A Gulácsy álmai című tárlat a festő életművének olyan jellegzetes témáira és motívumaira fókuszál, mint a kertek, a középkori, reneszánsz és rokokó jelenetek, a női portrék, valamint a szerepjátékos önarcképek és Na'Conxypan mesevilága. A kiállítás október 9-ig látható.

Gulácsy Lajos: Kereveten fekvő nő (Magántulajdon)

Gulácsy Lajos festészete művészi minőségét tekintve egyenrangú a századforduló két másik kiemelkedő művész-ikonjának, Rippl-Rónai Józsefnek és Csontváry Kosztka Tivadarnak művészetével, kvalitásához méltó elismerése azonban messze elmarad mind Rippl-Rónai, mind Csontváry recepciójától. A Gulácsy körül kialakuló kultusz is többnyire tragikus sorsából táplálkozik, nem pedig művészi értékeinek felismeréséből. Művészete valóban nehezen hozzáférhető:

festményei nem adnak gyors élményeket,

sokkal inkább intimitást, elmélyülést és érzékenységet igényelnek.

A csodagyerekként induló fiú pályája elején a szecessziós szimbolizmusból és a preraffaelita eszményekből merít. Általuk fedezi fel menedékét és művészi életformájának legmegfelelőbb közegét, Itáliát, és ez az, ami jellegzetes, az eszményi nőalakokat középpontjába állító motívum- és témavilágát is kialakítja.

Gulácsy Lajos: Bíbor és smaragd (Kovács Gábor Gyűjtemény)

A múltat azonban nem másolja: újrateremti, sőt újraéli a reneszánsz artisztikumát, olyannyira, hogy e letűnt korszakok jelmezeit is szívesen magára öltötte. Szinte fetisisztikus rajongása a személyes történettel rendelkező tárgyak és helyszínek iránt mutatja meg a legjobban, hogy mit is keresett Gulácsy a múltban - elsősorban narratívát álmaihoz, szerelmes, tragikus és heroikus történeteket, amelyekbe aztán saját magát helyezhette, 

hogy általuk színesebben élje meg a valóságot.

A kiállításon a klasszikus művek (Don Juan kertje, Extázis, Szláv jósnő, Rokokó találkozás, Görög kert, Cadenabbia) mellett számos, kiállításon ritkán bemutatott darab (Spiritualista, Cogito ergo sum, Cselszövő) is látható, a varázslatos hangulatú helyszín, Tihany pedig különösen alkalmas Gulácsy poétikus világának megidézéséhez ódon, középkori falaival, kanyargós utcáival, ég és víz között lebegő panorámájával, visszhangot verő barlangjaival és csendjével.

Gulácsy Lajos: Reggel (Magyar Nemzeti Galéria)