Vizuál

Képzőművészet az Auschwitz-rekviemen

2012.10.24. 11:55
Ajánlom
A koncerttel és Dokumentumfilm Fesztivállal is egybekötött programsorozat a holokauszt roma áldozataira emlékezik. Otto Pankok és Ceija Stojka kiállítását november 15. és 23. között lehet megnézni a Francia Intézetben.

A második világháború alatti roma népirtással foglalkozó kutatások a még mindig felfedezésre váró ismeretlen epizódok hiányában a mai napig számos hiányzó láncszemet tartalmaznak ahhoz, hogy a világ megismerje a romák történelmének tragikus fejezetét. A túlélők személyes traumáinak megismerése, az egyéni hangok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a náci üldöztetés a kollektív emlékezet részévé váljon. A roma népirtás témájával képzőművészeti kontextusban is nagyon ritkán találkozhatunk. Nagyon kevés olyan alkotót ismerünk, aki akár festészeti témaként, akár túlélőként vállalkozott volna arra, hogy a második világháború szenvedéstörténetének roma vonatkozású eseményeit vizuális eszközökkel dolgozza fel.

A német expresszionista képzőművész Otto Pankok és az Ausztriában élő holokauszt-túlélő Ceija Stojka hazai bemutatásával a koncentrációs táborokban elpusztult romák tragédiájára, a holokausztra, és a fájdalmak felidézésével a világban a mai napig sem szűnő népirtások áldozataira emlékeznek a kiállítások. A két művész munkáit először láthatja a magyar közönség. A Francia Intézet kiállítótermében bemutatásra kerülő alkotások (festmények, grafikák, szobrok) számos európai múzeum és magángyűjtemény anyagából kerültek kiválasztásra.

Otto Pankok (1893-1966) a düsseldorfi, weimari és párizsi művészeti tanulmányait félbeszakítva, katonaként szolgált Franciaországban, majd az első világháború után visszatért Düsseldorfba, ahol folytatta művészi pályafutását. Harmincas évekbeli franciaországi látogatásakor fokozott érdeklődéssel tanulmányozta a roma közösségeket és életmódjukat. Németországi hazatérését követően ez az élmény meghatározó tényezőjévé vált művészetének. Pankok a német expresszionizmus jelentős képviselőjeként kollégáival, Paul Klee-vel, Oskar Kokoschkaval, Otto Dix-szel, Hans Arppal együtt vált üldözötté Hitler hatalomra kerülésével.

Roma portréit bemutatták az 1937-es Elfajzott Művészet (Entartete Kunst) című hírhedt náci propaganda-kiállításon, munkáinak jelentős részét a Harmadik Birodalomban megsemmisítették. A második világháborút követően Pankok a Düsseldorfi Akadémia tanára lett, ahol műtermét többek között Günter Grass is lelkes tanítványként látogatta. Pankok alkotói korszakának legismertebb darabjai a harmincas években készült roma embereket ábrázoló réz- és fametszet portréi, valamint a negyvenes évek második felének nagyméretű szénrajzai, melyeken a koncentrációs táborokat túlélő roma családok tragikus sorsa elevenedik meg. 1947-ben jelent meg Cigányok című albuma.

Mintha Pankok egyik szereplője elevenedne meg az osztrák roma holokauszt-túlélő Ceija Stojka (1933-) személyében, akinek színes festményeit gyerekkori tragédiáinak sorozata teszi felkavaróvá. Az íróként ismert művésznőnek elsőként jelent meg önéletírása a holokauszt roma eseményeire vonatkozóan (1988, 1992). Ceija Stojkát kislányként deportálták családjával együtt az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborba, ahonnan nővérével és az édesanyjával együtt előbb a ravensbrücki, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba szállították. 1945-ben a felszabadulásnak köszönhetően menekültek meg. Stojka édesapját a dachaui koncentrációs táborból Hartheimbe vitték, ahol megölték.

Több mint negyven évvel deportálásuk után könyvet írt az emlékeiről, irodalmi munkásságának köszönhetően az egyik legismertebb roma írónő lett Ausztriában. Ceija Stojka a kilencvenes években kezdte a koncentrációs táborok emlékeit festményeken megörökíteni: a képeken meztelenre vetkőztetett, csonttá és bőrré soványodott roma nőket, haldokló gyermekeket, fegyvereket cipelő szolgákat, szögesdrótos kerítéssel körbekerített táborokat, fájdalomtól eltorzult arcokat látunk. Az autodidakta festőnő akril festményeinek vastag, erőteljes ecsetkezelése, élénk színei, időnként foltokban elrendezett felületei sok tekintetben rokoníthatóak a német expresszionista festők által alkalmazott stílussal és technikával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Pokoljárás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a fia gimnáziumi intőjéről és Dante 27 bűnéről mesél.
Vizuál előzetes

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.
Vizuál gyász

Elhunyt Arturo Di Modica, a Wall Street bikájának szobrásza

A Wall Street ikonikussá vált Támadó bikájának alkotója 80 éves volt. Évek óta rákbetegséggel küzdött, szicíliai otthonában hunyt el.
Vizuál lapszemle

Veszprémbe költözik a Magyar Mozgókép Szemle

A Veszprém-Balaton régióba költözik a Magyar Mozgókép Szemle, együttműködésben az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozattal - mondta el az Origónak Káel Csaba, a magyar mozgókép fejlesztéséért felelős kormánybiztos, aki a cikkben szót ejtett a magyar filmipar fejlesztésében elért sikerekről is.
Vizuál hír

Anthony Hopkins kapta a Brit Független Filmdíjak legjobb főszereplőnek járó díját

A The Father című drámában nyújtott alakításáért a Brit Független Filmdíjak bizottsága Anthony Hopkinsnak ítélte oda a legjobb főszereplőnek járó díjat, de a film az online ceremónián több kategóriában is eredményesen szerepelt.