Vizuál

KÉP-regény: Néha a falra mászom

2022.12.09. 15:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a kínai nagy falnál tett látogatása kapcsán a kínai beföldi turizmusról osztja meg gondolatait, és felidézi egyik meglehetősen furcsa, de vicces élményét is.

Gyerekkoromban volt egy elképzelésem a kínai nagy falról. Gyanítom, minden gyereknek van valamilyen elképzelése róla, de ezek jellemzően a legendáriumokból, meg a kulturális távolságokból fakadnak, és nincs mögöttük semmi realitás. Amit kábé tudtam róla, hogy

a kínai nagy fal (Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége,

amelynek célja az volt, hogy Kínát megvédje az északi nomád törzsektől, akik mindenféle ármánykodásokra készültek a békében és boldogságban rizst termelő császári alattvalókkal szemben.

A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek, leginkább döngölt földből, de helyenként téglákból is. Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, ezért a hosszáról mindenféle legendák keringenek a fejekben a háromezer kilométertől egészen a tízezer kilométerig, amit azért már gyerekként is egy kicsit erősnek éreztem.

Manapság a Trónok harca című regény- és tévésorozatban köszön vissza hasonló, szakrális fal,

amely az Éjkirály seregétől, a „másoktól” védi meg a westerosi Hét Királyságot.

Kinai-Nagy-Fal_ok-150702.jpg

Morpho egyik, a kínai nagy falnál készült felvétele (Fotó/Forrás: morpho/Hegedűs Ákos)

Aztán az ember idővel felnő, és ha úgy alakul, hogy Kínában jár, akkor logikus, hogy felkeresi gyerekkorának varázspontjait, hátha tényleg olyanok, mint amilyennek anno elképzelte őket. Az egyiptomi piramisokkal is így voltam egyébként, de az sokkal inkább visszaigazolta a gyermekkori legendát, mint a nagy fal. Pedig lehetne ez jó is.

Főleg akkor, ha lett volna az egész mögött egy tudományos, ismeretterjesztő szándék.

Valami olyasmire gondolok, hogy a turisták kiszolgálásán és nyilvánvaló lehúzásán túl kapok valami használható hátteret, hogy történelmi, földrajzi kontextusba tudjam helyezni a helyszínt és a korszakot. De nem.

Felújítottak az x ezer kilométerből egy kis darabot, oda ráengedtek egy regiment turistát, akiknek minden sarkon egy díszkatona áll talpig vigyázzban, (gondolom, ők az Éjjeli Őrség) a fal alatt meg büfék és izéárusok garmadája. Mao helikopterétől a Trumpos bögréig nagyjából minden kapható, mint egy átlagos kínai vegyeskereskedésben bárhol a világon.

A turisták egyébként kínaiak, másféle nációt csak elvétve látni. Én csak ott döbbentem rá, hogy

Kínában szinte csak belföldi turizmus van, csak ez nem tűnik fel, legalább is ránézésre nem.

Az ember azt gondolja, hogy a hétvégére kiugrottak a városból falnézőbe, de nem. Ezek az emberek ezer kilométerekről érkeznek ide. Az egészet az generálja, hogy minden kínai nagy vágya, bárhol éljen is az országban, hogy életében egyszer eljusson a pekingi Tienanmen térre és aztán megvizitálja a nagy falat.

Tulajdonképpen most érkeztem meg a mai poszt tényleges tárgyához, akit úgy hívnak, hogy kínai belföldi turista. Ha meglátnak egy európai formát nyakában egy kamerával, akkor valamilyen rejtélyes okból úgy gondolják, hogy az kifejezetten azért érkezett oda, hogy róluk fényképeket készítsen. Mivel én ennek nem voltam tudatában, elkövettem azt a hatalmas hibát, hogy csináltam egy képet az első két jelentkezőről. Itt aztán felgyorsultak az események és elszabadult a pokol.

Hosszú tömött sorokba rendeződve tucatjával járultak elém komplett kínai családok, követelve, hogy őket is fényképezzem le,

aztán ennek az lett a vége, hogy lassan a több ezer kilométernyi kínai nagy fal teljes hosszában ott állt Kína teljes lakossága, akik mindenképpen az optikám elé akartak járulni.

A legkülönösebb az egészben az, hogy senki nem érdeklődött, hogy az elkészült képet hogyan kaphatná meg? Az szemlátomást egyáltalán nem érdekelte őket. Egyszerűen csak oda akartak állni valamiért, hogy itt vagyok én is, én is, én is!

Egy ideig vicces volt, de aztán a falra másztam tőlük és kénytelen voltam menekülőre fogni a dolgot,

mert lassan az összes nálam lévő, több gigányi memóriakártya ismeretlen kínaiak portréjával volt tele. Sikerült is egérutat nyernem a tömegben, gyorsan elrejtettem a kamerát, és igyekeztem visszanyerni a civil mivoltomat. Egyedül a képen látható – egyenruhát nem viselő – úr volt az, aki nem adta fel és valamiért minden áron modellt akart állni nekem. Olyannyira eltökélt volt, hogy egészen a fal alatti buszparkolóig jött utánam és csak akkor adta be a kulcsot, amikor végre felszálltam a buszra.

Az egész történet végére teljesen átértékeltem a kínai nagy falról felvázolt gyerekkori kalandos elképzeléseimet, és miközben a buszon Peking felé döcögve a memóriakártyáimat törölgettem, már teljesen biztossá vált, hogy

ha legközelebb Kínába vet a sors, a nagy falnak még az említésétől is tartózkodni fogok.

Inkább meghagyom azt a kínai turistáknak.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Fejléckép: Kínai nagy fal (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Színház

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.
Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál ajánló

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.