Vizuál

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

2018.07.17. 13:55
Ajánlom
Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.
4390-203250.jpg

Pablo Picasso (1956) (Fotó/Forrás: Leopold Museum / D´Ora)

1907-ben nyitotta meg fényképész műtermét Dora Kallmus (1881-1963), az első nő, aki Bécsben ebbe az üzletbe belefogott. A hölgy remek összeköttetései révén hamarosan az osztrák, német és a francia társaság krémje is hozzá járt portrét készíttetni.

Az első művész, akit fotózott Gustav Klimt volt 1908-ben, az utolsó pedig Pablo Picasso 1956-ban.

Az impozáns kezdett és vég között nem kevésbé neves művészek, arisztokraták, politikusok, hírességek fordultak meg a bécsi, majd később a párizsi műtermében is, köztük a Rothschild család, Coco Chanel és Josephine Baker, Marc Chagall vagy Maurice Chevalier.

4380-203234.jpg

Alma Mahler (Fotó/Forrás: Leopold Museum / D´Ora)

A Madame d'Ora vagy Atelier d’Ora néven dolgozó Kallmust akkor kezdte el érdekelni a fotózás, amikor a festő Hans Makart, (1840–1884) fiának segédkezett. 1905-ben ő volt az első nő, akit az Osztrák Fotográfusok Szövetsége a tagjává fogadott. Szintén neki engedélyezték elsőként, hogy a fényképezéshez szükséges elméleti órákat látogassa a Graphischen Lehr- und Versuchsanstalt-on, aminek fotós óráira hivatalosan csak 1908-tól járhattak női hallgatók.

Mivel a fényképezéshez szükséges technikai képzést – szintén a neme miatt – nem kaphatta meg, maga mellé fogadta asszisztensnek Arthur Bendát (1885–1969). Ő végezte a munka technikai részét, amíg d’Ora a beállítással és a világítással foglalkozott és ő szerezte a kuncsaftokat is. Ez utóbbi elsősorban kapcsolatainak köszönhetően viszonylag könnyen ment: unokatestvére, Rosa Bertens (1860–1934) színésznő a színház világából hozott vásárlókat, Erich Korngold (1897–1957) zeneszerzővel való ismeretsége pedig a zenei körökből. Édesapja, Dr. Philipp Kalmus (?–1914) magas rangú jogász volt, így a társadalom felső rétegeiből is akadtak d'Orának megrendelői.

A stúdiót azonban az emelte a bécsi elit kedvencévé, hogy 1916-ban d’Orát kérték fel I. Károly osztrák császár (IV. Károly magyar király) koronázásának megörökítésére.

Ezt követően a császári család rendszeresen látogatta a műtermét.

A fentihez hasonló rangos megrendelések mellett d'Ora remek érzékkel fordult az újdonságok felé is, mint a tánc modern irányzatai vagy a divat. Sok energiát fektetett abba, hogy kitanulja a divatfotózás fogásait. Ez különösen 1910-20 után került a figyelem középpontjába, amikor az újságok a korábbi rajzos illusztrációkat fotókra cserélték. D'Ora több rangos külföldi és hazai magazinnak is dolgozott ebben az időben, mint a Die Dame vagy az Officiel de la Couture et de la Mode. A lapokban a fotói mellett gyakran rövidebb írásai is megjelentek.

D’Ora technikája nem számított forradalminak, az azonban igen, hogy a portrékon a kliensek egyéniségét ragadta meg.

A korábban a fotókon megszokott merev, előírásos beállításokkal szemben természetes pózokban fényképezte alanyait.

A háború után d'Ora a dokumentarizmus felé fordult. 1945-ben az osztrák menekülttáborokban fényképezett. Az 50-es években két sorozatot is készített a vágóhidakról, amiknek a brutalitását a háború borzalmaival állította párhuzamba. A munkái egyedülálló bepillantást mutatnak, abba, hogyan változott a Ausztria a monarchia korától a második világháború utánig.

Bár kikeresztelkedett, de zsidó származása és a politikai fordulatok miatt 1940-ben eladni kényszerült párizsi műtermét és évekig bujkált a nácik által megszállt Franciaországban és Németországban például egy kolostorban és egy tanyán. A holokausztban családja több tagját, többek közt testvérét, Annát is megölték. 1959-ben balesetet szenvedett, elgázolta egy motoros. Ennek következtében a memóriája jelentős részét elvesztette és nem tudott többé dolgozni. Utolsó éveit családjának a háború alatt elvesztett házában, Frohnleiten-ben töltötte. 1963 október 28-án hunyt el.

Mutassak remekül, Madame d'Ora!

/ MACHEN SIE MICH SCHÖN, MADAME D'ORA!

Leopold Museum, Bécs

2018. júl. 13–2018. okt. 29.

 

(via jwa.org)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Klasszikus

Miért szép a cselló? Márkus Ágnes válaszol

Hangszertár című sorozatunkban ezúttal a csellót mutatjuk be Márkus Ágnes segítségével, aki Saint-Saëns egy jól ismert műrészletét is előadja.
Színház

Lakatos Márk látványvilágával készül a Dekameron 2020

Csákányi Eszter és Kulka János is szerepel a Trojka Színházi Társulás online előadásában, amely bárki számára ingyenesen elérhető lesz június 11-én este.
Klasszikus

Elhunyt Lakatos György, a Gundel és a Hilton legendás prímása

A muzsikust 76 éves korában érte a halál, temetéséről a család később ad tájékoztatást – írja a turizmus.com.
Vizuál

Kincsek Kolozsvárról

Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa ezúttal egy tisztes polgári vállalkozót, Kolozsvár egykori társas életének fontos alakját idézi meg: az első könyvkiadót Erdélyben, aki honoráriumot fizetett a szerzőinek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Kincsek Kolozsvárról

Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa ezúttal egy tisztes polgári vállalkozót, Kolozsvár egykori társas életének fontos alakját idézi meg: az első könyvkiadót Erdélyben, aki honoráriumot fizetett a szerzőinek.
Vizuál Film

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál Film

Az egzotikus filmek magyar mestere - Korda Zoltán

Az angol filmipart meghatározó Korda fivérek egyike, a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyve alkotója. A bagdadi tolvaj című filmjükből a Disney Aladdin című rajzfilmje és A csillagok háborúja is merített. A filmrendező, producer 1895. június 3-án született.
Vizuál online

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Vizuál magazin

Hatszor nősült az egyik leghíresebb agglegényt alakító színész

A még kardigánjaiban is hódító angolt Szexi Rexinek becézték a lapok. Hasonlóan ironikus, hogy legismertebb alakításai között több musical is van, pedig saját bevallása szerint alig pár hangot tud énekelni. Rex Harrison neve egybe forrt a My Fair Lady Higgins professzorával.