Vizuál

KÉP-regény: Terítéken a verebek

2021.09.17. 15:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a verebekről mesélt.

Most akkor mindenki merüljön el emlékeinek bugyraiban és válaszoljon saját magának arra az egyszerű kérdésre, hogy mikor látott utoljára verebet! Igen, arra a barnás-mintás, városi kismadárra gondolok, ami állítólag mindenről csiripel. A kérdés csak az, hogy hol. A minap olvastam egy posztot a verebekről, és bár eleinte hitetlenkedve röhögtem rajta, jobban belegondolva rájöttem, hogy utoljára akkor láttam verebet, mármint olyat, amire vissza tudok emlékezni, amikor ezt a képet csináltam. Ez pedig már több, mint három éve volt.

A verebek eltűntek, mint a kámfor.

Legalábbis a városokból mindenképpen. Javaslom mindenkinek, hogy menjen ki az utcára és keressen egyet. Meg fog lepődni. Londontól Budapestig csak mutatóba lehet látni egyet-egyet. Vidéken sem sokkal jobb a helyzet, és a történet vége sem kecsegtet túl sok jóval.

Teritekenaverebek-150604.jpg

Terítéken a verebek (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Ilyenkor egy pillanatra saját magam nézem hülyének, hogy elkezdtem aggódni a verebek miatt, pedig ez igenis komoly sztori! Fel se tűnik, ha a veréb eltűnik. De nem csak a verebek tűntek el, hanem a fecskék, meg a varjak is. Sőt, átalakulóban van a teljes madárvilág. Ha az ember átrágta magát a szabvány konteó vetületeken (chemtrail, 5G hálózat, stb.) akkor azért kiderül, hogy sokkal inkább az átalakuló klíma és a változó, sokszor kiszámíthatatlan időjárás lehet a háttérben. A költöző madarak korábban érkeznek, később indulnak, kivéve, ha bezuhan egy hőhullám, mert akkor megállnak a mediterrán országokban és nem is jönnek. Madarak jönnek, madarak mennek, a madarak csak jönnek-mennek…

De vannak ennél könnyebben összerakható okok is. A házi veréb és a mezei veréb is emberkövető faj, ezért jellemzően a házak közelében vagy a városokban élnek.

A mezei veréb azért tűnt el, mert az intenzív, vegyszeres mezőgazdasági fejlesztések kiirtották a szántóföldek élővilágát.

Ezért aztán a verebek a városokba menekültek, ahol meg már semmi sem olyan, mint amire fiókakorukból emlékeznek. Amióta az emberek odafigyelnek a szigetelésre, azóta a verebek nem találnak fészkelő helyet a házak réseiben; a parkok rendezése, a tüskés bokrok kiirtása elvette a búvóhelyet, a vegyszeres szúnyogirtás meg a kaját.

Az Európai Unió országaiban 1980 és 2016 között az összes szántóföldi madárfaj (mint például a mezei pacsirta, a bíbic, a mezei veréb és a seregély) állományának mintegy 56 százaléka eltűnt – derült ki az Európai Madárszámlálási Tanács statisztikáiból. Pedig a verebeket még Mao Ce-tungnak sem sikerült kiirtani, most meg az építészet, a mezőgazdaság, meg a szúnyogirtás lerendezi őket. Azért ez kemény. Amikor ezt a képet csináltam, a mellettem kajáló társaságnak nem volt éppen védelmi terve a verebek érdekében. Sőt, inkább zavarónak tűnt, hogy meghívás nélkül megszállták a terepet és odajöttek ők is kajálni. De mint már fent is említettem, a veréb emberkövető faj, akkor is odajön, ha nem kéne. Legalábbis régen így volt. Azt nem tudom, hogy a veréb mennyire múlt idő, de elgondolkoztató, hogy három éve nem láttam egyet sem, és arra az esetre is csak azért emlékszem, mert elkészült ez a kép. Akárhogy is van, abban biztos vagyok, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy sem.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Fejléckép: Terítéken a veréb (fotó: Hegedűs Ákos / morphoto)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Színház

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál ajánló

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.