Vizuál

Két emelet, két világ

2012.09.07. 07:13
Ajánlom
A 20. század egyik legjelentősebb fotográfusa és konceptuális művek töltik meg a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum egy-egy emeletét. Bár két teljesen különböző típusú kiállításról van szó, nem csak a Lumú a kapocs közöttük, hanem Andy Warhol alakja is.

Az elmúlt években több nagyszerű fotókiállításnak is otthont adtak a Ludwig termei. Az egyéni életművek közül Martin Munkácsi, Robert Capa, Moholy-Nagy László magyar származású fotósok mellett Anton Corbijn képeit is megcsodálhatták az érdeklődők. Ezt a sort folytatja a Robert Mapplethorpe (1946-1989) alkotásaiból készült kiállítás. A Ludwig Múzeum kiállítási rendjében egyre hangsúlyosabb szerepet kapó fotográfiai jelenlét okáról a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum igazgatója beszélt. Mint elmondta két oka van a fotográfia markánsabb megjelenésének a múzeumban. Az egyik, hogy a 20. század fotográfiatörténete nem elképzelhető a magyar fényképészek nélkül. Ez indokolta a fent említett világhírű magyar művészek bemutatását, mert bár nemzetközi szinten hivatkozási alapot jelentenek műveik, itthon kevésbé volt ismert munkásságuk. A másik ok, hogy a műfaj megítélése nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben, a fotók múzeumi megjelenése pedig tovább segíti ezt a pozitív változást, amelyhez a Ludwig Múzeum is hozzá kíván járulni. 

Egy pálya kezdete 

Az ír-angol családba született Mapplethorpe kezdetben nem fotósnak készült. A Pratt Institute-ban végezte művészeti tanulmányait 1963 és 1970 között, de ekkor még festészettel és szobrászattal foglalkozott. Első munkái is assemblage-ok voltak, amelyeket újságokból kivágott képekből készített. Végül ez vitte a fotózás irányába, amit egy Polaroid SX-70 kamerával kezdett el. A Pratt Institute-nak a művészi képzésen kívül, még egy fontos dolgot köszönhetett: Patti Smith-t. A punk keresztanyjaként emlegetett költő-énekesnő volt az, aki akkor is hitt benne, amikor még senki nem látta képei jelentőségét. Ez a hit és szeretet pedig akkor sem változott meg, amikor Mapplethorpe szexuális érdeklődése a férfiak felé fordult és szakított Smith-el. Patti Smith egy interjúban élete legfontosabb művészének nevezte Mapplethorpe-t. Különleges kapcsolatukat jól mutatják Judy Linn róluk készített fotói és Mapplethorpe számtalan képe, amin Patti Smith ezer arcát örökítette meg a vad lázadótól egészen a kiszolgáltatott nőig.

"A váratlant keresem, azokat a dolgokat, amiket még sosem láttam." 

Ezen fotók révén tökéletesítette Mapplethorpe portré-stílusát. A sikerült portrék pedig nem csak művészi, hanem szakmai előrelépést is hoztak számára: állandó fotósa lett Andy Warhol Interview című magazinjának. Életművének egyértelműen a portrék a legmeghatározóbb darabjai, sőt sokszor aktjai is inkább portrénak hatnak, azonban klasszikus értelemben vett portrét is rengeteget készített. Modelljei között találunk híres színészeket, mint Donald Sutherland, Udo Kier vagy Isabella Rossellini, a New York-i elit tagjait, híres művészeket, zenészeket Iggy Popptól David Hockney-n, Debbie Harry-n és Grace Joneson át egészen Andy Warholig. És a világ első női testépítőjét, Lisa Lyont, ahogy férfi modelleket és a meleg szado-mazo szubkultúra ismert, avagy teljesen ismeretlen tagjait.

Már 1989-ben botrányba fulladt a washingtoni Corcoran Galériába tervezett Mapplethorpe-tárlat, ahol a kiállítási anyag hét fotót tartalmazó X portfolio című részét obszcénnak minősítették a hatóságok. Kétségtelen tény, hogy Mapplethorpe képei nem finomkodnak, ha szexualitásról van szó, célja azonban nem a polgárpukkasztás volt, hanem a valóság új, eddig nem ismert szeletének a bemutatása, művészileg tökéletes formában. Ahogy maga mondta egy helyütt, "nem szeretem a sokkoló szót. Én a váratlant keresem, azokat a dolgokat, amiket még sosem láttam." Míg képeiről így nyilatkozott: "A tökéletesség azt jelenti, hogy semmi nem kérdőjeleződik meg a képen. Van néhány képem, amelyeken tényleg nem lehet azt a levelet vagy azt a kezet elmozdítani. Ott vannak, ahol lenniük kell. (...) Egyszerűen nem megkérdőjelezhető. A legjobb képeim esetében nincs kérdés ‒ a mű van." A kiállításon a portrék, korai Polaroidok, aktok és virágcsendéletek mellett az említett Portfolio X-ből is láthatnak műveket, így maguk is eldönthetik, hogy puszta szexualitásról van szó vagy az érzékiség megörökítésének egy kétségkívül rendhagyó, de maximálisan művészi formájáról. 

A hős vajon ki 

A Mapplethorpe-kiállításnál látványában mindenképpen visszafogottabb A hős, a hősnő és a szerző című tárlat, ez azonban nem azt jelenti hogy ne feszegetne határokat, még ha nem szexuális határokról van is szó. A kiállítás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből merít azon kurátori koncepció mentén, hogy a három, címben említett szerep miként érhető tetten a kiállított művek esetében. Alapvető kérdés, hogy vannak-e még hősök (és persze hősnők), és ha igen, mik az ismérveik? És vajon ki a művész, ő lenne a szerző? A helyzet nehézségét és játék-lehetőségeit jól mutatja Nagy Kriszta Kortárs festőművész vagyok (1998) című képe, amelyen Nagy Kriszta látható fehérneműben, modelleket idéző beállításban, így válva egy személyben hősnővé és szerzővé. És hogy miként kapcsolja össze a két tárlatot Andy Warhol? Míg a Mapplethorpe kiállításon a róla készült portrét, addig ezen a kiállításon az ő Single Elvis című, művét láthatják, így nem csak A hős, a hősnő és a szerző című kiállításon belül nyílik lehetőség a három szerep értelmezésére, hanem egy nagyobb perspektívában is, s e játék elkezdéséhez kiváló apropó ez a véletlen egybeesés.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.