Vizuál

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

2018.07.17. 13:55
Ajánlom
Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.
4390-203250.jpg

Pablo Picasso (1956) (Fotó/Forrás: Leopold Museum / D´Ora)

1907-ben nyitotta meg fényképész műtermét Dora Kallmus (1881-1963), az első nő, aki Bécsben ebbe az üzletbe belefogott. A hölgy remek összeköttetései révén hamarosan az osztrák, német és a francia társaság krémje is hozzá járt portrét készíttetni.

Az első művész, akit fotózott Gustav Klimt volt 1908-ben, az utolsó pedig Pablo Picasso 1956-ban.

Az impozáns kezdett és vég között nem kevésbé neves művészek, arisztokraták, politikusok, hírességek fordultak meg a bécsi, majd később a párizsi műtermében is, köztük a Rothschild család, Coco Chanel és Josephine Baker, Marc Chagall vagy Maurice Chevalier.

4380-203234.jpg

Alma Mahler (Fotó/Forrás: Leopold Museum / D´Ora)

A Madame d'Ora vagy Atelier d’Ora néven dolgozó Kallmust akkor kezdte el érdekelni a fotózás, amikor a festő Hans Makart, (1840–1884) fiának segédkezett. 1905-ben ő volt az első nő, akit az Osztrák Fotográfusok Szövetsége a tagjává fogadott. Szintén neki engedélyezték elsőként, hogy a fényképezéshez szükséges elméleti órákat látogassa a Graphischen Lehr- und Versuchsanstalt-on, aminek fotós óráira hivatalosan csak 1908-tól járhattak női hallgatók.

Mivel a fényképezéshez szükséges technikai képzést – szintén a neme miatt – nem kaphatta meg, maga mellé fogadta asszisztensnek Arthur Bendát (1885–1969). Ő végezte a munka technikai részét, amíg d’Ora a beállítással és a világítással foglalkozott és ő szerezte a kuncsaftokat is. Ez utóbbi elsősorban kapcsolatainak köszönhetően viszonylag könnyen ment: unokatestvére, Rosa Bertens (1860–1934) színésznő a színház világából hozott vásárlókat, Erich Korngold (1897–1957) zeneszerzővel való ismeretsége pedig a zenei körökből. Édesapja, Dr. Philipp Kalmus (?–1914) magas rangú jogász volt, így a társadalom felső rétegeiből is akadtak d'Orának megrendelői.

A stúdiót azonban az emelte a bécsi elit kedvencévé, hogy 1916-ban d’Orát kérték fel I. Károly osztrák császár (IV. Károly magyar király) koronázásának megörökítésére.

Ezt követően a császári család rendszeresen látogatta a műtermét.

A fentihez hasonló rangos megrendelések mellett d'Ora remek érzékkel fordult az újdonságok felé is, mint a tánc modern irányzatai vagy a divat. Sok energiát fektetett abba, hogy kitanulja a divatfotózás fogásait. Ez különösen 1910-20 után került a figyelem középpontjába, amikor az újságok a korábbi rajzos illusztrációkat fotókra cserélték. D'Ora több rangos külföldi és hazai magazinnak is dolgozott ebben az időben, mint a Die Dame vagy az Officiel de la Couture et de la Mode. A lapokban a fotói mellett gyakran rövidebb írásai is megjelentek.

D’Ora technikája nem számított forradalminak, az azonban igen, hogy a portrékon a kliensek egyéniségét ragadta meg.

A korábban a fotókon megszokott merev, előírásos beállításokkal szemben természetes pózokban fényképezte alanyait.

A háború után d'Ora a dokumentarizmus felé fordult. 1945-ben az osztrák menekülttáborokban fényképezett. Az 50-es években két sorozatot is készített a vágóhidakról, amiknek a brutalitását a háború borzalmaival állította párhuzamba. A munkái egyedülálló bepillantást mutatnak, abba, hogyan változott a Ausztria a monarchia korától a második világháború utánig.

Bár kikeresztelkedett, de zsidó származása és a politikai fordulatok miatt 1940-ben eladni kényszerült párizsi műtermét és évekig bujkált a nácik által megszállt Franciaországban és Németországban például egy kolostorban és egy tanyán. A holokausztban családja több tagját, többek közt testvérét, Annát is megölték. 1959-ben balesetet szenvedett, elgázolta egy motoros. Ennek következtében a memóriája jelentős részét elvesztette és nem tudott többé dolgozni. Utolsó éveit családjának a háború alatt elvesztett házában, Frohnleiten-ben töltötte. 1963 október 28-án hunyt el.

Mutassak remekül, Madame d'Ora!

/ MACHEN SIE MICH SCHÖN, MADAME D'ORA!

Leopold Museum, Bécs

2018. júl. 13–2018. okt. 29.

 

(via jwa.org)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Egy legendás színészosztály titkai

Kit harapott meg Schell Judit? Ki mellett ült Anger Zsolt? És mire emlékszik mindebből Hajdú Steve? 12. osztálytársuk filmet forgatott az 1995-ben diplomázott színész osztályról.
Vizuál

A tévében is látható lesz Rófusz Ferenc legújabb animációja

Az Oscar-díjas alkotó negyven évig dédelgette filmtervét, amelyben Az utolsó vacsora című Leonardo-festmény elevenedik meg.
Vizuál

Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete az MNG-ben

A Magyar Nemzeti Galériában 2018. október 9. és 2019. január 13. között látható tárlat a Londoni Iskola művészetének első hazai bemutatója.
Zenés színház

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.
Jazz/World

Hajdu Klára: „Egy énekes hangjában benne van minden, amit megélt”

Fiatal kora ellenére már 10 éve vezeti saját kvartettjét Hajdu Klára, aki a Balázs Elemér Group énekeseként robbant be a jazz-színtérre. Október 13-ai jubileumi koncertjük kapcsán beszélgettünk az énekesi létről.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál kult50

Szabad ember volt – Birkás Ákos

Híres motívumai, a több képtáblából összeálló oválok, vagy más néven fejek védjegyévé váltak. Az idén júniusban, 77. évében elhunyt Birkás Ákos a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál Európai Art Mozi Nap

Európa mozizni megy!

Huszonöt magyar mozi, Európa-szerte pedig több mint 600 filmszínház csatlakozott a vasárnapi Európai Art Mozi Naphoz. A sorozatot az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és az Europa Cinemas kezdeményezésére harmadik alkalommal rendezik meg október 14.-én.
Vizuál Film

Egy legendás színészosztály titkai

Kit harapott meg Schell Judit? Ki mellett ült Anger Zsolt? És mire emlékszik mindebből Hajdú Steve? 12. osztálytársuk filmet forgatott az 1995-ben diplomázott színész osztályról.
Vizuál ajánló

Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete az MNG-ben

A Magyar Nemzeti Galériában 2018. október 9. és 2019. január 13. között látható tárlat a Londoni Iskola művészetének első hazai bemutatója.
Vizuál hír

A tévében is látható lesz Rófusz Ferenc legújabb animációja

Az Oscar-díjas alkotó negyven évig dédelgette filmtervét, amelyben Az utolsó vacsora című Leonardo-festmény elevenedik meg.