Prominens társaságban bukkant fel a Sotheby's katalógusában Nagy Boglárka fiatal festőnő, akit a saját honlapja szerint "nem lehet nem észrevenni. Mára már jelentős helyet foglal el a hazai kortárs művészeti palettán. Rendszeres egyéni és csoportos kiállításai mellett már aukciókon is jó leütéseket és sikeres eladásokat produkál".
A felsoroltak második felét bizonyítandó a Kisképzőt végzett, mindössze 24 éves művész
Művészberkeken belül azonban meglepetés volt Nagy Boglárka megjelenése a XX. század elismert magyar alkotói között. A kiállítás katalógusa szerint a Sotheby XX. század – Másik nézőpont egész Európából szerepelnek művészek a válogatásban, melynek egyik szempontja az volt, hogy az adott művészek hazájukban erős támogatottsággal rendelkeznek, de még nem legyenek részei a nemzetközi fősodornak. A leírás külön kiemeli a kortárs lengyel, cseh és magyar művek jelenlétét.
A 444.hu utánajárt, hogy juthatott be a válogatásba Nagy Boglárka idén készült olajképe. A hírportál megkereste Soraya von Stubenberg grófnőt, a Sotheby's magyarművészetügyi tanácsadóját, aki írásban válaszolt a festőnőre vonatkozó kérdésre: "Szerintem, ahogyan mondja ön is, ez az anyag most elég klasszikusnak sikerült. Nagy Boglárka képe Londonban mindenkinek feltűnt, mint valami teljesen más vonal, mint a többiek, akik talán valóban intellektuálisabb műveszek...
A neo-pop vonal nem is annyira magyaros... A kép viszont szerintük nagyon eladható, és az amerikai ízlésnek nagyon megfelel, így lett kiválasztva" - indokolta a döntést.
Az árveréssel több cikkben is foglalkozó Art Portal elsősorban abban látja a problémát, hogy
Az aukciósház 13 magyar alkotó 18 művét tartalmazó kollekciójában - a pletykák szerint Habony Árpáddal járó - festő mellett olyan alkotók jelentek még meg, mint Aba-Novák Vilmos és kortársa Patkó Károly. Utóbbi olajképe a várakozás felett teljesített, ahogy temperája is – 23.750 illetve 27.500 fontos áron kelt el – akvarelljei viszont a vártnál jóval kevesebbért, darabonként 625 fontért.
A XX. század elejének-közepének klasszikus modern nagymestere, Mattis-Teutsch János felemásan szerepelt: a Kompozíció nem kelt el, az Álló alakokért viszont kifizették a kért 32.500 fontot. Kassák Lajos, a magyar avantgárd képzőművészet és irodalom pápájának kései munkáiért 31.250 fontot adtak. Annak ellenére, hogy a gyűjtők között igen népszerű a jelenleg Franciaországban élő 93 éves szürrealista/absztrakt Reigl Judit, Tömbírás című műve nem talált vevőre. Az 1999-ben elhunyt legendás szürrealista Rozsda Endre képéért 8.750 fontot fizettek.
Fajó János, Kossuth-díjas absztrakt neoavantgárd alkotó olajképéért 10.625, Szűcs Attila, a kortárs középgeneráció egyik legismertebb hazai személyiségének munkájáért pedig 13.750 fontot adtak. Az Európai Iskolát alapító Bálint Endre 1975-ös olajképe és a magyar-kanadai Marosán Gyula temperája nem kelt el, ahogy Maurer Dóra és El Kazovszkij munkái sem.
A felesége temetése után magát a Műcsarnok mögött 1915-ben főbe lövő avantgárd művész alkotásáért 21.250 fontos árat fizettek.