Vizuál

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

2018.09.07. 10:05
Ajánlom
Újra divatos az a 15. századra visszavezethető japán gyakorlat, ami törött kerámiákból varázsol az eredetinél is értékesebb tárgyat.

A kintsugi (金継ぎ) eredete bizonytalan, de egy legenda szerint egy 15. százai japán uralkodó, nevezetesen Ashikaga Yoshimasa sógun nevéhez fűződik, aki, midőn szeretett halványzöld kínai porceláncsészéje eltörött, elküldte azt Kínába, hogy javítsák meg. A kínai keramikusok azonban – az akkori eljárás szerint – csúnya fémkapcsokkal rögzítették azt össze, amivel a sógun nem volt megelégedve. Bánatában egy japán keramikushoz fordult. A kézműves mester, meglepődve a sógun állhatatosságán és csészéje iránt érzett imádatán, elhatározta, hogy igazi műremeket varázsol a törött csészéből.

A lakkszömörce nevű, Japánban őshonos növény gyantájával rögzítette össze a csésze darabkáit, a ragasztásokat aranyporral festette meg.

A legenda hitelesnek tűnik, hiszen a kintsugi abban az időszakban terjedt el, amikor a művészet a zen buddhizmus térhódítása nyomán virágzó korszakát élte Japánban. Ekkor lett divatos a Sado, vagyis a teaceremóniák, a Kado, vagyis a virágművészet, más néven ikebana tradíciója, a No színház, valamint a kínai tintafestés is. A kintsugi hamarosan óriási üzletté vált. Egy 17. századi katona például azzal gazdagodott meg, hogy unalmas, öreg csészéket vásárolt, amiket szándékosan összetört, majd kintsugi technikával helyreállított, hogy aztán méregdrágán eladja azokat.

Staple_repairs-152718.jpg

A kínai, fémkapcsols rögzítés (Fotó/Forrás: Wikimedia)


Bár egy elterjedt tévhit szerint színarannyal rögzítik a darabokat – ez nem igaz. A hagyományos kintsugi technika során először lakkal ragasztják össze a porcelán mozaikjait. Ez a legnehezebb része az eljárásnak, hiszen ha egyszer megszárad a ragasztóanyag, többé nem lehet szétszedni és újra összeilleszteni a részeket. Ráadásul a felhasznált urushi lakk egészen addig mérgező, amíg meg nem szárad. Ez a fázis egy hetet is igénybe vehet. A következő lépésben lecsiszolják a ragasztóanyag kidomborodó feleslegét, majd a varratokat arannyal festik meg. Az arany nem csupán az esztétikum és az érték miatt fontos, de praktikus funkciója is van, hiszen élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízható anyag. Az igazi kintsugi művészek sokoldalú emberek voltak: a lakkművészet különböző technikáit is tanulmányozták, készségeik magukba foglalták a maki-e-t, amelynek során színes lakkréteggel borított tárgyakra arany vagy ezüstporral festettek virágokat, tájképeket, valamint lakkozott tálcák, dobozok készítésével is foglalkoztak.

A kintsugi a keleti filozófiák nyugati térhódításával együtt vált népszerűvé Európában és a tengerentúlon, ugyanis a zen buddhizmus 16. századi esztétikai ideáljához, a wabi-sabihoz köthető.

Kintugi-153811.jpg

Kintsugi (Fotó/Forrás: Wikimedia)

A wabi-sabi esztétikája a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti, fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, az egyszerűség dicsérete. A zen buddhizmusban a wabi-sabi gyakorlata abban segít, hogy az érzékeken át éljük meg az életet, vegyünk részt benne úgy, ahogy történik, és ne foglalkozzunk a szükségtelen gondolatokkal. A mahájána filozófia értelmében ugyanis a valódi megértés nem érhető el szavakon és a nyelven keresztül, csakis nonverbális úton: ez a wabi-sabi. A kintsugi mindezt a gondolatiságot magában foglalja, és gyönyörű metaforája az életnek. Azt a folyamatot sűríti egyetlen tárgyba, és teszi ezáltal kézzelfoghatóvá, ahogy az ember a traumáiból, a gyászból, sérüléseiből felépülve – azokat nem a szőnyeg alá söpörve – új emberré válik. A kintsugi arra tanít, hogy nem érdemes óvatosan élni;

a traumák az élet természetes részét képezik, amiket feldolgozva és beépítve erősebb, izgalmasabb személyiséggé válhatunk, miközben egyediségünket is ezek a törésvonalak hordozzák.

Porcelán a tenger mélyéről

Kapcsolódó

Porcelán a tenger mélyéről

Június 8-ig lehet látni a Dr. Zelnik István Magángyűjteményéből összeállított Cà Mau: Egy hajótörés porcelánjai című kiállítást. A Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum tulajdonosa most majdnem háromszáz évig elveszettnek hitt tárgyakat mutat be.

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Kínai papíresernyő, fallosz alakú üvegtárgy és Zsolnay váza is található a diplomázó iparművészeti restaurátorok munkái között. Zsámbéki Anna restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezetője a Megmentett műkincsek című, idén 21. éve megrendezett diplomakiállítás legérdekesebb darabjairól mesélt, de szó esett arról is, mi mindenhez kell értenie egy restaurátornak.

Nem csak a fenékjegye árulja el a hamis Zsolnayt

Nem csak a fenékjegye árulja el a hamis Zsolnayt

Hogyan hamisítják a porcelánt? Miből látszik, hogy valami értékes lehet? Vaja László porcelánszakértő és -restaurátorral beszélgettünk, aki arról is mesélt, restaurátorként milyen különösen izgalmas darabokkal akadt már dolga.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Vizuál

Nem fordíthatjuk el a fejünket – Film készült az időskori demenciáról

Valós történetet dolgoz fel Vámos Zoltán orvos, filmrendező és forgatókönyvíró időskori demenciáról szóló kisjátékfilmje, amelyet szeptember 28-tól láthatnak az érdeklődők.
Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Tanuljunk meg angolul!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt világhírű rapperről, Coolióról emlékezett meg, akit egy interjú során kapott lencsevégre.
Vizuál ajánló

Díjnyertes szlovén filmek érkeznek a Toldiba

Valahol a Bridget Jones és a Trainspotting közt elhelyezkedő, különleges hangulatú történet, egy egzisztenciális thriller a fekete komédia elemeivel vegyítve, valamint egy váratlan találkozás az idősek otthonában. Három kortárs alkotást láthatunk október végén a Szlovén Filmnapokon.
Vizuál ajánló

Kiállítással, művészeti vásárral és divatbemutatóval vár az idén 40 éves FISE

Az iparművészet minden területét felölelő kiállítás nyílik október 6-án a B32 Galériában. A tárlaton 185 kiállító, csaknem kétszáz alkotása látható majd egészen október 20-ig. A kiállítás mellett iparművészeti vásárral, divatbemutatóval és két új FISE kiadvánnyal is készülnek.
Vizuál ajánló

Több ezer műtárggyal várja a látogatókat az Art Market Budapest

Több mint ötszáz kiállító művésszel és több ezer alkotással várja az Art Market Budapest az érdeklődőket október 6-9. között a Bálnában. Közép- és Kelet-Európa vezető művészeti vásárát a Duna-parti épület négy emeletén összesen mintegy 8.000 négyzetméteren építik fel. A vásár idei díszvendége Szerbia.
Vizuál magazin

„Csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól” – Ata Kandó fotókiállítása az 1956-ban elmenekült gyerekekről

„Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon” – mondta a 103 évet élt Ata Kandó fotóművész egy korábbi interjújában az 1956-os menekülthullám idején készített gyerekportréi kapcsán. Ezekből a képekből láthatunk most egy válogatást a PaperLab Galériában, Messzemenők címmel.