George Dewey Cukor magyar zsidó bevándorlók gyermekeként jött a világra New Yorkban. Korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra.
Egy ideig statiszta volt a Metropolitan Operában, a Broadwayen segédrendezőből küzdötte fel magát a rendezők közé,
ahol az ő nevéhez fűződött F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című regényének első színpadra állítása 1926-ban.
Az új tehetségeket kereső filmipar Hollywoodba csábította, a szintén magyar származású Adolph Zukor által alapított Paramount Pictures stúdióban dialógusrendezőként kezdett dolgozni, egyebek között a Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús film munkálataiban. Rendezőként 1930-ban a Tarnished Lady című filmdrámával mutatkozott be, de nehéz természete miatt hamar összekülönbözött a vezetéssel, s amikor egyik filmjét újrarendeztették, az RKO, majd az MGM stúdióhoz szerződött.
A kaméliás hölgy forgatásán . Balról jobbra: a rendező, George Cukor és a színészek: Robert Taylor és Greta Garbo. 1936. (Fotó/Forrás: Imagno/Getty Images Hungary)
Az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint a Katharine Hepburnnel készült Búcsú a szerelemtől. Kedvenc színésznőjével tíz közös munkát jegyzett, köztük volt a Vacsora nyolckor és a Fiatal asszonyok, utóbbiért jelölték először Oscar-díjra 1933-ban.
A film érdekessége, hogy abban Lukács Pál, az egyetlen Oscar-díjas magyar színész egy Goethe-versre komponált Csajkovszkij-dalt is énekelt, amelynek szövegét Lukács ültette át németről angolra.
Cukor elkészítette a David Copperfield (Dickens), a Rómeó és Júlia (Shakespeare), A kaméliás hölgy (Dumas) filmváltozatát, utóbbi címszerepét másik kedvenc sztárja, Greta Garbo alakította. A hallgatag és titokzatos svéd dívára osztotta A kétarcú nő című romantikus vígjáték főszerepét is, amely Garbo utolsó filmje lett: a közönség nem díjazta a filmcsillag műfajváltását, aki elkeseredésében örökre hátat fordított Hollywoodnak.
Cukor a harmincas évek végére a legjobban fizetett rendezők közé emelkedett.
1937-ben őt kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de David O. Selznick producer a forgatás előtt néhány nappal állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta. A Katharine Hepburn főszereplésével készült Philadelphiai történet, majd 1944-ben a hét Oscar-díjra jelölt Gázláng sikere azonban vigasztalhatta. Utóbbiban debütált a 17 éves Angela Lansbury a pimasz cselédlány szerepében. A film olyan pontosan ábrázolta, ahogy az Ingrid Bergman alakította a főszereplőt apró hazugságok és gondosan előkészített csapdák hálójával a férje próbálja elbizonytalanítani a saját józan ítélőképességében és bebizonyítani neki, hogy tulajdonképpen megőrült, hogy a pszichológiai jelenséget a címről gaslightingnak nevezték el. A Gázláng emiatt különösen az utóbbi években ismét aktuálissá vált.
Audrey Hepburn (1929 - 1993) Eliza Doolittle jelmezében a rendezővel, George Cukorral (1899 - 1983) beszélget a My Fair Lady díszleteiben (Fotó/Forrás: Keystone Features/Getty Images Hungary)
Első színes filmjét, a Csillag születik című musicalt Judy Garlanddal 1954-ben készítette. (Tavaly ezt a történetet dolgozta fel a hasonló című mozifilm Bradley Cooper főszereplésével és rendezésével). 1960-ban a Marilyn Monroe-val forgatott Szeressünk megbukott, annál nagyobb sikert aratott viszont a négy évvel későbbi My Fair Lady, amely minden idők egyik legsikeresebb filmmusicalje lett.
Az Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből nyolcat meg is kapott, köztük a legjobb filmért járót.
Cukor - ötödik jelölése után - legjobb rendezőként maga is átvehette a filmvilág legrangosabb kitüntetését, abban az évben az Arany Glóbusz-díjat, valamint a brit filmakadémia (BAFTA) kitüntetését is neki ítélték.
A rendező élete végéig dolgozott, összesen tíz alkotása volt versenyben az Oscar-díjért. Túl a hetvenen, 1975-ben parádés szereposztással (Ava Gardner, Elizabeth Taylor, Jane Fonda) készítette el Maeterlinck A kék madár című meséjének filmváltozatát, de az első szovjet-amerikai koprodukció a mozikban hatalmasat bukott. A balsiker nem szegte kedvét, producereket is talált, így több tévéfilmet rendezett még, utolsó munkája, a Gazdagok és híresek 1981-ben két nő történetét mesélte el, a főszerepet Jacqueline Bisset és Candice Bergen alakította. Örök bánata maradt, hogy soha nem tudta elkészíteni az írónő Virginia Woolf életét feldolgozó filmet, amelynek főszerepét Maggie Smithnek szánta.
Korán megfogadta, hogy csak színvonalas irodalmi alapanyagból dolgozik, szavai szerint
ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek".
Ehhez tartotta is magát, színházi tapasztalatait kamatoztatva elsősorban a színészvezetésben remekelt. Filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra, közülük öt át is vehette a kitüntetést. Főként a gyengébb nem tagjaival tudott bánni, de a "nők rendezője" jelző ellen hevesen tiltakozott.
A szinte minden műfajban remekelő Cukor ars poeticája így szólt: "Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson." A szakma is méltányolta, a legjelentősebb filmes kitüntetései mellett megkapta a televíziós Emmy-díjat, valamint az amerikai rendezők céhének életműdíját, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát, 1982-ben életművéért a velencei nemzetközi filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjjal tüntették ki. 2013-ban az ő emlékének szentelték a Locarnói Filmfesztivál retrospektív szekcióját.
A magánéletében rendkívül népszerű bonviván Cukor hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot.
Keresztlánya a művészi pályát választó Mia Farrow színésznő volt. Cukort 1983. január 24-én Los Angelesben érte a halál szívinfarktus következtében.
George Cukor, King Vidor, és Szabó István egy partin 1983-ban, Beverly Hills, Kalifornia, (Fotó/Forrás: George Rose/Getty Images Hungary)
(Címlapkép: A My fair Lady forgatásán jobbra a rendező, George Cukor, balról jobbra: Audrey Hepburn (1929 - 1993), Rex Harrison és Wilfrid Hyde-White a Warner Brothers' Hollywood stúdiójában. fotó: L J Willinger/Getty Image Hungary)
hírlevél
