Vizuál

Kinyitni a skatulyáinkat

2018.12.24. 15:05
Ajánlom
A Nem nagyon bírjuk egymást a falakkal című kiállítás páros projektek során készült fotók és videók segítségével mutatja be, milyen ma kerekesszékesként Magyarországon élni - és mi történik, ha nem egyszerűen úgy tekintünk ezekre az emberekre, mint kerekesszékesekre.

A Láthatatlan kiállításon szóba elegyedtem csoportvezetőmmel, aki hihetetlen őszintén beszélt magáról. Nemcsak arról, milyen nehézségekkel kell nap mint nap megküzdenie vakként, de arról is, milyen magánéleti problémái vannak, vagy épp hogyan és miért szakított szerelmével. Megkérdeztem, milyen reakciók vagy viselkedés zavarja a legjobban, amikor épp tömegközlekedik, vagy az utcán sétál: azt mondta, nem az, ha nem segítenek neki, hanem az, amikor valaki mindenáron segíteni akar, de rosszul. Kérdés vagy megszólítás nélkül, hirtelen belekarolnak, hogy felsegítsék a buszra, vagy a semmiből megrángatva próbálják átvezetni őt a kereszteződésen. Tudja, hogy nem rossz szándékból teszik, de az ilyenek inkább ártanak, mint használnak, hiszen ő nem látja, hogy ki az, aki hozzá ér, és mit akar tőle. Nem arról van tehát szó, hogy rossz néven veszi a segítséget, hanem hogy az emberek sokszor nem tudják, hogyan segíthetnek:

mielőtt egy vak emberbe belekarolunk, szólítsuk meg, hogy ne ijedjen meg, és kérdezzük meg, segíthetünk-e. Mindössze ennyi szükséges.

Ez a beszélgetés jutott eszembe a TASZ és az Önállóan lakni - közösségben élni csoport közös kiállításán járva: hogy sajnos sok esetben valóban nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk egy fogyatékkal élő embertársunkhoz. Ha ugyanis valaki kerekesszékes - vagy épp vak, esetleg siket -, azzal automatikusan egy szűk kategóriába zárjuk őt a fejünkben, és elkönyveljük valamilyennek: legtöbbször betegnek, szegénynek, vagy valami hasonlónak. Pedig egy kerekesszékes ugyanolyan életet él, mint mindenki más: bevásárol, közlekedik, bulizik, ismerkedik, kirándul és dolgozik. Így viszont sokkal ritkábban találkozunk velük, vagy ha mégis, akkor is inkább elnézünk, vagy alig vesszük észre őket - ez ugyanis nem illik bele abba a képbe, amit egy kerekesszékesről kialakítunk magunkban. Az első lépés ezért az, hogy kitekintsünk, és megnézzük, mi rejlik valójában ezekben a skatulyákban - ismerjük meg azokat az embereket, akiket ilyen skatulyákba zártunk. Amint a projekt egyik résztvevője a 24.hu-nak elmondta, számukra is ez volt az első lépés, kitekinteni a buborékból, vagy legalább letörölni az oldalát.

Nem nagyon bírjuk egymást a falakkal című kiállítás fiatal képzőművészek és kerekesszékesek együttműködésének az eredménye. A párosok egyfajta rapidrandis ismerkedéssel alakultak ki, aztán pedig együtt dolgoztak projektjeiken, melynek célja nemcsak az volt, hogy bemutassák, milyen ma kerekesszékesként Magyarországon élni, hanem az is, hogy megtapasztalják, milyen együttműködni valakivel, aki teljesen eltérő életkörülmények között él. A kiállításon fotók, videók mutatják be ezeket a két ember között kialakult párbeszédeket - és remélhetőleg többeket ösztönöznek majd arra, hogy maguk is segítsenek a fogyatékkal élő társaikon - például az Önállóan lakni - közösségben élni csoport segítségével. 

A Nem nagyon bírjuk egymást a falakkal december 30-ig tekinthető meg a budapesti Három Holló Kávéházban.
Azt követően júniusig az ország különböző pontjain lesz majd látható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Partitúra

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Vizuál magazin

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál iparművészeti múzeum

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható.