Vizuál

Ki volt Szendrey Júlia a mítoszon túl?

2019.01.03. 16:35
Ajánlom
Alakjához sokszor még ma is a korábban kapcsolt jelzők (hiú, kacér, excentrikus) és asszociációk (nadrág, szivar, rövid haj, „feleségek felesége”, „erdődi George Sand”, „Petőfi hűtlen özvegye”) tapadnak.

Szendrey Júlia (1828-1868), Petőfi Sándor felesége magánéletét és irodalmi munkásságát bemutató kiállítást rendez az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A tárlat célja, hogy a kortárs reflexiók és a 19. század végi, 20. század eleji recepció mellett az utóbbi években megjelent, friss szemléletű szövegek segítségével új kérdéseket, megközelítéseket, interpretációs lehetőségeket vessen fel.

Ezerszer_Julia_HU-121244.png

plakát (Fotó/Forrás: OSZK)

A tárlat apropója pedig, hogy az idén nemcsak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját ünnepeljük, hanem az abban tevékenyen részt vállaló Szendrey Júlia születésének 190. és halálának 150. évfordulóját is.

A kiállítás, amely a könyvtár saját anyagára épül és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki,

levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások segítségével idézi fel Szendrey Júlia alakját.

Emellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével a tárlat ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is. Mindehhez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul - derül ki az OSZK közleményéből.

Szendrey Júlia Petőfi Sándor feleségeként kapcsolódott be a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Szendrey Júlia osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. A pár idillinek induló családi életének a szabadságharc vetett véget, 1849. július 20-án találkoztak utoljára.

Miután Szendrey Júlia sikertelenül próbálta felkutatni férjét, halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte. Ugyanakkor részleges felmentést biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.

Az Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítást november 20-tól és március 9-ig lehet megtekinteni az OSZK-ban.

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

Kapcsolódó

Milyen anya volt Szendrey Júlia?

A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja.

Szendrey Júlia cipője, a múzeumi legenda

Szendrey Júlia cipője, a múzeumi legenda

A Néprajzi Múzeum 2017-es évét még a Kúria egykori épületében tölti, miközben készül a költözésre. Utolsó kiállításuk témája szimbolikus: az útra kelést jelképező cipőkkel búcsúznak az intézménynek 40 évig otthont adó Kossuth téri épülettől.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Partitúra

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Vizuál magazin

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál iparművészeti múzeum

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható.