Vizuál

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

2018.09.07. 10:05
Ajánlom
Újra divatos az a 15. századra visszavezethető japán gyakorlat, ami törött kerámiákból varázsol az eredetinél is értékesebb tárgyat.

A kintsugi (金継ぎ) eredete bizonytalan, de egy legenda szerint egy 15. százai japán uralkodó, nevezetesen Ashikaga Yoshimasa sógun nevéhez fűződik, aki, midőn szeretett halványzöld kínai porceláncsészéje eltörött, elküldte azt Kínába, hogy javítsák meg. A kínai keramikusok azonban – az akkori eljárás szerint – csúnya fémkapcsokkal rögzítették azt össze, amivel a sógun nem volt megelégedve. Bánatában egy japán keramikushoz fordult. A kézműves mester, meglepődve a sógun állhatatosságán és csészéje iránt érzett imádatán, elhatározta, hogy igazi műremeket varázsol a törött csészéből.

A lakkszömörce nevű, Japánban őshonos növény gyantájával rögzítette össze a csésze darabkáit, a ragasztásokat aranyporral festette meg.

A legenda hitelesnek tűnik, hiszen a kintsugi abban az időszakban terjedt el, amikor a művészet a zen buddhizmus térhódítása nyomán virágzó korszakát élte Japánban. Ekkor lett divatos a Sado, vagyis a teaceremóniák, a Kado, vagyis a virágművészet, más néven ikebana tradíciója, a No színház, valamint a kínai tintafestés is. A kintsugi hamarosan óriási üzletté vált. Egy 17. századi katona például azzal gazdagodott meg, hogy unalmas, öreg csészéket vásárolt, amiket szándékosan összetört, majd kintsugi technikával helyreállított, hogy aztán méregdrágán eladja azokat.

Staple_repairs-152718.jpg

A kínai, fémkapcsols rögzítés (Fotó/Forrás: Wikimedia)


Bár egy elterjedt tévhit szerint színarannyal rögzítik a darabokat – ez nem igaz. A hagyományos kintsugi technika során először lakkal ragasztják össze a porcelán mozaikjait. Ez a legnehezebb része az eljárásnak, hiszen ha egyszer megszárad a ragasztóanyag, többé nem lehet szétszedni és újra összeilleszteni a részeket. Ráadásul a felhasznált urushi lakk egészen addig mérgező, amíg meg nem szárad. Ez a fázis egy hetet is igénybe vehet. A következő lépésben lecsiszolják a ragasztóanyag kidomborodó feleslegét, majd a varratokat arannyal festik meg. Az arany nem csupán az esztétikum és az érték miatt fontos, de praktikus funkciója is van, hiszen élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízható anyag. Az igazi kintsugi művészek sokoldalú emberek voltak: a lakkművészet különböző technikáit is tanulmányozták, készségeik magukba foglalták a maki-e-t, amelynek során színes lakkréteggel borított tárgyakra arany vagy ezüstporral festettek virágokat, tájképeket, valamint lakkozott tálcák, dobozok készítésével is foglalkoztak.

A kintsugi a keleti filozófiák nyugati térhódításával együtt vált népszerűvé Európában és a tengerentúlon, ugyanis a zen buddhizmus 16. századi esztétikai ideáljához, a wabi-sabihoz köthető.

Kintugi-153811.jpg

Kintsugi (Fotó/Forrás: Wikimedia)

A wabi-sabi esztétikája a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti, fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, az egyszerűség dicsérete. A zen buddhizmusban a wabi-sabi gyakorlata abban segít, hogy az érzékeken át éljük meg az életet, vegyünk részt benne úgy, ahogy történik, és ne foglalkozzunk a szükségtelen gondolatokkal. A mahájána filozófia értelmében ugyanis a valódi megértés nem érhető el szavakon és a nyelven keresztül, csakis nonverbális úton: ez a wabi-sabi. A kintsugi mindezt a gondolatiságot magában foglalja, és gyönyörű metaforája az életnek. Azt a folyamatot sűríti egyetlen tárgyba, és teszi ezáltal kézzelfoghatóvá, ahogy az ember a traumáiból, a gyászból, sérüléseiből felépülve – azokat nem a szőnyeg alá söpörve – új emberré válik. A kintsugi arra tanít, hogy nem érdemes óvatosan élni;

a traumák az élet természetes részét képezik, amiket feldolgozva és beépítve erősebb, izgalmasabb személyiséggé válhatunk, miközben egyediségünket is ezek a törésvonalak hordozzák.

Porcelán a tenger mélyéről

Kapcsolódó

Porcelán a tenger mélyéről

Június 8-ig lehet látni a Dr. Zelnik István Magángyűjteményéből összeállított Cà Mau: Egy hajótörés porcelánjai című kiállítást. A Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum tulajdonosa most majdnem háromszáz évig elveszettnek hitt tárgyakat mutat be.

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Kínai papíresernyő, fallosz alakú üvegtárgy és Zsolnay váza is található a diplomázó iparművészeti restaurátorok munkái között. Zsámbéki Anna restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezetője a Megmentett műkincsek című, idén 21. éve megrendezett diplomakiállítás legérdekesebb darabjairól mesélt, de szó esett arról is, mi mindenhez kell értenie egy restaurátornak.

Nem csak a fenékjegye árulja el a hamis Zsolnayt

Nem csak a fenékjegye árulja el a hamis Zsolnayt

Hogyan hamisítják a porcelánt? Miből látszik, hogy valami értékes lehet? Vaja László porcelánszakértő és -restaurátorral beszélgettünk, aki arról is mesélt, restaurátorként milyen különösen izgalmas darabokkal akadt már dolga.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Jazz/World

Elhunyt Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa

73 éves korában elhunyt Mihály Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, az Omega basszusgitárosa – tudatta Facebook oldalán a zenekar.
Színház

110 éve született Both Béla

1910. november 21-én született A tanú című film Bástya elvtársa, az érdemes és kiváló művész Both Béla.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A hely szelleme, avagy a Dreher DNS-e

Mi közük a boszorkányoknak a sörfőzéshez? Hogyan fejtették meg a Dreher logóban található háromszög rejtélyét? S igaz-e a legenda, hogy miért nem koccintunk sörrel? A kőbányai Dreher Antal úton található Dreher Sörmúzeumban ezekre a kérdésekre is választ kaptam.
Vizuál hír

Döntött a bizottság, Horvát Lili filmjével nevezünk az Oscar-díjra

Az elmúlt hónapokban valóságos diadalkörutat járó Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film képviseli Magyarországot a 93. Oscar-versenyben.
Vizuál magazin

Neki köszönhetjük a Monty Python animációit – Terry Gilliam 80 éves

Az egyéni látásmódú amerikai-brit filmrendező, forgatókönyvíró a Monty Python csoport tagjaként lett ismert.
Vizuál hír

Átadták a 17. Verzió Filmfesztivál díjait

Hat alkotó vehetett át díjat november 20-án a most záruló 17. Verzió Filmfesztivál keretén belül. Aki valamiért lemaradt a vetítésekről, annak sem kell csüggednie, hiszen az online megtartott seregszemle filmjeit még vasárnapig láthatják az érdeklődők.
Vizuál hír

Kiosztották a Magyar Speciális Független Filmszemle díjait

Huszonkét alkotót díjaztak a speciális filmes, parafilmes és professzionális filmes versenyszekciókban az idén online térben megrendezett Magyar Speciális Független Filmszemlén, ami november 17. és 19. között zajlott.