Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

2020.05.27. 16:20
Ajánlom
A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.

Más múzeumokhoz hasonlóan a Néprajzi is zárva tart jelenleg, de a többi intézménytől eltérő okból. Az új épülete befejezésére váró intézményben azonban a látogatók hiányában is folyik a munka, ahogy arról rendszeresen be is számolunk, a közönséggel pedig online tartják a kapcsolatot. Ezt a digitális jelenlétet igyekszik tovább erősíteni érdekes válogatásokkal, mint amilyen ez, az először a Fidelión látható fotógyűjtemény. 

A galériában látható felvételek történetéről, hátteréről a múzeum munkatársa, Bata Tímea oszt meg velünk részleteket:

További képekért kattints a fotóra!

Az első világháborús események a Néprajzi Múzeum munkatársainak gyűjtési terepmunkáját is átformálták: „Már a tizenkettedik óra is ütött felettünk a háborús évek mindent elpusztító zivatarában. […] Egyenlőre sajnos nem tehetünk mást, minthogy összegyűjtjük azokat a régi és ma már elpusztult népviseletet ábrázoló fényképeket és fényképlemezeket, amelyek vidékenként tapasztalásunk és hallomásunk szerint még nagy számban megszerezhetők, mielőtt végleg tönkremennének, vagy másféleképpen elkallódnának”- olvashatjuk egy múzeumi jelentésben.

Országszerte jellemző volt, hogy a háború idején megnőtt a vidéki műtermek forgalma, a korábbinál többen készíttettek családi emlékképet.

A rövid idő alatt nagymértékben felhalmozódott üveglemezek tárolását a fényképészek nem mindenhol tudták megoldani, ezért üvegkereskedőknek eladták, vagy megsemmisítették azokat. 1921-ben és 1922-ben a Néprajzi Múzeum munkatársai közel száz településről 25.000 darab, majd két tonna üvegnegatívot vásároltak.

További képekért kattints a fotóra!

A felvételek leltárba vételekor, leírásakor a viselet állt a középpontban, a fotográfusokra vonatkozó adatokat esetlegesen tüntették fel. Ennek pótlása az elmúlt évek kutatómunkájának eredményeképpen részben megtörtént, a rendelkezésre álló múzeumi iratok, iparos lajstromok alapján és a műtermi hátterek összehasonlító vizsgálatával jelenleg hetvennégy fényképészműterem tulajdonosa ismert. Többek között Barkó Imre és Barna Hugó Miskolcról, vagy a Bartizek fivérek Sátoraljaújhelyről, Békés Gyula Gyuláról, Borgula Ede Szekszárdról, a Fanto műterem Kecskemétről, Glück József Győrből, Kiss József Egerből, Mathea Károly Nagykanizsáról, Rupprecht műterem és Stagl Ferenc Sopronból, Vajda D(óri) Zalaegerszegről vagy a Weissbach Rilly és testvérek Mezőkövesdről.

A többségében az 1910-es években keletkezett képek a hazai viselet- és fotótörténet egy időben szűk, de annál sűrűbb, földrajzilag, társadalmilag rétegzett metszetét adják.

A háborús évekre a paraszti, parasztpolgári fényképkészíttetés a társadalom majd minden rétege számára elérhetővé és gyakorlattá vált.

Egy-egy városi, kisvárosi műterem vonzáskörzetébe több tucat település tartozott, emiatt összességében több száz falu ünnepi és hétköznapi viseletének pótolhatatlan forrása a gyűjtemény.

További képekért kattints a fotóra!

A gyűjtés céljából adódóan az anyag elsődleges olvasata néprajzi, viseleti, hiszen országos látlelet adja a századforduló környékén hordott népviseletek lokális jellegzetességeinek, a polgári öltözetdarabok, anyagok térhódításának, esetleges dominanciájának egyes vidékeken.

A fotókból körvonalazódnak a főbb műteremlátogatási alkalmak is (elsőáldozás, leány- és legénybarátok – esetleg besorozás alkalmával készült - emlékképei, esküvői fotók, családi képek és igazolványképek,

esetenként egy-egy iparos műhely tagjairól készült fotográfiák). A háborús háttértörténetből adódóan jelentős számban találunk a frontra készülő (vagy retusált formában jelen lévő), katonaruhás családtaggal készült vagy a férfiak nélküli nőket, gyerekeket megörökítő, feltételezhetően a frontra postázott családi képeket. A műtermen kívüli világ is megjelenik, hiszen a helyi fotográfusok az utcákat, a közösségi vagy családi élet fontosabb eseményeit is megörökítették.

Néhány felvétel a fotografálás „kulisszatitkaiba” is betekintést enged. Fotótörténeti vonatkozását tekintve számos olyan műterem, akár több száz üvegnegatívja maradt fenn a múzeumi fényképtárban, melyekből elvétve, egyáltalán nem vagy leginkább használatból származó pozitív ismerhető, hozzáférhető. Az országos gyűjtés során felkeresett fényképészműtermek típusa, felszereltsége széles skálán mozog: a kor legmodernebb eszközeivel ellátott országos hírű fotográfusoktól a más főfoglalkozás mellett, a saját lakóház verendáján, tornácán vagy udvarán dolgozó fényképészekig.

A válogatott fotográfiák elsősorban fényképkészítés tipikus alkalmait és a műtermek sokféleségét jelzik, tükrözve a háború lecsapódását.

Megfigyelhető az az ellentétet is, mely a paraszti, parasztpolgári társadalom tagjai és a városi, polgári hátterek, kellékek között feszül. A fotográfiák azt az esetlegességet is jelzik, ahogyan egy-egy kisebb térben, udvaron, tornácon egy-egy fényképész küzd a valódi műterem és fényképészeti kellékek hiányával.

További írások a gyűjteményi anyagról:
Bata Tímea: Műtermi fotózás Békés megyében (1872-1921). Válogatás a Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből.
KépTár 4. 2018, Budapest, Néprajzi Múzeum

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.