Vizuál

Képes gyilkolni az online szerelem? – elkészült az első magyar tinithriller

2018.10.26. 09:20
Ajánlom
Schwechtje Mihály első nagyjátékfilmje a magyar filmek közt szokatlan tinithriller. A műfaj adja magát a netes zaklatásba forduló első szerelem történetéből, amely érinti többek közt a tinédzser-öngyilkosságok problémáját is. A rendező tizenhat éves színészekkel forgatott, megmutatva, hogy szereplői még gyerekek – ezzel további mélységet adva a történetnek. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod ☺ rendezőjével beszélgettünk.

Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)

A tizenhat éves, lila hajú, mangarajongó Eszter a sármos angoltanárról ábrándozik. Amikor a férfi külföldre költözik, a neten kezd viszonyt a lánnyal. Eszter a suliban az osztálytársai szekálásától szenved, közben pedig próbálja felkarolni a még nála is inkább az osztály perifériáján tengődő Pétert. Online viszonyában a lány egyre messzebbre merészkedik, de elkezd iránta érdeklődni az osztály bikája is. Ezzel a kapcsolattal az osztály is befogadná, de nem biztos, hogy ennek mindenki örül… 

magyar thriller, dráma, 96 perc, 2018, forgalmazza: Vertigo Média Kft.

Rengeteg réteget pakoltál egymásra a filmben. Amint az egyiken átrágjuk magunkat, máris ott a másik: internetes zaklatás, iskolai szívatások, tanár-diák szerelem. Utóbbit szinte természetesnek kezeljük, majd mindenki tud rá példát a környezetéből. Számodra melyik volt a legégetőbb?

Leginkább az érdekelt a történetben, hogy milyen tinédzsernek lenni ebben a túltechnicizált világban. Miközben digitális bennszülötteknek szokták nevezni őket – mivel már okostelefonok közé születnek –, ijesztő, hogy mennyire el tudnak veszni ebben a világban.

Technikailag előrébb tartanak, de attól még az érzelmi intelligenciájuk, a pszichéjük és a tapasztalataik nincsenek előrébb, mint ahogyan nekünk voltak tiniként.

Érdekelt, hogy milyen konfliktusba tud keveredni egymással ez a két helyzet. Azt gondolom, ez nagyon erősen 21. századi probléma, amit ez a század termelt ki a digitális eszközökkel – hátha ezzel el lehet csípni valami jellemzőt abból a korból, amiben élünk.

SchwechtjeMihaly3-235331.jpg

Schwechtje Mihály rendező (Fotó/Forrás: Vertigo Media)

Újdonság itthon a természetesség, ahogy a filmben a technikát használod. Például a képernyő két oldalán chatablakokban beszélgetnek a szereplők.

Nagy adóssága a magyar filmnek, hogy kortárs témával foglalkozzon.

Nem avul majd el hamarabb a film emiatt?

Bizonyos dolgok el fognak avulni. 10-15 év múlva már beköszönt a VR-korszak, és nevetséges lesz, hogy ilyen telefonokkal és így chateltünk. De az alapproblémák érvényesek lesznek később is. Például, hogy milyen szorongató tud lenni a kamaszkor. Vagy ha nem változik meg az oktatási rendszer, és marad a poroszos modell, akkor ugyanezt fogjuk érezni a gimiben is. Értelmezhető, de vicces lesz a film. Lesz egy retró romantikája.

A Remélem…-ben a tiniknek a szülők sem jelentenek biztos hátteret. Ők is elveszettek nemcsak a digitális világban, de a párkapcsolatokban is.

Azért, mert közben a mozi arról is szeretne szólni, hogy semmiképp se ítéljünk el egy ilyen helyzetbe került embert, aki a történetünkben zaklatóvá válik. A környezetében lévők sincsenek a helyzet magaslatán. Az is célom volt, hogy olyan szülőket tegyek köréjük, akik nem alkoholisták, nem követnek el családon belüli erőszakot, nem hanyagolják el a gyerekeket. A Rezes Judit által alakított karakternek vannak suta mondatai, de próbálkozik. Közben azt sem vethetjük a szemére, hogy itt van egy fiatal nő, egyedül neveli a lányát, miért ne akarhatna magának saját karriert, párkapcsolatot. Ebből villantunk fel valamennyit.

Azt is látni kell, hogy tinédzserkorban előfordul, akármennyire próbálkozik a szülő, a gyerek olyan lelkiállapotban van, hogy nem szeretne mondani semmit sem. Szokták tanácsolni, hogy ki kell alakuljon a szülő és a gyerek között a bizalom, és akkor minden rendben lesz. Értem. De van olyan, amikor a gyerek azt mondja, hogy hagyjál már békén, nem akarom neked elmondani. És akármennyire is szeretnék törekedni a bizalomra – nekem nincs tinédzserkorú gyerekem –, nem mindig egyszerű áttörni ezeket a falakat.

remelem_legkozelebb_sikerul_meghalnod_07-235328.jpg

Eszter (Herr Szilvia) és Beni (Rácz Dávid) (Fotó/Forrás: Vertigo Media)

Látszólagos ellentmondása ellenére tökéletesen működik a társadalmi problémák felvetése egy thriller keretében.

Azt szerettem volna, hogy nyugtalanító érzéssel jöjjön ki a néző, hogy azt érezze, hogy ez egy nagyon kemény és komoly probléma. Ez egy kemény világ, és jelen pillanatban, 2018-ban nincsen megnyugtató megoldás. Mert

az nem megnyugtató megoldás, hogy ha már megtörtént a baj, akkor jön a rendőrség, és lefolytat egy eljárást, vagy az iskola teszi ugyanezt. És akkor mi van? Ezek a lelkek attól már megsérültek. Mind a két emberé – vagy háromé.

Megmenthető volna az osztály perifériáján tengődő Péter?

Azt remélem, a filmből világosan látszik, hogy ő nem eredendően gonosz. Az alapvető szándék az volt, hogy azt lássuk, a civilizációnk, vagyis mi termeljük ki ezeket a jelenségeket. Péter egyszerűen olyan kutyaszorítóba kerül, ami aztán rossz lépésekre kényszeríti, mikor már beszűkült tudatállapotban a szobájában vegetál. Az alkatából, természetéből és abból adódóan, ahogy kinéz, ebben a tinédzserkori hierarchikus betagozódásban nagyon rossz pozícióba kerül már az elejétől. Egyszerűen attól, hogy ő ilyen: nehezebben kommunikál, zavartabb figura.

Ahogy halad a történet, egyre nehezebben védhető dolgokat tesz.

A vége felé egyre nehezebb vele azonosulni. Átlép egy határt, olyan lépéseket tesz, amik azok számára, akik nem szoktak ilyeneket elkövetni, végzetes választóvonal. Ez az, ami már vállalhatatlan, de ezek a lépések megtörténnek. Azt az utat szeretném ábrázolni, hogy honnan hova jut el.

Montrealban a vetítés után egy 20 év körüli lány elmesélte, hogy sokszor nagyon feszélyezve érezte magát, amikor Pétert nézte, mert ő is ugyanezeket a dolgokat csinálta, és kellemetlen volt szembesülnie vele. (Nyilván nem jutott el bizonyos pontig.) Ezek a kis kockák rakódnak egymásra, ha észnél vagyok, akkor meghúzom a határt, ha nem, akkor nem.

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál ajánló

NÉGY-SZÖG: Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely kiállítása

Negyven műalkotás, üvegszobrok, festmények, grafikai munkák a geometria jegyében – megnyílt a NÉGY-SZÖG, Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely közös kiállítása a Veszprémi Művészetek Házában. Az alkotások 2022. szeptember 11-ig várják az érdeklődőket.
Vizuál ajánló

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe.