Vizuál

Készman József: "Mint egy örökmozgó szem"

2012.08.23. 07:06
Ajánlom
Véletlenszerű kattintások és tudatos gesztusok. Megragadott és beállított pillanatok. Időutazás és utólagos múltkreálás. Aj Vej-vej New York-i fotói tényeket rögzítenek bár, mégsem mindig az igazságot mutatják. A kínai művész képeiből az Ernst Múzeumban nyílt tárlat kapcsán Készman Józseffel, a kiállítás szervezőjével, a Műcsarnok vezető kurátorával beszélgettünk.

- Az 1980-as években a kínai művészet nagy exodusa zajlott. Filmkészítők, vizuális művészek találtak második - művészi értelemben voltaképp első - hazára az Egyesült Államokban. Köztük Aj Vej-vej is. Milyen világ várt rá New Yorkban?

- Aj Vej-vej az elsők között volt, akik állami ösztöndíjasként nyugatra utazhattak Kínából. Izgalmas, pezsgő közegbe került, a sajátjától teljesen különböző kultúrával találkozott. Tanulmányait - főleg nyelvi nehézségek miatt - egy idő után feladni kényszerült, s attól fogva szabadabb életet élt. Dolgozott utcai portréfestőként, bébiszitterként, de statisztált a Metropolitan Turandot-előadásában is. Felfedezte továbbá a szubkultúrákat. Manhattan bohém művésznegyedében lakott, ahol hemzsegtek akkoriban a poszthippik és a punkok. Innen nem messze működött egyébként Halász Péterék Squat Színháza, de a környéken hajléktalanok és különféle csodabogarak is nyüzsögtek. Vej-vej szembesült tehát a slum nyomorával, de részesült a kreatív nagyváros energiájából is.

- Egy interjúban a művész arról beszél, hogy az Egyesült Államokban tanulóéveit töltötte, napjai jobbára céltalan csatangolással teltek. A New York-i sorozat tényleg egy unatkozó ifjú városreportázsát rögzíti csupán vagy a képeken körvonalazódik Vej-vej ébredező kritikai-politikai attitűdje is?  

- Amennyire a képek alapján rekonstruálható, kezdetben Vej-vej tényleg naphosszat a városban lógott. Ismerkedett a környezettel, barátkozott és nemcsak átélte a kalandokat, hanem meg is örökítette azokat. Témaválasztásán persze tetten érhető már a politikai érzékenység, hiszen számos képe a szegénység kultúrájára vagy a rendőrségi erőszakra fókuszál. Perspektívája ugyanakkor roppant személyes. Képeket halmozott fel a helyről, ahol élt, emlékeket raktározott el a helyzetekről, amikbe került, sajátos archívumot építve így fel. Aj Vej-vej mint egy örökmozgó szem éjjel-nappal a várost járta. Fotóin közelről, alulnézetből mutatja be New Yorkot. Úgy, ahogy még sosem láttuk.

- A New York-i anyagot csak pár éve állították ki először. Miért várt ennyit a művész?   

- Az utolsó kattintás óta közel húsz év telt el. Aj Vej-vej karrierje eközben - igaz, más médiumokban - a csúcsra ért. Keresett művészként meglátta az "így jöttem"-sorozatban rejlő lehetőséget és belefogott a New York-i napjairól készített fényképek feldolgozásába. Időutazásba kezdett, s afféle utólagos múltgyártást indított el azzal, hogy a képeket szignózta és bekeretezte. "Az a New York, amit ismertem, már nincs többé. A róla készített fotók tényszerűek, de nem feltétlenül igazak" - mondja egy interjúban. Fiktív és reális elemeket, beállított és valóságos jeleneteket kever tehát. Látásmódja hibrid jellegű.

- Azt hiszem, nem is kérdés, miért választottátok Aj Vej-vejt - sokkal inkább érdekelne viszont, hogyan sikerült Peking, New York és Berlin után az Ernst Múzeumba hozni a világ egyik legbefolyásosabb művészének fotóit?  

- Kétségtelen, hogy Aj Vej-vej a kortárs képzőművészet meghatározó alakja, ezért régóta tervezzük, hogy bemutatjuk a munkáit. Egy berlini galerista közvetítésével sikerült kapcsolatba lépnünk vele, ám amikor az egyeztetések elkezdődtek, a művész rendőri felügyelet alatt állt. Financiális korlátaink mellett részben ez is akadályozta, hogy helyspecifikus, új projekt megvalósítására kérjük fel. Aj Vej-vej egyéni kiállítását eredetileg az idei év végére programoztuk, ám egy új kommunikációs csatornát megnyitva már augusztustól az Ernst Múzeumba került a pekingi Three Shadows Photography Art Centre által feldolgozott anyag.  

- A termek berendezésében, az installálásban mekkora szabadságot kaptatok?  

- Adott volt a képek száma, mérete, keretezése és az időszalagszerű elrendezés. Ezen nemigen változtathattunk. Szabad kezet kaptunk viszont a kiállítás arculati kommunikációjának megtervezésében, a művészeti anyagon túli programok beemelése pedig tovább bővítette a játékterünket. Saját mobiltelefon-applikáció készül a tárlathoz, illetve további pluszt jelent, hogy a kiállítás ideje alatt több ízben levetítjük a művészről készült (a magyarhangya által forgalmazott - a szerk.) dokumentumfilmet is. Igyekszünk élőbbé tenni a tárlatot és abban bízunk, ezáltal maga a kiállítás is művészi médiummá válik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.