Az Átlátszónak közérdekű adatigénylés keretében sikerült megtudnia, hogy pontosan mely műtárgyak kerülnek az új irodákba. A miniszterelnökség a kormányinfó szerint januárban költözik a Várba. Az egykori Karmelita kolostor átalakítása és a végeredmény is számos találgatásra adott okot, illetve gyökeresen eltérő felhanggal számolt be a fejleményekről a média kormányközeli és nem kormánypárti média. A kész épületeket a sajtó végül decemberben járhatta be. Ekkor még csupasz fehér falak fogadták az újságírókat, ahogy a sajtóban megjelent, a miniszterelnökségtől származó képeken is látható. A beköltözésre azonban változni fog a helyzet.

Czigány Dezső: Asztali csendélet almákkal (Fotó/Forrás: MNG)

Az Átlátszó munkatársai december végén közadatigénylésben kérték ki az Iparművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától a miniszterelnöki iroda számára kölcsönadott műtárgyak listáját. Erre a megkeresésre mindkét gyűjtemény azt válaszolta, hogy nem tudják, mely kölcsönadott tárgyak kerültek a Várba. Az újságíró ezt követően már az összes 2015 és 2018 között kölcsönadott műtárgy listáját kérte a Magyar Nemzeti Galéria irányítását ellátó Szépművészeti Múzeumtól, így jutott hozzá az itt is közölt listához.

Az Átlátszó cikkét megelőző napon az Origón jelent meg egy anyag a festménykölcsönzés gyakorlatáról, kitekintve a nemzetközi példákra is, mint Ausztria vagy Franciaország. "Európa számos országához hasonlóan a magyar múzeumoknak, így a Szépművészeti Múzeumnak is az egyik szakmai szolgáltatása a műtárgykölcsönzés. Ebben semmi rendkívüli nincs, európai, sőt az Európai Unió által támogatott kulturális gyakorlat, hiába vitatják ennek jogosságát egyes médiumok" - hangsúlyozza a cikk, amelyben néhány hazai példát is felhoznak. A miniszterelnökség irodája nincs köztük.

Márffy Ödön: Csendélet (Fotó/Forrás: MNG)

A fehér falak más szempontból is feltűntek néhányaknak, majd az Indexnek két, egymástól független művészettörténész is jelezte, hogy a korábban a Nemzeti Táncszínház stúdiószínpadaként használt refektórium késő barokk freskóit fehérre festették.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint: "A terem falképei a magyar késő barokk-klasszicista falképfestészet alkotásai közé tartoznak, amelyek restaurálható állapotban maradtak meg. A korábbi, 1957-58-ban és 1973-ban történt restauráláskor használt anyagok és festékek elöregedtek, színük elváltozott. A karmelita refektórium falképeit az épület jelenlegi helyreállítása során tisztították és konzerválták, ezt követően leragasztották, és elfedésével a terem egyszínű, fehér kifestést kapott – egyben biztosítva a műalkotások dokumentálását és megóvását az utókor számára."