Vizuál

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

2018.07.17. 13:55
Ajánlom
Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.
4390-203250.jpg

Pablo Picasso (1956) (Fotó/Forrás: Leopold Museum / D´Ora)

1907-ben nyitotta meg fényképész műtermét Dora Kallmus (1881-1963), az első nő, aki Bécsben ebbe az üzletbe belefogott. A hölgy remek összeköttetései révén hamarosan az osztrák, német és a francia társaság krémje is hozzá járt portrét készíttetni.

Az első művész, akit fotózott Gustav Klimt volt 1908-ben, az utolsó pedig Pablo Picasso 1956-ban.

Az impozáns kezdett és vég között nem kevésbé neves művészek, arisztokraták, politikusok, hírességek fordultak meg a bécsi, majd később a párizsi műtermében is, köztük a Rothschild család, Coco Chanel és Josephine Baker, Marc Chagall vagy Maurice Chevalier.

4380-203234.jpg

Alma Mahler (Fotó/Forrás: Leopold Museum / D´Ora)

A Madame d'Ora vagy Atelier d’Ora néven dolgozó Kallmust akkor kezdte el érdekelni a fotózás, amikor a festő Hans Makart, (1840–1884) fiának segédkezett. 1905-ben ő volt az első nő, akit az Osztrák Fotográfusok Szövetsége a tagjává fogadott. Szintén neki engedélyezték elsőként, hogy a fényképezéshez szükséges elméleti órákat látogassa a Graphischen Lehr- und Versuchsanstalt-on, aminek fotós óráira hivatalosan csak 1908-tól járhattak női hallgatók.

Mivel a fényképezéshez szükséges technikai képzést – szintén a neme miatt – nem kaphatta meg, maga mellé fogadta asszisztensnek Arthur Bendát (1885–1969). Ő végezte a munka technikai részét, amíg d’Ora a beállítással és a világítással foglalkozott és ő szerezte a kuncsaftokat is. Ez utóbbi elsősorban kapcsolatainak köszönhetően viszonylag könnyen ment: unokatestvére, Rosa Bertens (1860–1934) színésznő a színház világából hozott vásárlókat, Erich Korngold (1897–1957) zeneszerzővel való ismeretsége pedig a zenei körökből. Édesapja, Dr. Philipp Kalmus (?–1914) magas rangú jogász volt, így a társadalom felső rétegeiből is akadtak d'Orának megrendelői.

A stúdiót azonban az emelte a bécsi elit kedvencévé, hogy 1916-ban d’Orát kérték fel I. Károly osztrák császár (IV. Károly magyar király) koronázásának megörökítésére.

Ezt követően a császári család rendszeresen látogatta a műtermét.

A fentihez hasonló rangos megrendelések mellett d'Ora remek érzékkel fordult az újdonságok felé is, mint a tánc modern irányzatai vagy a divat. Sok energiát fektetett abba, hogy kitanulja a divatfotózás fogásait. Ez különösen 1910-20 után került a figyelem középpontjába, amikor az újságok a korábbi rajzos illusztrációkat fotókra cserélték. D'Ora több rangos külföldi és hazai magazinnak is dolgozott ebben az időben, mint a Die Dame vagy az Officiel de la Couture et de la Mode. A lapokban a fotói mellett gyakran rövidebb írásai is megjelentek.

D’Ora technikája nem számított forradalminak, az azonban igen, hogy a portrékon a kliensek egyéniségét ragadta meg.

A korábban a fotókon megszokott merev, előírásos beállításokkal szemben természetes pózokban fényképezte alanyait.

A háború után d'Ora a dokumentarizmus felé fordult. 1945-ben az osztrák menekülttáborokban fényképezett. Az 50-es években két sorozatot is készített a vágóhidakról, amiknek a brutalitását a háború borzalmaival állította párhuzamba. A munkái egyedülálló bepillantást mutatnak, abba, hogyan változott a Ausztria a monarchia korától a második világháború utánig.

Bár kikeresztelkedett, de zsidó származása és a politikai fordulatok miatt 1940-ben eladni kényszerült párizsi műtermét és évekig bujkált a nácik által megszállt Franciaországban és Németországban például egy kolostorban és egy tanyán. A holokausztban családja több tagját, többek közt testvérét, Annát is megölték. 1959-ben balesetet szenvedett, elgázolta egy motoros. Ennek következtében a memóriája jelentős részét elvesztette és nem tudott többé dolgozni. Utolsó éveit családjának a háború alatt elvesztett házában, Frohnleiten-ben töltötte. 1963 október 28-án hunyt el.

Mutassak remekül, Madame d'Ora!

/ MACHEN SIE MICH SCHÖN, MADAME D'ORA!

Leopold Museum, Bécs

2018. júl. 13–2018. okt. 29.

 

(via jwa.org)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Jazz/World

Így szól A rózsaszín párduc jazz-fusion változatban

A Fidelión mutatkozik be az Antal Gábor Trió stúdió session sorozatának harmadik, befejező része. Két saját szerzemény után ezúttal Henry Mancini híres filmzenéjéből készült feldolgozással jelentkeznek.
Klasszikus

Együttműködésről döntött a Filharmónia Magyarország és a Fesztiválzenekar

Az elmúlt öt évben több mint egymillió ember hallhatta a Filharmónia Magyarország rendezvényeit országszerte. A koncertszervező cég most együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Fesztiválzenekarral.
Zenés színház

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.
Klasszikus

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Milorad Krstić animációs filmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő az idei tél egyik legsikeresebb mozija, amelyben számos utalás történik a nyugati kultúra ikonikus alkotásaira. De milyen zenék hallhatók benne?

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Mészáros Márta klasszikusa visszatér a Berlinaléra

Mészáros Márta volt az első női rendező a berlini filmfesztivál történetében, aki 1975-ben a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat átvehette az Örökbefogadás című filmjéért. A teljeskörű, 4K felbontású restaurált kópiát a fesztivál Berlinale Classics szekciójában vetítik, jövő februárban.
Vizuál gyász

Elhunyt Kósa Ferenc, a Tízezer nap rendezője

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, a Cannes-i nagydíjas Tízezer nap című film rendezője.
Vizuál toplista

Rekord árbevétellel zárja az évet a Disney

A Walt Disney Stúdió hétmilliárd dolláros (2000 milliárd forintos) globális jegybevétellel zárja az évet. Ez a második alkalom, hogy a filmstúdiónak sikerül átlépnie ezt a határt.
Vizuál hír

Romákkal foglalkozó magyar dokumentumfilm lett a legjobb Berlinben

Bogdán Árpád Gettó Balboa című alkotása az Ake Dikhea? - Romani Filmek Fesztiválján nyerte el a fődíjat.
Vizuál reigl judit

Péntekig láthatóak Reigl Judit fekete-fehér művei Budapesten

A Franciaországban élő, világhírű magyar festőművész kollázsait, tus papírmunkáit és olajfestményeit mutatja be az a kiállítás, amely A Fekete is egy Szín címmel látható a Kálmán Makláry Fine Arts galériában.