Vizuál

KÉP-regény: Télikertész

2019.09.27. 15:00
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, mi a teendő, ha télen kell kertészt fotózni.

Kétféle újságíró létezik. Az egyik interjúkészítés előtt szól a fotósnak, a másik pedig utána. Hogy melyik a jobb, azt talán nem kell hosszasan kifejtenem, tehát az első. Nem az a baj, hogy félek egyedül, hanem az, hogy az utólag elkészített képek egyrészt nem az interjú közbeni gesztusokról szólnak, másrészt pedig, ha a riportalany beszélget valakivel, akkor értelemszerűen nem rám figyel, nem azzal foglalkozik, hogy őt most éppen fotózzák, hanem igyekszik a kérdésekre válaszolni, én meg közben szabadon vadászhatom a gesztusait meg a mimikáját. Van persze olyan is, aki próbálkozik végig eljátszani a karót nyelt hajszárítót, de ha fél óra elteltével még mindig egy objektív szegeződik az emberre, akkor a legtöbben feladják vagy csak simán elfelejtik, hogy én is ott vagyok.

Egy jól ismert interjús kolléga az utólag szólós típusba tartozott. Sosem fordult elő, hogy előre szólt volna. Pedig egy idő után már szinte könyörögtem neki. De nem, akkor sem. Próbáltam megfejteni logikája mibenlétét, de már Yoda mester is megmondta: „Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!” Úgyhogy egyszer meglepetésszerűen rákérdeztem nála, hogy miért kényszerít engem folyton pluszmunkára, mire a következőt bírta mondani:

De jó, hogy mondod, majdnem elfelejtettem. ­­A múlt héten csináltam egy interjút Bálint Gazdával, és le kéne fényképezni. Itt a telefonszáma.”

Hát, köszi szépen, még szerencse, hogy meg akartam tudni, miért nem szól soha előre… Ezekkel az utólagos fotózásokkal az a gond, hogy jó esetben az olvasónak nem szabadna észrevennie, hogy a képek nem ott és nem akkor készültek. Ezért jobb híján kétszer annyi időt kell rászánni az egészre, mert előbb össze kell barátkozni a riportalannyal, hogy utána a kamera előtt is természetesen mozogjon, hiába nincs ott senki más, csak én.

BalintGazda-132937.jpg

Bálint gazda (Fotó/Forrás: morpho)

Néha sikerül kifogni egy zárkózott vagy idővel nem túl gazdagon eleresztett típust, aki közli, hogy itt van, fotózzam le, aztán az ajtót meg kifelé is megtalálom. Hát, ilyenkor születnek az igazolványképekkel illusztrált interjúk, amin leginkább azok szoktak felháborodni, akik megírták, de nem szóltak előre. Mondván, én tönkretettem a fasza kis interjúját. Érdekes, de azon senki nem polemizálgat soha, hogy az én tök jó képeimet hány szar interjúval tették már tönkre, de ez nagyon messzire vezet, és semmi köze Bálint gazdához, ő ugyanis nem az a kifejezetten kocka típusú riportalany. Azt gondolom, hogy ezt a legkevésbé sem lehet rá mondani.

Nála más volt a gond. Az, hogy február volt.

Akárhogy is nézzük, egy kertész jellemzően nem február magasságában van csúcsformában.

Na, de ennél bonyolultabb problémát is áthidaltam már, úgyhogy szakajtottam két-három órát az életemből a Bálint gazda jelenségre.

A dolog ott kezdődött, hogy ő kért elnézést, mert egy árva kerti növénnyel sem tudom lefényképezni, a szárított oregánó meg nem lenne igazán életszerű. Gondolkodóba estem, de azért közben persze beszélgettünk. Elmeséltem neki, hogy miután nem vettek fel az ELTÉ-re biológia szakra, elhatároztam, hogy vagy fotós leszek vagy dísznövénykertész, amit egyébként egy picit jobban szerettem volna, de oda sem vettek fel. Hogy most ki járt jól ezzel, már ha egyáltalán, azt mindenki döntse el sajátból, de Dr. Bálint György, született médiakertész, ettől lendületbe jött és elmesélte nekem, hogy

ő tényleg kertész akart lenni, aztán végül médiakertész lett, és ami közte történt, azzal sem volt igazán baja, bár így utólag nézve azért a koncentrációs táborokat szívesen kihagyta volna.

A munkaszolgálatról lejőve, éppen ott tartottuk, hogy miként célszerű a futómuskátlit átteleltetni, amikor is felkiáltott! „Egyébként van egy télikertem! Az nem lenne jó?” Hát, csak annyira, hogy nagyjából megoldást jelentett a problémára. Ok, nem barack vagy paradicsom, hanem fikusz vagy mittudomén, de azért több köze volt a kertészethez, mint a konyhabútornak. Akkor vettem észre, hogy már vagy két órája ott vagyok, és a fényképezőgépet még elő sem vettem. Szóval, télikertészkedtünk egy kicsit, és a végén – két telelő futómuskátli között – a gazda még pálinkával is megkínált. Aztán gyorsan hozzátette, hogy amúgy tök felesleges és macerás ez az egész muskátli teleltetés, és sokkal jobban járok, ha minden tavasszal újat veszek a virágosnál. Ezt meg is fogadtam. Viszont csak most tűnt fel hogy Bálint Gyuri bácsi, aki az idén ünnepelte a századik születésnapját, ezen a képen pont úgy néz ki, mint ma, pedig ekkor még csak alig volt nyolcvan.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Jazz/World

Csak betyárosan: lemezbemutatót és turnézáró koncertet és táncházat tart a Góbé a Fonóban

Online már korábban megjelent, fizikai formájában tavasszal jött ki a Góbé Élem című lemeze, az első nagylemez, amelyet a zenekar megújult felállásában jelentetett meg. A csapat május 28-án turnézáró koncertet, lemezbemutatót tart a Fonóban, amit egy táncházzal fejelnek meg.
Klasszikus

Ne féltsük a kortárs zenét!

Maratoni hosszúságú diplomakoncerten mutatkoztak be május 6-án este a Zeneakadémia harmadéves zeneszerzés és alkalmazott zeneszerzés szakos hallgatói. A rendkívül gazdag és sokszínű programban számos stílus és műfaj szerepelt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A színpadon Robbie Williams!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, miért hiúsult meg kis híján Robbie Williams koncertjének fotózása.
Vizuál ajánló

Hegedűs Ákos morpho koncertfotóiból nyílik kiállítás a Kispont galériában

Olvasóink hétről hétre megismerhetik állandó vendégszerzőnk, Hegedűs Ákos morpho képeit, aki mindig egy kis történet vagy háttéranyag kíséretében osztja meg velünk alkotásait. A művész most ’90-es évekbeli koncertfotóit tárja a nagyközönség elé.
Vizuál ajánló

Meteoritok és egyéb költemények – Geszler Mária Garzuly jubileumi kiállítása

A Kossuth-díjas keramikusművész, Geszler Mária nem egyedül ünnepli jubileumát. A Pesti Vigadóban most látható tárlaton nyolc fiatalabb alkotóval osztja meg nemcsak a teret, de a művészetről, világról vallott elképzeléseit is. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
Vizuál ajánló

Grunwalsky Ferenc kapja a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját

Május 24. és 28. között rendezik meg a szegedi operatőrfesztivált, amelynek idei életműdíjasa Grunwalsky Ferenc operatőr, rendező, forgatókönyvíró. Az eddig 73 filmet jegyző Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó Jancsó Miklós barátja és munkatársa volt, az 1999-ben induló Pepe-Kapa filmek jó részét közösen forgatták.
Vizuál hír

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.