Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

2020.05.27. 16:20
Ajánlom
A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.

Más múzeumokhoz hasonlóan a Néprajzi is zárva tart jelenleg, de a többi intézménytől eltérő okból. Az új épülete befejezésére váró intézményben azonban a látogatók hiányában is folyik a munka, ahogy arról rendszeresen be is számolunk, a közönséggel pedig online tartják a kapcsolatot. Ezt a digitális jelenlétet igyekszik tovább erősíteni érdekes válogatásokkal, mint amilyen ez, az először a Fidelión látható fotógyűjtemény. 

A galériában látható felvételek történetéről, hátteréről a múzeum munkatársa, Bata Tímea oszt meg velünk részleteket:

További képekért kattints a fotóra!

Az első világháborús események a Néprajzi Múzeum munkatársainak gyűjtési terepmunkáját is átformálták: „Már a tizenkettedik óra is ütött felettünk a háborús évek mindent elpusztító zivatarában. […] Egyenlőre sajnos nem tehetünk mást, minthogy összegyűjtjük azokat a régi és ma már elpusztult népviseletet ábrázoló fényképeket és fényképlemezeket, amelyek vidékenként tapasztalásunk és hallomásunk szerint még nagy számban megszerezhetők, mielőtt végleg tönkremennének, vagy másféleképpen elkallódnának”- olvashatjuk egy múzeumi jelentésben.

Országszerte jellemző volt, hogy a háború idején megnőtt a vidéki műtermek forgalma, a korábbinál többen készíttettek családi emlékképet.

A rövid idő alatt nagymértékben felhalmozódott üveglemezek tárolását a fényképészek nem mindenhol tudták megoldani, ezért üvegkereskedőknek eladták, vagy megsemmisítették azokat. 1921-ben és 1922-ben a Néprajzi Múzeum munkatársai közel száz településről 25.000 darab, majd két tonna üvegnegatívot vásároltak.

További képekért kattints a fotóra!

A felvételek leltárba vételekor, leírásakor a viselet állt a középpontban, a fotográfusokra vonatkozó adatokat esetlegesen tüntették fel. Ennek pótlása az elmúlt évek kutatómunkájának eredményeképpen részben megtörtént, a rendelkezésre álló múzeumi iratok, iparos lajstromok alapján és a műtermi hátterek összehasonlító vizsgálatával jelenleg hetvennégy fényképészműterem tulajdonosa ismert. Többek között Barkó Imre és Barna Hugó Miskolcról, vagy a Bartizek fivérek Sátoraljaújhelyről, Békés Gyula Gyuláról, Borgula Ede Szekszárdról, a Fanto műterem Kecskemétről, Glück József Győrből, Kiss József Egerből, Mathea Károly Nagykanizsáról, Rupprecht műterem és Stagl Ferenc Sopronból, Vajda D(óri) Zalaegerszegről vagy a Weissbach Rilly és testvérek Mezőkövesdről.

A többségében az 1910-es években keletkezett képek a hazai viselet- és fotótörténet egy időben szűk, de annál sűrűbb, földrajzilag, társadalmilag rétegzett metszetét adják.

A háborús évekre a paraszti, parasztpolgári fényképkészíttetés a társadalom majd minden rétege számára elérhetővé és gyakorlattá vált.

Egy-egy városi, kisvárosi műterem vonzáskörzetébe több tucat település tartozott, emiatt összességében több száz falu ünnepi és hétköznapi viseletének pótolhatatlan forrása a gyűjtemény.

További képekért kattints a fotóra!

A gyűjtés céljából adódóan az anyag elsődleges olvasata néprajzi, viseleti, hiszen országos látlelet adja a századforduló környékén hordott népviseletek lokális jellegzetességeinek, a polgári öltözetdarabok, anyagok térhódításának, esetleges dominanciájának egyes vidékeken.

A fotókból körvonalazódnak a főbb műteremlátogatási alkalmak is (elsőáldozás, leány- és legénybarátok – esetleg besorozás alkalmával készült - emlékképei, esküvői fotók, családi képek és igazolványképek,

esetenként egy-egy iparos műhely tagjairól készült fotográfiák). A háborús háttértörténetből adódóan jelentős számban találunk a frontra készülő (vagy retusált formában jelen lévő), katonaruhás családtaggal készült vagy a férfiak nélküli nőket, gyerekeket megörökítő, feltételezhetően a frontra postázott családi képeket. A műtermen kívüli világ is megjelenik, hiszen a helyi fotográfusok az utcákat, a közösségi vagy családi élet fontosabb eseményeit is megörökítették.

Néhány felvétel a fotografálás „kulisszatitkaiba” is betekintést enged. Fotótörténeti vonatkozását tekintve számos olyan műterem, akár több száz üvegnegatívja maradt fenn a múzeumi fényképtárban, melyekből elvétve, egyáltalán nem vagy leginkább használatból származó pozitív ismerhető, hozzáférhető. Az országos gyűjtés során felkeresett fényképészműtermek típusa, felszereltsége széles skálán mozog: a kor legmodernebb eszközeivel ellátott országos hírű fotográfusoktól a más főfoglalkozás mellett, a saját lakóház verendáján, tornácán vagy udvarán dolgozó fényképészekig.

A válogatott fotográfiák elsősorban fényképkészítés tipikus alkalmait és a műtermek sokféleségét jelzik, tükrözve a háború lecsapódását.

Megfigyelhető az az ellentétet is, mely a paraszti, parasztpolgári társadalom tagjai és a városi, polgári hátterek, kellékek között feszül. A fotográfiák azt az esetlegességet is jelzik, ahogyan egy-egy kisebb térben, udvaron, tornácon egy-egy fényképész küzd a valódi műterem és fényképészeti kellékek hiányával.

További írások a gyűjteményi anyagról:
Bata Tímea: Műtermi fotózás Békés megyében (1872-1921). Válogatás a Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből.
KépTár 4. 2018, Budapest, Néprajzi Múzeum

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Klasszikus

Elhunyt Ida Haendel, az egykori csodagyerek, akinek Sibelius gratulált

Lengyelországban született, háromévesen felfedezték zenei tehetségét. Kanadában élte le élete jelentős részét. Sibelius levélben gratulált neki a hegedűversenyének előadásáért.
Színház

Szabó Magda: Régimódi történet – online közvetítés

A Tasnádi Csaba által rendezett történet visszarepít a múltba, ahol hasonló problémákkal küzdöttek Szabó Magda hősei, mint a mostaniak, csak szebb ruhákban.
Színház

Megszavazta az Országgyűlés az SZFE modellváltását

Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.
Zenés színház

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Újrarendezett emlékszobával tisztelegnek az anyák megmentője előtt

A járványhelyzetet követően a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum június 23-án ismét megnyitotta kapuit, a látogatókat pedig újrarendezett Semmelweis Emlékszobával várja.
Vizuál ajánló

Múltba nyíló kapuk Ország Lili alkotásain

Újra látogatható a Bozsó Gyűjtemény Kecskeméten, ahol október 4-ig meghosszabbították az Ország Lili alkotásaiból rendezett időszaki tárlatot.
Vizuál galéria

Dürer kora a Szépművészeti Múzeumban

A múzeum saját Grafikai Gyűjteményéből szemezgetett a kiállítás anyagának összeállításakor. Dürer munkái mellett a mester műhelyének tehetséges alkotóitól is láthatóak metszetek és rajzok a kamaratárlaton.
Vizuál Film

Magyar kisfilm a vizsgafilmek válogatásában Cannes-ban

Beleznai Márk Agapé című rendezői diplomafilmjét is beválogatták a 73. cannes-i fesztiválnak a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programjába - közölték csütörtökön a szervezők Párizsban.
Vizuál ajánló

Három kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum

A koronavírus okozta helyzet miatt szükséges több hónapos kényszerű zárva tartást követően augusztus 20-án újra megnyitja kapuját a Ludwig Múzeum.