Vizuál

Kimondani a kimondhatatlant – kritika a Larryről

2022.12.22. 08:15
Ajánlom
A traumáink feldolgozásától a tömegmédia álságosságán át egészen a periférián élők mozgásképtelenségéig számos témát érint Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmje, amely Vilmányi Benett világszínvonalú alakításával egyértelműen az év legjobb magyar filmje lett.

Bármennyire is szerettük Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmjét különleges elbeszélőtechnikája miatt, bármennyire is lelkendeztünk A játszma kapcsán, amely képes volt arra a bravúrra, hogy túlszárnyalja ikonikus előzményfilmjét, hiába halmozott sikert sikerre a Szelíd, az év legjobb magyar filmje egy dadogó rapper történetével érkezett meg.

Bernáth Szilárd döbbenetesen erős és érett bemutatkozásában, a Larryben látszólag egy jól ismert történetet kaphatnak a nézők, első ránézésre, az előzetesek alapján legalábbis azt gondolhattuk, afféle borsodi 8 mérföldet fogunk látni arról, hogy a kilátástalanságból miként lehet az egyetlen kiút a tehetség és a kitartás.

Csakhogy ez egy európai film, ahol az álmok igencsak törékenyek,

a célokig vezető úton végigvergődni pedig csaknem a lehetetlennel egyenlő.

larrss-214610.jpg

Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

A főhősünk a 21 éves Ádám (Vilmányi Benett), aki egy Borsod megyei faluban juhászként tengeti életét. A magának való fiú súlyos dadogással küzd, emiatt nem találja a helyét az emberek között. Látszólag békességben él édesapjával (Thuróczy Szabolcs), aki egykor erőszakos alkoholista volt, mára azonban megtért Istenhez egy vallási gyülekezet segítségével. Ádám a mindennapos frusztrációit különleges módon próbálja meg kezelni: rapszámban írja meg őket, rappelés közben ugyanis elmúlik a dadogása. Amikor a sors összehozza egy helyi producerrel, zenéjét Larry művésznéven benevezik egy internetes tehetségkutatóba, ahol váratlan sikereket ér el. A népszerűség azonban fenekestül forgatja fel az életét, mivel édesapja eközben örökre a faluhoz kötné egy lakáshitellel.

Bernáth Szilárd történetének fő erőssége, hogy a pszichológiai mélységet ötvözni tudja az abszolút szociológiai hitelességgel. Ádám karaktere ugyanis egy valóságos esettanulmány egy fiúról, akit elsősorban nem a marginális helyzete nyomorított meg, hanem agresszív és brutális édesapja, aki az édesanya öngyilkossága után módszeresen verte. A fiú tehát fizikailag és lelkileg is súlyos sebeket hordoz magán, emiatt meg kellett keményítenie a szívét, mert környezetében az érzelmek kimutatása a gyengeség jele. Nem meglepő hát, hogy a rapzene jelenti számára az egyetlen kiutat, ahol úgy beszélhet őszintén, hogy a maszkulinitását is megőrizheti.

0012274-214610.jpg

Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

A rapzene bevonása tökéletes választás, hiszen némileg felidézi azt, mi is volt ez a műfaj az eredeti funkcióját tekintve. Elég csak az egyik első bandára, az N.W.A.-re gondolnunk – akiknek logója a főhős pólóján is ott virít –, ők voltak azok, akik a 80-as évek végén brutálisan nyers szövegeikkel mintegy rávilágítottak az amerikai társadalom számára, miként is élnek az emberek a gettókban. A rapzene okkal tűnhet egy polgári értékrend felől nézve értelmetlen szócséplésnek, indokolatlan trágárkodásnak, az erőszak dicsőítésének,

holott egy régebbi, jóval autentikusabb formájában arra szolgált, hogy a periférián élők a maguk nyelvezetével artikulálni tudják problémáikat

és olyannak mutassák meg a világot, amilyennek ők tapasztalják azt nap mint nap.

Bernáth Szilárd erre remekül ráérzett, hiszen Borsod helyzete nagyjából olyan az országban, mint Ádámé az emberek között. A rapzene az egyetlen módszer, hogy a fiú kimondhassa a (szó szerint is) kimondhatatlant. Ádám rapszáma ténylegesen a hétköznapjaiból áll össze, gyakran olyan mondatokat illeszt a szövegbe, amelyeket másoktól hall, míg más versszakokban kíméletlenül leszámol a személyes zsarnoki Istenével: az apjával.

larry-214610.jpg

Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

A Larry elsődleges drámai fonala ugyanis Ádám és az édesapa közötti elviselhetetlen kapcsolat. Mivel a film nagyrészében a fiú szemszögéből látjuk a dolgokat, nézőként hamar megértjük, hogy az apa megszelídülése igencsak álságos, és közel sem biztos, hogy a benne rejlő sötétségtől végleg sikerült megszabadulnia. Kettejük viszonyában szinte nyoma sincs az őszinteségnek: az apa sohasem volt képes bocsánatot kérni, amiért tönkretette fia gyerekkorát, ugyanakkor elvárná a bocsánatot. Egy végtelenül frusztráló és kínos jelenetben a gyülekezet lelkipásztora – ami ügyes párhuzam Ádám foglalkozásával – mindkettejüket bocsánatkérésre kényszeríti.

De meg lehet-e bocsátani a megbocsáthatatlant?

Megtörténik-e a megbocsátás pusztán azzal, ha kimondjuk, mivel a külvilág ezt várja el tőlünk?

A nincstelenségben élőknek többnyire rettentő kevés eszköze van a kitörésre, leginkább a sport és a zene az, ami feljebb juttathatja őket – na meg persze a nagyszerencse. Bernáth Szilárd ügyesen játszik ezzel, hiszen a néző alapvető prekoncepciója, hogy ha valaki befut az interneten és jól szerepel egy vetélkedőben, akkor számára szinte megnyílik a Mennyország kapuja. Hiszen ezt sugallja nekünk a tömegmédia és a hollywoodi filmek tucatjai – itt azonban felsejlik, hogy a hírnévhez fűződő reményeinket könnyen összezúzhatja a valóság. Azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy a Larry médiakritikus film lenne, de a történet végső jelenetei elemi erővel mutatják meg, hogy mennyit is ér nagyjából az a tizenöt percnyi hírnév, mennyit ér egy őszinte kiállás. Hiszen Ádám rapszámában – ahogy azt a filmbéli Puzsér Róbert is megállapítja zsűritagként – egész Borsod kap hangot. Az eredmény? Szomorú, egyetértő bólogatások – aztán a show megy is tovább.

1669901159-temp-INKckl_cikktorzs4x-214610.jpg

Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

Hogy Bernáth Szilárd alkotása az év legjobb magyar filmje lett, ahhoz legalább ötven százalékban hozzájárul Vilmányi Benett világszínvonalú alakítása. Kereshetünk bármilyen hangzatos kifejezést, de egyik sem fogja visszaadni azt a teljesítményt, ahogy megformálja ezt a szerethető, érzékeny és mégis kőkemény fiút. A szívünk szakad bele, valahányszor megakadnak a szájában a szavak, és látjuk, ahogy egész testében rázkódik a dadogása miatt. Néhány perc múlva pedig valósággal megfagy a vérünk, amikor előtör belőle Larry.

Mindent egybevetve a Larryről nem mondhatjuk, hogy olyasmit mutatna be, amit más filmben ne láthattunk volna már. Ilyen elementáris erővel és ebben a kombinációban azonban ezekkel a témákkal kötve hiszem, hogy találkozhattunk. Bernáth Szilárd lenyűgöző módon mesél történetet, úgy, hogy bár végig megőrzi filmszerűségét, időnként mégis a szereplők közé kényszerít minket, nézőket is, amiben Hartung Dávid operatőri munkájának is nagy szerepe van. Nem könnyen emészthető, kíméletlenül realista, mindennemű pátosztól mentes, mégis lehengerlően szép film, amit mindenkinek érdemes látnia.

A filmet óhatatlanul az Eminem nevével fémjelzett kultikus 8 mérföldhöz hasonlítottam a cikk elején, amelyet a világhírű zenész fiatalkora ihletett. Nos, a Larry nem a 8 mérföld. Annál még sokkal jobb.

Larry

magyar filmdráma, 108 perc

Rendező: Bernáth Szilárd
Forgatókönyv: Bernáth Szilárd, Nagy V. Gergő
Forgalmazó: Mozinet

Fejléckép: Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Elhunyt Quincy Jones

A többszörös Grammy-, Tony- és Primetime Emmy-díjas amerikai zeneszerző, producer kilencvenegy éves korában hunyt el november 3-án éjszaka Los Angelesben, szerettei körében. Quincy Jones a 20. századi popkultúra egyik legmeghatározóbb alakja volt.
Színház

Elhunyt Forgács Gábor

A színész, humorista és szinkronszínész halálhírét lánya, Győrfi-Forgács Beáta tette közzé a közösségi oldalán. Forgács Gábor hetvenhat éves korában hunyt el november 4-én reggel.
Színház

Györgyi Anna: „Semmi nem szebb és fontosabb annál, ami esendő, emberi”

A Rózsavölgyi Szalon Szívhang című előadásában nyújtott játékáért a Vidor Fesztiválon a legjobb női alakításért járó Colombina-díját nyerte el Györgyi Anna. Az elismerést nemrég vehette át. A Jászai Mari-díjas színművészt a jelenleg futó előadásairól, szinkronos munkásságáról, feladatairól is kérdeztük.
Klasszikus

José Cura számára személyes ügy a fogyatékkal élők támogatása

José Cura argentin tenor és karmester ellátogatott a Salva Vita Alapítvány budapesti központjába, hogy találkozzon a szervezet munkatársaival és speciális igényű ügyfeleivel. A világsztár december 3-án fellép a szervezet jótékonysági koncertjén is.
Színház

Kórusmű tizenhét hangra – újra színpadon A várományos

November 10-én, vasárnap 19 órától ebben az évadban első alkalommal tűzi műsorára az Örkény István Színház az Ascher Tamás által rendezett A várományos című komédiát.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

A rabszolgaság költői hangja szólal meg Mati Diop Arany Medve-díjas dokumentumfilmjében

Három évvel ezelőtt a Benini Köztársaság visszakapott Franciaországtól huszonhat, a gyarmatosítás során elrabolt műkincset. Ennek a politikai gesztusnak az utóéletét követi nyomon a Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm. Az alkotást a 2024-es Verzió Filmfesztiválon is láthatjuk.
Vizuál hír

Fődíjat nyert a Kék Pelikan Lipcsében

Csáki László animációs dokumentumfilmjét Németországban, a 67. DOK Leipzig fesztiválon díjazták. A Kék Pelikan valós eseményeket feldolgozó humoros, nosztalgikus történet a szabadságról és három jóbarátról, akik a kilencvenes években egy kék indigópapír segítségével hamisítottak nemzetközi vonatjegyeket.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Placebo-hatás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Placebo együttes énekeséről, Brian Molkóról hozott egy felvételt 2001-ből, és arról ír, miért bánkódhat az, aki kimaradt az analóg korszakból. 
Vizuál hír

Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyetteseit

„Új idők, új szelek, új működési rend” – egyebek közt ezzel indokolta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, miért váltak meg Hammerstein Judittól és Virágos Gábortól.
Vizuál hír

A felhők felett két héttel tovább kék az ég – meghosszabbították Gaál Kata kiállítását

Szeptember 13-án nyílt meg a Várfok Galériában Gaál Kata A felhők felett mindig kék az ég című kiállítása, amelynek zárlatára eredetileg október 31-én került volna sor, ám a galéria most bejelentette, hogy a tárlatot két héttel tovább, november 16-ig még látogathatja a közönség.