A fotórealizmus az USA-ban az 1960-as évek végétől, Európában 1972-től kezdődő festési irányzat, amely a fényképezésen alapszik, és a részletek aprólékos kidolgozása jellemzi.
A pop-artból nőtt ki azoknak a festőknek a kezdeményezésére, akik rajongtak a fényképek világáért.
Jelentős hazai képviselői Bernáth(y) Sándor, Fehér László, Kelemen Károly, Kocsis Imre, Lakner László, Mácsai István, Méhes Lóránt, Méhes László, Nyári István, és Sándorfi István. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 2011 szeptemberében széles körű nemzetközi együttműködés keretében mutatta be a fotórealizmus kelet-közép európai alkotásait az ismert amerikai és nyugat-európai művekkel párhuzamba állító kiállítását.
Edward Hopper Észak-Amerika egyik legjelentősebb képzőművésze volt, festészete nemzedékeket inspirált.
De ki is volt valójában? És ki az a nő, akinek sikereit köszönhette?
Edward Hopper: Éjjeli baglyok (Fotó/Forrás: Wikipedia)
Az amerikai fotórealista festészet egyik legismertebb alakja Edward Hopper,
legtöbbet idézett képe pedig a dokumentumfilm plakátján is szereplő Éjjeli baglyok, amely a '40-50-es évek amerikai nagyvárosi hangulatának sűrítménye.
Ezen a szűkszavú szenvtelen festményen Hopper nagy erővel ábrázolja a városi elidegenedés érzését.
Egyik kortárs magyar vonatkozása, hogy Milorad Krstić Ruben Brandt című egész estés animációs filmjében is feltűnik reprodukciója. Hopper stílusa az amerikai „film noir”-t, jellegzetes bűnügyi film műfaját is megidézi.
A festmény maga számos alkalommal megjelenik filmvásznon – nemcsak a Ruben Brandtban, hanem többek között, Daniel Argento A gonoszság áldozatai című (1975) horrorklasszikusában, Ken Adams Filléreső című (1981) musicaljében, Ralph Bakshi Csúcsforgalom című (1973) egész estés animációs filmjében és Wim Wenders Az erőszak vége című (1997) filmjében.
A festészetben szintén számos parafrázisa született a képnek, a legismertebbek Gottfried Helnwein Boulevard of Broken Dreams (1984) című festménye, ahol hollywoodi filmikonok (Humphrey Bogart, James Dean és Marylin Monroe) ülnek Elvis Presley pultjánál,
és Banksy 2005-ös Are You Using That Chair című alkotása, ahol egy angol zászlóba burkolt huligán töri be az étterem ablakát.
Mozi és képzőművészet összefüggésre Hoppernél a leghíresebb példa Hitchcock Psycho című filmje 1960-ból, amiben rekonstruálta Hopper Ház a vasút mellett (1925) című festményét.
A dokumentumfilm Edward Hopper alkotó magánélete és pályája bemutatására törekszik – átfogó jelleggel.
Fejléckép: Edward Hopper: Éjjeli baglyok (Fotó/Forrás: Wikiart)
hírlevél
