Szendrey Júlia (1828-1868), Petőfi Sándor felesége magánéletét és irodalmi munkásságát bemutató kiállítást rendez az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A tárlat célja, hogy a kortárs reflexiók és a 19. század végi, 20. század eleji recepció mellett az utóbbi években megjelent, friss szemléletű szövegek segítségével új kérdéseket, megközelítéseket, interpretációs lehetőségeket vessen fel.

plakát (Fotó/Forrás: OSZK)

A tárlat apropója pedig, hogy az idén nemcsak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját ünnepeljük, hanem az abban tevékenyen részt vállaló Szendrey Júlia születésének 190. és halálának 150. évfordulóját is.

A kiállítás, amely a könyvtár saját anyagára épül és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki,

Emellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével a tárlat ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is. Mindehhez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul - derül ki az OSZK közleményéből.

Szendrey Júlia Petőfi Sándor feleségeként kapcsolódott be a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Szendrey Júlia osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. A pár idillinek induló családi életének a szabadságharc vetett véget, 1849. július 20-án találkoztak utoljára.

Miután Szendrey Júlia sikertelenül próbálta felkutatni férjét, halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte. Ugyanakkor részleges felmentést biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.