Vizuál

KÉP-regény: Terítéken a verebek

2021.09.17. 15:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a verebekről mesélt.

Most akkor mindenki merüljön el emlékeinek bugyraiban és válaszoljon saját magának arra az egyszerű kérdésre, hogy mikor látott utoljára verebet! Igen, arra a barnás-mintás, városi kismadárra gondolok, ami állítólag mindenről csiripel. A kérdés csak az, hogy hol. A minap olvastam egy posztot a verebekről, és bár eleinte hitetlenkedve röhögtem rajta, jobban belegondolva rájöttem, hogy utoljára akkor láttam verebet, mármint olyat, amire vissza tudok emlékezni, amikor ezt a képet csináltam. Ez pedig már több, mint három éve volt.

A verebek eltűntek, mint a kámfor.

Legalábbis a városokból mindenképpen. Javaslom mindenkinek, hogy menjen ki az utcára és keressen egyet. Meg fog lepődni. Londontól Budapestig csak mutatóba lehet látni egyet-egyet. Vidéken sem sokkal jobb a helyzet, és a történet vége sem kecsegtet túl sok jóval.

Teritekenaverebek-150604.jpg

Terítéken a verebek (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

Ilyenkor egy pillanatra saját magam nézem hülyének, hogy elkezdtem aggódni a verebek miatt, pedig ez igenis komoly sztori! Fel se tűnik, ha a veréb eltűnik. De nem csak a verebek tűntek el, hanem a fecskék, meg a varjak is. Sőt, átalakulóban van a teljes madárvilág. Ha az ember átrágta magát a szabvány konteó vetületeken (chemtrail, 5G hálózat, stb.) akkor azért kiderül, hogy sokkal inkább az átalakuló klíma és a változó, sokszor kiszámíthatatlan időjárás lehet a háttérben. A költöző madarak korábban érkeznek, később indulnak, kivéve, ha bezuhan egy hőhullám, mert akkor megállnak a mediterrán országokban és nem is jönnek. Madarak jönnek, madarak mennek, a madarak csak jönnek-mennek…

De vannak ennél könnyebben összerakható okok is. A házi veréb és a mezei veréb is emberkövető faj, ezért jellemzően a házak közelében vagy a városokban élnek.

A mezei veréb azért tűnt el, mert az intenzív, vegyszeres mezőgazdasági fejlesztések kiirtották a szántóföldek élővilágát.

Ezért aztán a verebek a városokba menekültek, ahol meg már semmi sem olyan, mint amire fiókakorukból emlékeznek. Amióta az emberek odafigyelnek a szigetelésre, azóta a verebek nem találnak fészkelő helyet a házak réseiben; a parkok rendezése, a tüskés bokrok kiirtása elvette a búvóhelyet, a vegyszeres szúnyogirtás meg a kaját.

Az Európai Unió országaiban 1980 és 2016 között az összes szántóföldi madárfaj (mint például a mezei pacsirta, a bíbic, a mezei veréb és a seregély) állományának mintegy 56 százaléka eltűnt – derült ki az Európai Madárszámlálási Tanács statisztikáiból. Pedig a verebeket még Mao Ce-tungnak sem sikerült kiirtani, most meg az építészet, a mezőgazdaság, meg a szúnyogirtás lerendezi őket. Azért ez kemény. Amikor ezt a képet csináltam, a mellettem kajáló társaságnak nem volt éppen védelmi terve a verebek érdekében. Sőt, inkább zavarónak tűnt, hogy meghívás nélkül megszállták a terepet és odajöttek ők is kajálni. De mint már fent is említettem, a veréb emberkövető faj, akkor is odajön, ha nem kéne. Legalábbis régen így volt. Azt nem tudom, hogy a veréb mennyire múlt idő, de elgondolkoztató, hogy három éve nem láttam egyet sem, és arra az esetre is csak azért emlékszem, mert elkészült ez a kép. Akárhogy is van, abban biztos vagyok, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy sem.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

Fejléckép: Terítéken a veréb (fotó: Hegedűs Ákos / morphoto)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Színház

Menni kéne… – amire februárban beindulunk

Van, ahová a színészek, máshová a rendező, megint máshová az izgalmasnak ígérkező színházi nyelv csalogat be – legyen az dráma, thriller vagy olyan előadás, aminek a műfaja most még nem is tudható biztosan.
Plusz

Sztárfellépőkkel érkezik a 20 éves VeszprémFest

Az idén huszadik születésnapját ünneplő prémium zenei fesztivál programjában július 12. és 16. között Alvaro Soler, Mariza, Anna Netrebko, Joss Stone, Norah Jones és Rost Andrea is a fellépők között szerepel.
Klasszikus

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Velencei Biennále 2024: eddig hat ország jelentette be, kik képviselik nemzetüket a rangos eseményen

Néhány ország már most bejelentette, mely művészek képviselik nemzetüket a 2024-es Velencei Biennálén, amely 60. alkalommal nyílik majd meg 2024. április 20-án. 
Vizuál ajánló

Egy hónap múlva kezdődik a Frankofón Filmnapok

Március 1-12. között huszonhat kortárs, köztük több díjnyertes alkotást láthat a magyar közönség a frankofón filmtermés legjavából.
Vizuál kritika

Háborús filmek terén a helyzet változatlan

Kilenc kategóriában jelölték Oscarra az Erich Maria Remarque regényéből adaptál Nyugaton a helyzet változatlan című filmet.
Vizuál beszámoló

A pesti gangra kizárt hímoroszlán – Megnéztük a Kiscelli Mácsai-kiállítását

Éppen száz éve született Mácsai István, kétszeres Munkácsy-díjas festőművész. Festményeiből, fényképeiből és kisfilmjeiből a Kiscelli Múzeumban nyílt átfogó kiállítás.
Vizuál hír

Cukizmus, Felhő Múzeum és gondoskodás – bemutatta 2023-as programtervét a Ludwig Múzeum

A gondoskodás fogalmát és a megújuló digitális látogatói élményt állítja 2023-as évadának fókuszába a Ludwig Múzeum. A „gondoskodás” ebben az értelmezésben olyan témaköröket foglal magába, mint a szolidaritás, a személyes és a társadalmi felelősség.