Vizuál

Kimondani a kimondhatatlant – kritika a Larryről

2022.12.22. 08:15
Ajánlom
A traumáink feldolgozásától a tömegmédia álságosságán át egészen a periférián élők mozgásképtelenségéig számos témát érint Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmje, amely Vilmányi Benett világszínvonalú alakításával egyértelműen az év legjobb magyar filmje lett.

Bármennyire is szerettük Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmjét különleges elbeszélőtechnikája miatt, bármennyire is lelkendeztünk A játszma kapcsán, amely képes volt arra a bravúrra, hogy túlszárnyalja ikonikus előzményfilmjét, hiába halmozott sikert sikerre a Szelíd, az év legjobb magyar filmje egy dadogó rapper történetével érkezett meg.

Bernáth Szilárd döbbenetesen erős és érett bemutatkozásában, a Larryben látszólag egy jól ismert történetet kaphatnak a nézők, első ránézésre, az előzetesek alapján legalábbis azt gondolhattuk, afféle borsodi 8 mérföldet fogunk látni arról, hogy a kilátástalanságból miként lehet az egyetlen kiút a tehetség és a kitartás.

Csakhogy ez egy európai film, ahol az álmok igencsak törékenyek,

a célokig vezető úton végigvergődni pedig csaknem a lehetetlennel egyenlő.

larrss-214610.jpg

Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

A főhősünk a 21 éves Ádám (Vilmányi Benett), aki egy Borsod megyei faluban juhászként tengeti életét. A magának való fiú súlyos dadogással küzd, emiatt nem találja a helyét az emberek között. Látszólag békességben él édesapjával (Thuróczy Szabolcs), aki egykor erőszakos alkoholista volt, mára azonban megtért Istenhez egy vallási gyülekezet segítségével. Ádám a mindennapos frusztrációit különleges módon próbálja meg kezelni: rapszámban írja meg őket, rappelés közben ugyanis elmúlik a dadogása. Amikor a sors összehozza egy helyi producerrel, zenéjét Larry művésznéven benevezik egy internetes tehetségkutatóba, ahol váratlan sikereket ér el. A népszerűség azonban fenekestül forgatja fel az életét, mivel édesapja eközben örökre a faluhoz kötné egy lakáshitellel.

Bernáth Szilárd történetének fő erőssége, hogy a pszichológiai mélységet ötvözni tudja az abszolút szociológiai hitelességgel. Ádám karaktere ugyanis egy valóságos esettanulmány egy fiúról, akit elsősorban nem a marginális helyzete nyomorított meg, hanem agresszív és brutális édesapja, aki az édesanya öngyilkossága után módszeresen verte. A fiú tehát fizikailag és lelkileg is súlyos sebeket hordoz magán, emiatt meg kellett keményítenie a szívét, mert környezetében az érzelmek kimutatása a gyengeség jele. Nem meglepő hát, hogy a rapzene jelenti számára az egyetlen kiutat, ahol úgy beszélhet őszintén, hogy a maszkulinitását is megőrizheti.

0012274-214610.jpg

Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

A rapzene bevonása tökéletes választás, hiszen némileg felidézi azt, mi is volt ez a műfaj az eredeti funkcióját tekintve. Elég csak az egyik első bandára, az N.W.A.-re gondolnunk – akiknek logója a főhős pólóján is ott virít –, ők voltak azok, akik a 80-as évek végén brutálisan nyers szövegeikkel mintegy rávilágítottak az amerikai társadalom számára, miként is élnek az emberek a gettókban. A rapzene okkal tűnhet egy polgári értékrend felől nézve értelmetlen szócséplésnek, indokolatlan trágárkodásnak, az erőszak dicsőítésének,

holott egy régebbi, jóval autentikusabb formájában arra szolgált, hogy a periférián élők a maguk nyelvezetével artikulálni tudják problémáikat

és olyannak mutassák meg a világot, amilyennek ők tapasztalják azt nap mint nap.

Bernáth Szilárd erre remekül ráérzett, hiszen Borsod helyzete nagyjából olyan az országban, mint Ádámé az emberek között. A rapzene az egyetlen módszer, hogy a fiú kimondhassa a (szó szerint is) kimondhatatlant. Ádám rapszáma ténylegesen a hétköznapjaiból áll össze, gyakran olyan mondatokat illeszt a szövegbe, amelyeket másoktól hall, míg más versszakokban kíméletlenül leszámol a személyes zsarnoki Istenével: az apjával.

larry-214610.jpg

Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

A Larry elsődleges drámai fonala ugyanis Ádám és az édesapa közötti elviselhetetlen kapcsolat. Mivel a film nagyrészében a fiú szemszögéből látjuk a dolgokat, nézőként hamar megértjük, hogy az apa megszelídülése igencsak álságos, és közel sem biztos, hogy a benne rejlő sötétségtől végleg sikerült megszabadulnia. Kettejük viszonyában szinte nyoma sincs az őszinteségnek: az apa sohasem volt képes bocsánatot kérni, amiért tönkretette fia gyerekkorát, ugyanakkor elvárná a bocsánatot. Egy végtelenül frusztráló és kínos jelenetben a gyülekezet lelkipásztora – ami ügyes párhuzam Ádám foglalkozásával – mindkettejüket bocsánatkérésre kényszeríti.

De meg lehet-e bocsátani a megbocsáthatatlant?

Megtörténik-e a megbocsátás pusztán azzal, ha kimondjuk, mivel a külvilág ezt várja el tőlünk?

A nincstelenségben élőknek többnyire rettentő kevés eszköze van a kitörésre, leginkább a sport és a zene az, ami feljebb juttathatja őket – na meg persze a nagyszerencse. Bernáth Szilárd ügyesen játszik ezzel, hiszen a néző alapvető prekoncepciója, hogy ha valaki befut az interneten és jól szerepel egy vetélkedőben, akkor számára szinte megnyílik a Mennyország kapuja. Hiszen ezt sugallja nekünk a tömegmédia és a hollywoodi filmek tucatjai – itt azonban felsejlik, hogy a hírnévhez fűződő reményeinket könnyen összezúzhatja a valóság. Azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy a Larry médiakritikus film lenne, de a történet végső jelenetei elemi erővel mutatják meg, hogy mennyit is ér nagyjából az a tizenöt percnyi hírnév, mennyit ér egy őszinte kiállás. Hiszen Ádám rapszámában – ahogy azt a filmbéli Puzsér Róbert is megállapítja zsűritagként – egész Borsod kap hangot. Az eredmény? Szomorú, egyetértő bólogatások – aztán a show megy is tovább.

1669901159-temp-INKckl_cikktorzs4x-214610.jpg

Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

Hogy Bernáth Szilárd alkotása az év legjobb magyar filmje lett, ahhoz legalább ötven százalékban hozzájárul Vilmányi Benett világszínvonalú alakítása. Kereshetünk bármilyen hangzatos kifejezést, de egyik sem fogja visszaadni azt a teljesítményt, ahogy megformálja ezt a szerethető, érzékeny és mégis kőkemény fiút. A szívünk szakad bele, valahányszor megakadnak a szájában a szavak, és látjuk, ahogy egész testében rázkódik a dadogása miatt. Néhány perc múlva pedig valósággal megfagy a vérünk, amikor előtör belőle Larry.

Mindent egybevetve a Larryről nem mondhatjuk, hogy olyasmit mutatna be, amit más filmben ne láthattunk volna már. Ilyen elementáris erővel és ebben a kombinációban azonban ezekkel a témákkal kötve hiszem, hogy találkozhattunk. Bernáth Szilárd lenyűgöző módon mesél történetet, úgy, hogy bár végig megőrzi filmszerűségét, időnként mégis a szereplők közé kényszerít minket, nézőket is, amiben Hartung Dávid operatőri munkájának is nagy szerepe van. Nem könnyen emészthető, kíméletlenül realista, mindennemű pátosztól mentes, mégis lehengerlően szép film, amit mindenkinek érdemes látnia.

A filmet óhatatlanul az Eminem nevével fémjelzett kultikus 8 mérföldhöz hasonlítottam a cikk elején, amelyet a világhírű zenész fiatalkora ihletett. Nos, a Larry nem a 8 mérföld. Annál még sokkal jobb.

Larry

magyar filmdráma, 108 perc

Rendező: Bernáth Szilárd
Forgatókönyv: Bernáth Szilárd, Nagy V. Gergő
Forgalmazó: Mozinet

Fejléckép: Jelenet a Larry című filmből (Fotó/Forrás: Mozinet)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Vizuál

Cate Blanchett, Steven Spielberg és Martin McDonagh is esélyes az Oscarra – Megvannak az idei jelöltek

A sziget szellemei, A Fabelman család, a Tár és a Minden, mindenhol, mindenkor is nagyot nyerhet a március 13-i Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia közzétette a rangos filmes elismerés jelöltjeit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Vizuál hír

John Williams Oscar-történelmet írt

A Fabelman család filmzenéjéért ismét megnyerheti az arany szobrocskát a legendás zeneszerző, aki immár a legidősebb ember, akit valaha Oscar-díjra jelöltek.
Vizuál ajánló

Maradandót alkotni – a 100 éve született Berekméri Zoltán fotóiból nyílt kiállítás a Mai Manóban

Száz éve született a magyar fotográfia történetének egyik legjelentősebb alakja, Berekméri Zoltán, aki az 1940-es évektől a ’80-as évek végéig alkotott.
Vizuál hír

A Capa Központban búcsúztatják Móricz-Sabján Simon fotográfust

A tavaly év végén, 42 éves korában elhunyt, Capa-nagydíjas fotográfus búcsúztatása február 5-én, vasárnap 15 órától lesz a Nagymező utcai Capa Központban.
Vizuál kritika

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.