Vizuál

Kicsoda Ön, William Kentridge?

2011.10.03. 13:04
Ajánlom
Október 9-ig látogatható egy kamaratárlat a Szépművészeti Múzeumban, október 7-én és 8-án látható a Trafóban Woyzeck-rendezése, október 4-én pedig maga William Kentridge, a Time magazin által a világ száz legbefolyásosabb embere közé választott művész érkezik Budapestre.

William Kentridge színházi alkotóként, képzőművészként és animációs filmesként egyaránt ismert. 1955-ben született Johannesburgban. 1973 és 1976 között a Witwaterstrand Egyetemre járt szülővárosában, ahol politikatudományokat és Afrikával kapcsolatos stúdiumokat végzett, majd a Johannesburgi Művészeti Alapítvány kurzusa keretében képzőművészeti tanulmányokat folytatott 1976-tól és 1978-ig. Színész akart lenni, ezért a nyolcvanas években Jacques Lecoqnál tanult színészetet és pantomimet. 1975 és 1991 között a johannesburgi Junction Avenue színházi társulatnál dolgozott színészként és rendezőként.

A nyolcvanas években apja volt az egyik olyan ügyvéd, aki a feketéket védte. Kentridge munkáiban saját személyes tapasztalatainak szubjektív nézőpontját, kétségeit, érzelmi reakcióit olyan közéleti jelenségekre vetítve mutatja be, amelyeket a média leegyszerűsített formában mutat meg, a Kentridge-művekben azonban a drasztikus politikai-társadalmi események megrázó költői allegóriákká válnak. Technikailag azért különleges Kentridge, mert szénrajzokból készülő animációs filmjeihez nem használ digitális technikát, a grafikákat és a papírkollázsokat apró mozgatások egymásutánjában veszi fel. Storyboard és forgatókönyv nélkül dolgozik, ugyanazt a papírt használja végig: elkészíti a film központi jelenetének rajzát, majd abból töröl ki részleteket, újraalkotja a képet, ám a törölt részletek mindig megmaradnak, nem törekszik az előzmények elrejtésére, éppen úgy, ahogyan az emlékezet működik, ahogyan a múlt mindig megtalálható a jelenben. Kentridge a jelenség megragadására fókuszál, amely a rajzlapon kezd el önálló életet élni. Ezt hagyja kibontakozni, amitől minden egyes filmjét a folyamatos mozgás és változás virtuóz eleganciája hatja át, illetve ez a dinamikus, költői és elgondolkodtató vizuális világ jellemzi a nevével fémjelzett színházi előadásokat is.

A Szépművészeti Múzeumban látható I am not me, the horse is not mine egy nyolc filmből álló installáció. William Kentridge a Metropolitan Operában rendezte Sosztakovics operáját, Az orrot, amely Gogol művéből készült. Az installációban ennek az operának a színpadra állítása követhető nyomon. A rendező Gogol és az orosz modernitás tendenciáinak létrejöttére, az orosz avantgárd bukására irányítja a figyelmet azzal, hogy a harmincas években betiltott és megsemmisített formanyelvet használja a színpadon. Az egyik filmtöredék a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának egyik kongresszusán készült, ahol Nyikolaj Buharin a túlélésért küzd, beszédén abszurd módon azonban a komikum is szemléltethető. (További jelentős operarendezései: Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése - Teatro Malibran, Mozart: A varázsfuvola - Nápoly.)

Október 4-én William Kentridge a Kovásznai Kutatóműhely kezdeményezésére és meghívására, életében először látogat Budapestre annak köszönhetően, hogy Kovásznai György munkássága felkeltette érdeklődését. A két művész pályája párhuzamba állítható. Mindketten a képzőművészet oldaláról érkeztek a filmhez, és ebben a műfajban megtartották a képzőművészeti referenciákat és szemléletet. Mindketten diktatúrákban éltek, az aktuális társadalmi kríziseket szimbolikus narratívákban kritizál(hat)ták, a társadalmi emlékezetből/nyilvánosságból kitörölt kollektív traumákat egyéni, de mégis szimbolikus sorsokon keresztül dolgozták fel. A figuratív, narratív animációs filmekben a dokumentarista megközelítés és a lírai elbeszélés találkozott. A művésszel Szántó András New Yorkban élő író, kutató, a Sotheby's Institute of Art tanára, művészeti tanácsadó beszélget a Szépművészeti Múzeumban 16 órai kezdettel. Csak ezen a napon tekinthető meg a Soho és Felix sorozat, az Árnyfolyam, illetve az Übü és az Igazság Bizottság, valamint Kovásznai György kísérletező szellemű, képzőművészeti igényű filmjeiből is látható egy válogatás.

Október 7-én és 8-án a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a Trafóban látható a Woyzeck a Highvelden című előadás, amelyet a Handspring Puppet Companyvel állított színpadra William Kentridge. (Későbbi együttműködésük eredménye a Piscator és Brecht hatását mutató Übü és az Igazság Bizottság is.)

A dél-afrikai Handspring Puppet Company 1981-ben alakult, a társulat 1985 óta foglalkozik felnőtteknek szóló bábszínházzal. Munkásságukat jellemzi, hogy a bábozást sokféle szemszögből közelítik meg, kihasználva a műfaj adta kísérletezési lehetőségeket. Ők készítették a Londonban a National Theatre-ben bemutatott, majd a West Endre átvitt és tavasszal a Broadway-re került War Horse (Csataló) című óriásbábos produkciót. A színház hatása széles közönséghez elér: a két alapító, Basil Jones és Adrian Kohler A csoda újra felfedezése című, a maguk területén innovatív ötleteket és gondolkodókat bemutató TED-konferencián adott elő.

1992 óta a társulat együttműködött több dél-afrikai művésszel, Malcolm Purkey és Barney Simon rendezőkkel, illetve William Kentridge-dzsel. A közös munka első és nagy sikerű eredménye a Woyzeck a Highvelden című darab, amely a német Georg Büchner drámájának adaptációja. Ebben a darabban a főhős nem a 19. század német katonája, hanem egy bevándorló munkás az sivár iparvárossá vált Johannesburgban, a 20. század közepén. A bábok és az animáció együtt érzékeltetik a történet objektív körülményeit és Woyzeck megkínzott elméjének történéseit. Az előadáshoz október 7-én különóra is kapcsolódik Kurdi Imre vezetésével.

Az Anything Is Possible (Minden lehetséges) című film, amely William Kentridge munkamódszerébe enged betekintést, ezen a linken érhető el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.