Az elmúlt évben is kiemelkedő közönségérdeklődés kísérte a Szépművészeti Múzeumnak és tagintézményeinek, a Magyar Nemzeti Galériának, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumnak és a Vasarely Múzeumnak a tárlatait, amelyeknek 2024-ben összesen több mint nyolcszázezer látogatója volt – derült ki azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen Baán László ismertette az idei terveket. A Szépművészeti Múzeum és tagintézményei főigazgatója kiemelte, hogy a tavaly november végén megnyílt és március végéig látható Munkácsy-kiállítást eddig már közel százötvenezren tekintették meg, így ez a tárlat is minden bizonnyal az intézmény leglátogatottabb kiállításai közé kerül.
„A világ legnagyobb múzeumai most tartanak ott, ahol a COVID előtt, 2019-ben voltak, vagyis a legtöbb helyen ismét a csúcsokat döntögetik. A Szépművészeti stabilan a legjobb száz között van, tavaly 800 ezer látogatónk volt tagintézményeinkkel együtt, ebből csaknem félmillió a Szépművészetiben” – fejtette ki Baán László, aki az idei tervek kapcsán megjegyezte:
Sokféle megközelítés, érdeklődés, célszemélyek, téma – évek óta ezek figyelembevételével válogatjuk össze kiállításainkat.
A Hopp Ferenc Múzeum tavaszi kiállítása (A lélegző fény, 2025. április 30.–2026. március 1.) a magyarországi eszmetörténet egy izgalmas és eddig kevésbé feltárt fejezetét, a spiritizmus, a teozófia és a buddhizmus hatását mutatja be a 19–20. század fordulóján. A tárlat a keleti és nyugati ezoterikus irányokat ötvöző teozófiának azt az oldalát emeli ki, amely inspirálta a hazai szellemi élet minden ágát (írókat, művészeket, tudósokat), és szélesebb körben felkeltette a keleti kultúra és filozófia iránti érdeklődést, a keleti tárgyak gyűjtését.
A Vasarely Múzeum tervezett kiállításai között szerepel két kortárs művész, Nádler István (1939) és Eric Kressnig (1973) munkásságának együttes bemutatására vállalkozó tárlat, képek és hangok közötti áthallások, átjárások, kapcsolatok sokféle lehetőségeivel foglalkozó kiállítás, valamint Mengyán András 80. születésnapja alkalmából rendezett egyéni kiállítás is.
Georg Baselitz: Dinard 1929 (2023) (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Baán László kitért arra, az elmúlt évek nagy sikerű kiállításai, a rekordokat döntő látogatószámok és az intézmény presztízsének erősödése lehetővé tette, hogy az elmúlt két évben kiemelkedő mértékben gyarapodjon a múzeum gyűjteménye. „Vásárlás vagy adományozás útján csaknem ezer műtárgy került hozzánk, több mint ötmilliárd forint értékben. Végleg a miénk lett egy El Greco-mű, mintegy egymillió euró értékű képet kaptunk Georg Baselitz-től, de szereztük mások mellett Kandinszkijt és Girodet-et vagy egyiptomi maszkot, antik vázát, japán metszeteket is” – sorolta a főigazgató.
A sajtóbeszélgetésen Baán László beszélt arról is, hogy zajlik a Magyar Nemzeti Galéria leendő új épületének felépítését célzó közbeszerzési eljárás, amelyben az öt legnagyobb cég van versenyben. „Látok valós esélyt arra, hogy a kormány már idén tavasszal dönt a kérdésben.
Nem irreális, hogy az évtized végére megvalósulhat a projekt, három év alatt be tudjuk fejezni, és további egy év kell a beköltözésre
– jegyezte meg a főigazgató, hozzátéve, hogy középtávon megoldható a működésük a Budai Várban, függetlenül az ott folyó munkálatoktól. Egy másik kérdésre Baán László azt mondta, jövő tavasszal megnyílhat a Fotóművészeti Múzeum a Városliget szélén található Klösz-villában. Itt az állandó kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeum hatalmas gyűjteményét fogja bemutatni, de lesz egy időszaki kiállítótér is.
Tervezett kiállítások a Szépművészeti Múzeumban
MS mester és kora
- 2025. április 9.–július 20.
A magyar középkori művészettörténet egyik legismertebb névtelen mesterének, MS mesternek szentelt monografikus tárlaton megtekinthető lesz a mesternek a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltáráról (1506), a késő gótikus művészet e monumentális remekművéről származó hét táblaképe − köztük a magyarországi művészet legszebb reneszánsz stílusú festményeként számontartott Mária látogatása Erzsébetnél (Vizitáció) −, amelyeket ilyen teljességben még soha egyetlen kiállításra sem sikerült összegyűjteni.
A kiállítást egy történészekből, művészettörténészekből és restaurátorokból álló csoport komplex kutatási projektje előzte meg, amelynek fő célja a középkori mestert körülvevő művészeti miliő meghatározása volt. A kiállítás tisztább képet ad MS mesterről, sőt
javaslatot tesz a több száz éves rejtély feloldására is, hogy vajon ki rejtőzhet az MS monogram mögött.
MS mester: Mária látogatása Erzsébetnél (Vizitáció), 1506 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)
Menny és Pokol házassága − William Blake (1757–1827) és kortársai
- 2025. szeptember 25.–2026. január 11.
William Blake (1757–1827) az angol képzőművészet és irodalom kiemelkedő alakja, látomásos alkotásaival, grafikáival, akvarelljeivel és költeményeivel, próféciáival generációkat inspirált. A kiállítás a londoni Tate gyűjteményéből válogatva a költő és festő legjelentősebb műveit tárja a látogatók elé, az angol képzőművészet és történelem egy különösen mozgalmas időszakának kontextusában.
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái
- 2025. november 27.–2026. május 31.
A világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrakotta hadsereg kiállítása érkezik ebben az évben Magyarországra.
Kína első császárát, akit Qin Shi Huangdiként (Csin Shi Huangti) ismer a történetírás, Kr. e. 210-ben városnyi méretű sírkertben temették el, amelynek építésén 33 éven át hétszázezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, központi részében pedig a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették. A császársír központi része máig feltáratlan, de a sírkertben számos sírt kiástak már a kínai régészek az elmúlt ötven évben. Ezek legismertebbje a Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakottakatonákat felvonultató hadsereg, amelynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek.
A világ egyik leglátványosabb régészeti anyagát bemutató kiállításon nyomon követhetjük a Qin Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8–3. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Baán László felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum 1988-ban már kiállított néhány szobrot és eszközt az 1974-es szenzációs leletből, a mostani tárlat azonban jóval nagyobb szabású lesz.
A Terrakotta Hadsereg szobrai Csin Si Huang-ti sírjából (részlet) - Qin Shi Huangdi hadserege, Első régészeti árok (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)
Manierista sokszorosított grafikák Georg Baselitz gyűjteményéből
- 2025. december 11.–2026. március 15.
A művészek minden korban szívesen gyűjtöttek rajzokat és sokszorosított grafikákat. Korunk egyik legjelentősebb alkotója, Georg Baselitz azon kevés művészek egyike, akik napjainkban régi mesterek papíralapú műveit gyűjtik. A kiállítás a Baselitz-gyűjtemény manierista alkotásait 21. századi szemszögből mutatja be.
Tervezett kiállítások a Magyar Nemzeti Galériában
Élőhely / Habitat – Természet- és tájkonstrukciók
- 2025. március 21.–július 27.
A kiállítás festmények, grafikai és fotósorozatok, szobrok, fotódokumentációk és videók segítségével kísérli meg áttekinteni a természethez kötődő látásmódokat, viszonyulásokat a 19. század második felétől a jelenig. A tárlat az ökológiai válság problémakörét egy tágabb kontextusba helyezve keres választ arra a kérdésre,
hogyan lehetséges újradefiniálni a természet és a kultúra viszonyát
az előző századok természet- és tájfelfogása és a jelen ökológiai szemlélete, illetve a természet és a városi kultúra komplex kapcsolatának tükrében.
A tárlat az összetett problémakört olyan művészek munkáin keresztül mutatja be, mint például Mednyánszky László vagy Gustave Courbet, a hetvenes években már az ökológiai művészet egyik úttörőjének számító Alan Sonfist és a Pécsi Műhely alkotói. Ezekkel az alkotásokkal párbeszédre lépnek a kortárs magyar alkotók – Dezső Tamás, Gosztola Kitti, Hatházi László András, Horváth Gideon, Kaszás Tamás Tibor, Rózsa Luca Sára, Süveges Rita, Tranker Kata, Trapp Dominika és mások – művei.
Az élet művészete – Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914)
- 2025. április 5.–október 5.
A kiállítás a magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be, amely a 19. és 20. század fordulóján a szecessziós stílus jegyében bontakozott ki. A tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.
A kiállítás a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alfons Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit. A tárlaton több mint száz plakát szerepel, olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly.
Faragó Géza: Tungsram Wolfram lámpa, 1912–1914 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)
Árnyék nélkül. Czimra Gyula életmű-kiállítása
- 2025. május 15.–szeptember 14.
Czimra Gyula (1901–1966) az egyik legegyénibb és legkülönlegesebb hangú művész a 20. századi magyar festészet történetében. Különös habitusú, magányos és magának való, de műveinek magas színvonala, letisztultsága, tömörsége kora legjelentősebb magyar alkotói közé emeli. Életműve alig háromszáz műre tehető, melyből a kiállításon csaknem száznyolcvan festményt, szobrot, grafikát és gobelint láthat a közönség.
Fényes Adolf emlékkiállítás
- 2025. október 9.–2026. január 11.
Fényes Adolf (1867–1945) halálának 80. évfordulóján megrendezett kamarakiállítás a festő jellegzetes korszakaiból származó remekművekkel ad ízelítőt Fényes stilárisan sokszínű és témájában rendkívül változatos életművéből. Egyik legmarkánsabb, legjellemzőbb időszaka az 1910-es évek elején kialakuló úgynevezett enteriőrkorszaka. Csendéletek és kispolgári enteriőrök, kastély- és templombelsők jelennek meg képein, szinte mindig önmagukban, emberi alakok nélkül.
Fényes Adolf: Mákoskalács, 1910 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)
Tihanyi Lajos életmű-kiállítása
- 2025. november 20.–2026. február 15.
A száznegyven éve született Tihanyi Lajos (1885–1938) életmű-kiállításán a művész legfontosabb festményeit és grafikáit, valamint hagyatéki tárgyait láthatja a közönség. Tihanyi művei az 1970-es évekig szinte csak fekete-fehér reprodukciókról voltak ismertek, az életmű legnagyobb részét a művész barátai – Brassaï, Jacques de la Frégonniére és Preisz Marton Ervin – őrizték meg a második világháború alatt, majd a magyar államnak adományozták. A hagyaték ötvenöt évvel ezelőtt kalandos úton került Magyarországra, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. A művész alakját André Kertész és Brassaï róla készült fotói idézik meg a kiállítótérben.
Fejléckép: A Terrakotta Hadsereg szobrai Csin Si Huang-ti sírjából (részlet) - Qin Shi Huangdi hadserege, Első régészeti árok (fotó/forrás: Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)
hírlevél
