Vizuál

Képzőművészet az Auschwitz-rekviemen

2012.10.24. 11:55
Ajánlom
A koncerttel és Dokumentumfilm Fesztivállal is egybekötött programsorozat a holokauszt roma áldozataira emlékezik. Otto Pankok és Ceija Stojka kiállítását november 15. és 23. között lehet megnézni a Francia Intézetben.

A második világháború alatti roma népirtással foglalkozó kutatások a még mindig felfedezésre váró ismeretlen epizódok hiányában a mai napig számos hiányzó láncszemet tartalmaznak ahhoz, hogy a világ megismerje a romák történelmének tragikus fejezetét. A túlélők személyes traumáinak megismerése, az egyéni hangok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a náci üldöztetés a kollektív emlékezet részévé váljon. A roma népirtás témájával képzőművészeti kontextusban is nagyon ritkán találkozhatunk. Nagyon kevés olyan alkotót ismerünk, aki akár festészeti témaként, akár túlélőként vállalkozott volna arra, hogy a második világháború szenvedéstörténetének roma vonatkozású eseményeit vizuális eszközökkel dolgozza fel.

A német expresszionista képzőművész Otto Pankok és az Ausztriában élő holokauszt-túlélő Ceija Stojka hazai bemutatásával a koncentrációs táborokban elpusztult romák tragédiájára, a holokausztra, és a fájdalmak felidézésével a világban a mai napig sem szűnő népirtások áldozataira emlékeznek a kiállítások. A két művész munkáit először láthatja a magyar közönség. A Francia Intézet kiállítótermében bemutatásra kerülő alkotások (festmények, grafikák, szobrok) számos európai múzeum és magángyűjtemény anyagából kerültek kiválasztásra.

Otto Pankok (1893-1966) a düsseldorfi, weimari és párizsi művészeti tanulmányait félbeszakítva, katonaként szolgált Franciaországban, majd az első világháború után visszatért Düsseldorfba, ahol folytatta művészi pályafutását. Harmincas évekbeli franciaországi látogatásakor fokozott érdeklődéssel tanulmányozta a roma közösségeket és életmódjukat. Németországi hazatérését követően ez az élmény meghatározó tényezőjévé vált művészetének. Pankok a német expresszionizmus jelentős képviselőjeként kollégáival, Paul Klee-vel, Oskar Kokoschkaval, Otto Dix-szel, Hans Arppal együtt vált üldözötté Hitler hatalomra kerülésével.

Roma portréit bemutatták az 1937-es Elfajzott Művészet (Entartete Kunst) című hírhedt náci propaganda-kiállításon, munkáinak jelentős részét a Harmadik Birodalomban megsemmisítették. A második világháborút követően Pankok a Düsseldorfi Akadémia tanára lett, ahol műtermét többek között Günter Grass is lelkes tanítványként látogatta. Pankok alkotói korszakának legismertebb darabjai a harmincas években készült roma embereket ábrázoló réz- és fametszet portréi, valamint a negyvenes évek második felének nagyméretű szénrajzai, melyeken a koncentrációs táborokat túlélő roma családok tragikus sorsa elevenedik meg. 1947-ben jelent meg Cigányok című albuma.

Mintha Pankok egyik szereplője elevenedne meg az osztrák roma holokauszt-túlélő Ceija Stojka (1933-) személyében, akinek színes festményeit gyerekkori tragédiáinak sorozata teszi felkavaróvá. Az íróként ismert művésznőnek elsőként jelent meg önéletírása a holokauszt roma eseményeire vonatkozóan (1988, 1992). Ceija Stojkát kislányként deportálták családjával együtt az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborba, ahonnan nővérével és az édesanyjával együtt előbb a ravensbrücki, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba szállították. 1945-ben a felszabadulásnak köszönhetően menekültek meg. Stojka édesapját a dachaui koncentrációs táborból Hartheimbe vitték, ahol megölték.

Több mint negyven évvel deportálásuk után könyvet írt az emlékeiről, irodalmi munkásságának köszönhetően az egyik legismertebb roma írónő lett Ausztriában. Ceija Stojka a kilencvenes években kezdte a koncentrációs táborok emlékeit festményeken megörökíteni: a képeken meztelenre vetkőztetett, csonttá és bőrré soványodott roma nőket, haldokló gyermekeket, fegyvereket cipelő szolgákat, szögesdrótos kerítéssel körbekerített táborokat, fájdalomtól eltorzult arcokat látunk. Az autodidakta festőnő akril festményeinek vastag, erőteljes ecsetkezelése, élénk színei, időnként foltokban elrendezett felületei sok tekintetben rokoníthatóak a német expresszionista festők által alkalmazott stílussal és technikával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Klasszikus

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.