szállító, páncélozott járművekre. Megmondom őszintén, lenyűgöző volt. De tényleg. Nem is gondoltam volna, hogy egy észak-afrikai arab országban valaha ilyet fognak rendezni. Mindez egy jó kis marketingfogás a turizmusból élő, ám jelenleg teljesen turistamentes országban, ahol a piramisoktól egy nyíllövésnyire már tizenéve építik a világ legnagyobb múzeumát.

A hivatalosan Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma, becenevén Gízai Múzeum tényleg Pazar, és alig várom, hogy megnyisson.

Gyakorlatilag csak a piramisokat nem fogják betolni, de azokon kívül mindent odaköltöztetnek, ami értékes és ókori, élen a teljes Tutankhamon gyűjteménnyel. Szóval, most, hogy az új Gízai Múzeum építése kapcsán megvolt Egyiptom történetének első múmia rod-showja, és láttam, hogy hová épült ez az egész, eszembe jutott, hogy én már jártam arrafelé, csak akkor a területet még nagy homokozónak hívták. Egy helyi forma, meg egy tízfontos bankjegy emléke rajzolódott ki előttem a piramisoknál. Igen, ezek azok a nagy kőgúlák, amiket az ufók építettek, de ebbe a történetbe most nem mennék bele. Egyrészt a dolog közismert, minden kisiskolás részletesen ismeri a sztorit, másrészt meg olyan sokan megokoskodták már, hogy akit ez a vonal érdekel, annak javaslom bármelyik videó megosztót, amin bőséges témába vágó anyagot fog találni.

A gízai naplementében azt a nézőpontot kerestem, ahonnan nem a város felől lehetett rálátni a kőgúlákra, de ehhez neki kell vágni a sivatagnak.

Nem jó egyébként. Pár méter után csutkára van az ember cipője homokkal, miközben minden lépésnél külön koncentrációt igényel, hogy sikerüljön az egyik lábad a másik elé rakni. Emberek erre már nem nagyon vannak, csak a kairói aranyifjak járnak ide lovagolni. Na, engem azért megtalált egy helyi forma. Látta, hogy bóklászik ott a homokban valami idióta fényképezőgéppel, egy csomó optikával, gondolta, biztos szüksége van idegenvezetőre. Ha megtalál egy ilyen arc, hagyj fel minden reménnyel! Hiába mondasz neki bármit, ő a homokvihart is meg akarja neked mutatni a sivatagban. Ráadásul, ezek a csókák ugyan önkéntesen „dolgoznak”, de nem társadalmi munkában. A jelenség ismeretében nem fektettem felesleges energiát a figura levakarására, úgyhogy megmondtam neki, hogy a sivatagban keresek egy nézőpontot, ahonnan jó fényben rálátni a piramisokra. - Oké mizder! Aztán nekivágtunk a nagy semminek. Ő ment elől, én meg utána, vagy fél órán át. Meglátogattuk a közeli arab temető kriptáit, jártunk a homokba fulladt falunál, a dombok előtt, meg a dombok mögött. Utólag visszagondolva az egész Szaharát bejártuk.

Gizaipiramisokasivatagfelol-151205.jpg

Gízai piramisok a sivatag felől (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / morPhoto)

Akkor még nem tudtam, hogy ide majd múzeumot fognak építeni, de ha valaki feldobja ezt az opciót, homokkal teli szájjal röhögöm ki! Na, ehhez képest több, mint egy milliárd dollárt lapátoltak be a homokba, és már nagyon közel áll az épület a készhez. Az azért megnyugtat, hogy a legfontosabb óegyiptomi királyok már ott vannak. Szerintem maguk sem gondolták volna, hogy haláluk után 3200 évvel páncélautókkal fogják őket furikázni. Vagy mégis? Én végül megcsináltam többek közt ezt a képet, aztán 10 egyiptomi fonttal könnyebben visszavánszorogtam a város szélére. Vezetőm elmagyarázta, hogy nem sok a 10 font, sőt, szinte bagóért vitt el egy homokkal teli kirándulásra, de azért ne mondjam el senkinek, hogy mennyit kért, főleg a turistákra vadászó haverjainak ne, mert ha kiderül, hogy ilyen keveset kért, hát őt kiröhögik, és nem mer többet a szemükbe nézni. Később megtudtam, hogy a figura másnap összecsomagolt és világkörüli útra ment a családjával. 

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

 

Fejléckép: Gízai piramisok a sivatag felől (fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto)

 

Pompás parádéval költöztették a fáraók múmiáit Kairóban

Kapcsolódó

Pompás parádéval költöztették a fáraók múmiáit Kairóban

Tizennyolc király és négy királynő költözött át egyik múzeumból egy újonnan épült másikba Kairóban. A múmiákat díszes menet kísérte április 3-án az egyiptomi fővárosban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

„Mindegyik képen megjelennek a hőseim” – Korniss Péter 55 éve tartó széki meséi

Korniss Péter Várfok Galériában látható legújabb, Hosszú úton című kiállítása az erdélyi községbe, Székre vezet, ahová a fotóművész ötvenöt éve hazajár. Nemcsak fényképezni, hanem együtt lenni a község lakóival, akik időközben a barátai lettek.
Vizuál ajánló

Magyar gyökerű amerikai színészekre fókuszál a Csokonai Hollywood-sorozatának következő estje

Március 23-án ötödik alkalommal rendeznek Hollywood-estet a XV. kerületben, ahol ezúttal magyar felmenőkkel rendelkező, köztük Oscar-díjas amerikai színészekről lesz szó.
Vizuál ajánló

Pillants be a Budapest Bábszínház kulisszái mögé! – új kiállítás nyílik a Deák17 Galériában

Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából rendez közös kiállítást a Deák17 Galéria és a Budapest Bábszínház. A MINDEN BÁB! című tárlat legfőbb ambíciója, hogy bevezesse a látogatókat a színház kulisszái mögé.
Vizuál magazin

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.
Vizuál ajánló

Az Őrségi Fazekasság múltja, jelene és jövője elevenedik meg a Pesti Vigadóban

A Tiszta forrásból című tárlat április 2-ig látogatható még. Márciusban két alkalommal is részt vehetünk kurátori tárlatvezetésen.