Vizuál

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

2018.07.17. 13:55
Ajánlom
Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.
4390-203250.jpg

Pablo Picasso (1956) (Fotó/Forrás: Leopold Museum / D´Ora)

1907-ben nyitotta meg fényképész műtermét Dora Kallmus (1881-1963), az első nő, aki Bécsben ebbe az üzletbe belefogott. A hölgy remek összeköttetései révén hamarosan az osztrák, német és a francia társaság krémje is hozzá járt portrét készíttetni.

Az első művész, akit fotózott Gustav Klimt volt 1908-ben, az utolsó pedig Pablo Picasso 1956-ban.

Az impozáns kezdett és vég között nem kevésbé neves művészek, arisztokraták, politikusok, hírességek fordultak meg a bécsi, majd később a párizsi műtermében is, köztük a Rothschild család, Coco Chanel és Josephine Baker, Marc Chagall vagy Maurice Chevalier.

4380-203234.jpg

Alma Mahler (Fotó/Forrás: Leopold Museum / D´Ora)

A Madame d'Ora vagy Atelier d’Ora néven dolgozó Kallmust akkor kezdte el érdekelni a fotózás, amikor a festő Hans Makart, (1840–1884) fiának segédkezett. 1905-ben ő volt az első nő, akit az Osztrák Fotográfusok Szövetsége a tagjává fogadott. Szintén neki engedélyezték elsőként, hogy a fényképezéshez szükséges elméleti órákat látogassa a Graphischen Lehr- und Versuchsanstalt-on, aminek fotós óráira hivatalosan csak 1908-tól járhattak női hallgatók.

Mivel a fényképezéshez szükséges technikai képzést – szintén a neme miatt – nem kaphatta meg, maga mellé fogadta asszisztensnek Arthur Bendát (1885–1969). Ő végezte a munka technikai részét, amíg d’Ora a beállítással és a világítással foglalkozott és ő szerezte a kuncsaftokat is. Ez utóbbi elsősorban kapcsolatainak köszönhetően viszonylag könnyen ment: unokatestvére, Rosa Bertens (1860–1934) színésznő a színház világából hozott vásárlókat, Erich Korngold (1897–1957) zeneszerzővel való ismeretsége pedig a zenei körökből. Édesapja, Dr. Philipp Kalmus (?–1914) magas rangú jogász volt, így a társadalom felső rétegeiből is akadtak d'Orának megrendelői.

A stúdiót azonban az emelte a bécsi elit kedvencévé, hogy 1916-ban d’Orát kérték fel I. Károly osztrák császár (IV. Károly magyar király) koronázásának megörökítésére.

Ezt követően a császári család rendszeresen látogatta a műtermét.

A fentihez hasonló rangos megrendelések mellett d'Ora remek érzékkel fordult az újdonságok felé is, mint a tánc modern irányzatai vagy a divat. Sok energiát fektetett abba, hogy kitanulja a divatfotózás fogásait. Ez különösen 1910-20 után került a figyelem középpontjába, amikor az újságok a korábbi rajzos illusztrációkat fotókra cserélték. D'Ora több rangos külföldi és hazai magazinnak is dolgozott ebben az időben, mint a Die Dame vagy az Officiel de la Couture et de la Mode. A lapokban a fotói mellett gyakran rövidebb írásai is megjelentek.

D’Ora technikája nem számított forradalminak, az azonban igen, hogy a portrékon a kliensek egyéniségét ragadta meg.

A korábban a fotókon megszokott merev, előírásos beállításokkal szemben természetes pózokban fényképezte alanyait.

A háború után d'Ora a dokumentarizmus felé fordult. 1945-ben az osztrák menekülttáborokban fényképezett. Az 50-es években két sorozatot is készített a vágóhidakról, amiknek a brutalitását a háború borzalmaival állította párhuzamba. A munkái egyedülálló bepillantást mutatnak, abba, hogyan változott a Ausztria a monarchia korától a második világháború utánig.

Bár kikeresztelkedett, de zsidó származása és a politikai fordulatok miatt 1940-ben eladni kényszerült párizsi műtermét és évekig bujkált a nácik által megszállt Franciaországban és Németországban például egy kolostorban és egy tanyán. A holokausztban családja több tagját, többek közt testvérét, Annát is megölték. 1959-ben balesetet szenvedett, elgázolta egy motoros. Ennek következtében a memóriája jelentős részét elvesztette és nem tudott többé dolgozni. Utolsó éveit családjának a háború alatt elvesztett házában, Frohnleiten-ben töltötte. 1963 október 28-án hunyt el.

Mutassak remekül, Madame d'Ora!

/ MACHEN SIE MICH SCHÖN, MADAME D'ORA!

Leopold Museum, Bécs

2018. júl. 13–2018. okt. 29.

 

(via jwa.org)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem adják fel a várat a színművészetisek, megtelt a Vas utca támogatókkal

Nem sikerült kiüríttetnie az egyetemi épületeket Szarkáéknak, sőt, a diákok visszafoglalták az Ódry Színpadot is. Pénteken este megtelt a Vas utca az egyetemfoglalókat támogató szimpatizánsokkal.
Klasszikus

Fiatal karmester áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élére

A legfiatalabb Junior Príma-díjas karmester, Rajna Martin magyar szerzők műveit dirigálja az együttes élén vasárnap este a Müpában.
Jazz/World

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Vizuál

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kult50

„A nagy teher összeszed” – Gera Marina a Kult50-ben

„Úgy álltam hozzá, hogy ezt a maratont én most lefutom, de úgy, hogy ez most az én csúcsom lesz. Nagyon akartam nagyon jól megcsinálni, de az a görcs, amit a megfelelési vágyhoz kötök, nem volt bennem. Ha mondják, hogy ezt csak most az egyszer tudjuk felvenni, többször nem, akkor csak azért is hozom a legjobb formám, ilyen szempontból sportoló alkat vagyok, a nagy teher összeszed, és nem szétesek tőle” – árulta el Gera Marina, az ország első Nemzetközi Emmy-díjas színésznője a sikerét meghozó Örök tél című filmről.
Vizuál Film

Több mint 10 millió euróval támogatta a magyar filmszakmát a Kreatív Európa MEDIA

Az Európai Unió számos díjnyertes magyar film fejlesztését, forgalmazását, valamint filmfesztivál megrendezését támogatta Magyaroroszágon a Kreatív Európa MEDIA alprogramjának keretében a 2014-2020 közötti időszakban.
Vizuál magazin

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.
Vizuál hír

25. alkalommal rendezik meg az ország legszínesebb képzőművészeti eseménysorozatát

A Budapest Art Week tíz napja alatt számos programmal és kiállítással várják az érdeklődőket a szervezők. Az egyedülálló esemény felvonultatja a hazai vizuális művészet színe-javát. Az idei Art Weeken a több mint 30 kortárs galéria, 20 kiállítótér, 12 múzeum és 8 műterem mellett számos kísérőprogrammal találkozhatnak az érdeklődők. Aki pedig szeretne még jobban a BAW közösségéhez tartozni, egy különleges Art Weekes arcmaszkot is beszerezhet.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: ArtsCape avagy a rettegés felső foka

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a fokvárosi ArtsCape centerről mesél.