Vizuál

Két emelet, két világ

2012.09.07. 07:13
Ajánlom
A 20. század egyik legjelentősebb fotográfusa és konceptuális művek töltik meg a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum egy-egy emeletét. Bár két teljesen különböző típusú kiállításról van szó, nem csak a Lumú a kapocs közöttük, hanem Andy Warhol alakja is.

Az elmúlt években több nagyszerű fotókiállításnak is otthont adtak a Ludwig termei. Az egyéni életművek közül Martin Munkácsi, Robert Capa, Moholy-Nagy László magyar származású fotósok mellett Anton Corbijn képeit is megcsodálhatták az érdeklődők. Ezt a sort folytatja a Robert Mapplethorpe (1946-1989) alkotásaiból készült kiállítás. A Ludwig Múzeum kiállítási rendjében egyre hangsúlyosabb szerepet kapó fotográfiai jelenlét okáról a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum igazgatója beszélt. Mint elmondta két oka van a fotográfia markánsabb megjelenésének a múzeumban. Az egyik, hogy a 20. század fotográfiatörténete nem elképzelhető a magyar fényképészek nélkül. Ez indokolta a fent említett világhírű magyar művészek bemutatását, mert bár nemzetközi szinten hivatkozási alapot jelentenek műveik, itthon kevésbé volt ismert munkásságuk. A másik ok, hogy a műfaj megítélése nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben, a fotók múzeumi megjelenése pedig tovább segíti ezt a pozitív változást, amelyhez a Ludwig Múzeum is hozzá kíván járulni. 

Egy pálya kezdete 

Az ír-angol családba született Mapplethorpe kezdetben nem fotósnak készült. A Pratt Institute-ban végezte művészeti tanulmányait 1963 és 1970 között, de ekkor még festészettel és szobrászattal foglalkozott. Első munkái is assemblage-ok voltak, amelyeket újságokból kivágott képekből készített. Végül ez vitte a fotózás irányába, amit egy Polaroid SX-70 kamerával kezdett el. A Pratt Institute-nak a művészi képzésen kívül, még egy fontos dolgot köszönhetett: Patti Smith-t. A punk keresztanyjaként emlegetett költő-énekesnő volt az, aki akkor is hitt benne, amikor még senki nem látta képei jelentőségét. Ez a hit és szeretet pedig akkor sem változott meg, amikor Mapplethorpe szexuális érdeklődése a férfiak felé fordult és szakított Smith-el. Patti Smith egy interjúban élete legfontosabb művészének nevezte Mapplethorpe-t. Különleges kapcsolatukat jól mutatják Judy Linn róluk készített fotói és Mapplethorpe számtalan képe, amin Patti Smith ezer arcát örökítette meg a vad lázadótól egészen a kiszolgáltatott nőig.

"A váratlant keresem, azokat a dolgokat, amiket még sosem láttam." 

Ezen fotók révén tökéletesítette Mapplethorpe portré-stílusát. A sikerült portrék pedig nem csak művészi, hanem szakmai előrelépést is hoztak számára: állandó fotósa lett Andy Warhol Interview című magazinjának. Életművének egyértelműen a portrék a legmeghatározóbb darabjai, sőt sokszor aktjai is inkább portrénak hatnak, azonban klasszikus értelemben vett portrét is rengeteget készített. Modelljei között találunk híres színészeket, mint Donald Sutherland, Udo Kier vagy Isabella Rossellini, a New York-i elit tagjait, híres művészeket, zenészeket Iggy Popptól David Hockney-n, Debbie Harry-n és Grace Joneson át egészen Andy Warholig. És a világ első női testépítőjét, Lisa Lyont, ahogy férfi modelleket és a meleg szado-mazo szubkultúra ismert, avagy teljesen ismeretlen tagjait.

Már 1989-ben botrányba fulladt a washingtoni Corcoran Galériába tervezett Mapplethorpe-tárlat, ahol a kiállítási anyag hét fotót tartalmazó X portfolio című részét obszcénnak minősítették a hatóságok. Kétségtelen tény, hogy Mapplethorpe képei nem finomkodnak, ha szexualitásról van szó, célja azonban nem a polgárpukkasztás volt, hanem a valóság új, eddig nem ismert szeletének a bemutatása, művészileg tökéletes formában. Ahogy maga mondta egy helyütt, "nem szeretem a sokkoló szót. Én a váratlant keresem, azokat a dolgokat, amiket még sosem láttam." Míg képeiről így nyilatkozott: "A tökéletesség azt jelenti, hogy semmi nem kérdőjeleződik meg a képen. Van néhány képem, amelyeken tényleg nem lehet azt a levelet vagy azt a kezet elmozdítani. Ott vannak, ahol lenniük kell. (...) Egyszerűen nem megkérdőjelezhető. A legjobb képeim esetében nincs kérdés ‒ a mű van." A kiállításon a portrék, korai Polaroidok, aktok és virágcsendéletek mellett az említett Portfolio X-ből is láthatnak műveket, így maguk is eldönthetik, hogy puszta szexualitásról van szó vagy az érzékiség megörökítésének egy kétségkívül rendhagyó, de maximálisan művészi formájáról. 

A hős vajon ki 

A Mapplethorpe-kiállításnál látványában mindenképpen visszafogottabb A hős, a hősnő és a szerző című tárlat, ez azonban nem azt jelenti hogy ne feszegetne határokat, még ha nem szexuális határokról van is szó. A kiállítás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből merít azon kurátori koncepció mentén, hogy a három, címben említett szerep miként érhető tetten a kiállított művek esetében. Alapvető kérdés, hogy vannak-e még hősök (és persze hősnők), és ha igen, mik az ismérveik? És vajon ki a művész, ő lenne a szerző? A helyzet nehézségét és játék-lehetőségeit jól mutatja Nagy Kriszta Kortárs festőművész vagyok (1998) című képe, amelyen Nagy Kriszta látható fehérneműben, modelleket idéző beállításban, így válva egy személyben hősnővé és szerzővé. És hogy miként kapcsolja össze a két tárlatot Andy Warhol? Míg a Mapplethorpe kiállításon a róla készült portrét, addig ezen a kiállításon az ő Single Elvis című, művét láthatják, így nem csak A hős, a hősnő és a szerző című kiállításon belül nyílik lehetőség a három szerep értelmezésére, hanem egy nagyobb perspektívában is, s e játék elkezdéséhez kiváló apropó ez a véletlen egybeesés.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter. 
Vizuál ajánló

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.
Vizuál interjú

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.
Vizuál hír

Jancsó Miklós előtt tiszteleg a Freeszfe Egyesület

Az Őszi Fesztivál keretében Freeszemle címmel összművészeti programsorozattal készül a Freeszfe Egyesület szeptember 27. és október 1. között, melynek középpontjában a száz éve született Jancsó Miklós szellemi öröksége áll.