Vizuál

Kiss Tibi: "Nem vagyok rákényszerítve semmire"

2013.02.16. 07:00
Ajánlom
A Quimby frontembere nemrég jelentette meg Neonradír című könyvét, amely az énekes-dalszerző képzőművészeti munkáiból nyújt különleges válogatást. A PORT.hu arról faggatta a népszerű rockzenészt, milyen viszonyban áll egymással művészi pályáján a zene és a képzőművészet. INTERJÚ

Kiss Tibi eredetileg képzőművésznek készült, és mint a PORT.hu-nak adott interjúban meséli: "észrevétlenül alakultak és folytak egymásba a különböző műfajok. Már a gimnáziumban zenélgettem, de a Képzőre jelentkeztem, vagyis meggyőződésem volt, hogy festő, vagy grafikus leszek. Aztán valamikor a főiskola idején már gyakorlatilag ugyanannyit foglalkoztam mindkettővel: napközben a műteremben festettem, hetente többször pedig esténként klubokban játszottunk."

A diploma után aztán döntéshelyzet állt elő: "a kérdés az volt, mi legyen a képzőművészettel. De addigra olyan sok koncertet adtunk már és annyira beindult a zenekar, hogy a Quimby és a muzsika került előtérbe. Túllendültem a dolgon, hiszen lekötötte az időmet a zene. Én ezt amúgy sem feketén-fehéren fogom fel, hanem inkább árnyalatokat látok, hiszen ha úgy vesszük, a rockzene is részben performansz jellegű. Az előadás, a hangulat, a vetítés, a fények, a színpadkép köthető akár konkrét képzőművészeti műfajokhoz is. Nem szűntem meg képzőművésznek lenni, utána is rajzolgattam-festegettem, de hobbi maradt, a muzsika vette át a főszerepet. Ez a mai napig szimultán tevékenység az életemben, a rockzene hangosabb műfaj, de sem fejben, sem szívben nem szűnt meg létezni a vizuális érdeklődésem."

A zenélés mellett óhatatlanul kevesebb idő jut a festésre, amiről így számol be: "ha sokáig nem nyúlok vászonhoz, előfordul, hogy azt mondom magamban, de jó lenne telefröcskölni festékkel egy felületet és molyolni kicsit a matériával. De ha mindig így gondolkodnék, akkor állandó elégedetlenségben és hiányérzetben kellene élnem. Inkább azt mondom, hogy ez a sokféleség kiad együtt egy nagy Egészet. Nyilván sokkal jobb festő lehetnék, ha az időm nagy részét a képzőművészetre fókuszálnám, hiszen hivatásszerűen csak teljes szívvel-lélekkel lehet dolgozni" - foglalja össze Kiss Tibi, ám hozzáteszi, ha egésznap műteremben ülne, előbb-utóbb úgy érezné, "jó lenne végre begerjeszteni a gitárt."

Kiss Tibi megbékélt a helyzettel, hogy nem fordíthat egyenlő időt a zenélésre és a festésre egyszerre. "Mindkettőt nagyon szeretem, és még van egy csomó dolog, amit imádok, de az embernek nincs mindenre ideje. Inkább hálával gondolok erre a kettősségre vagy sokféleségre. Másrészt az is lehet, hogy a két műfaj épp egymást tartja életben. Nem tudjuk, mi lenne, ha az egyik eltűnne. Lehet, hogy az egyik nélkül már komoly válságba kerültem volna. Egy rockzenekarnak, amelynek állandóan jelen kell lennei egy ilyen kis piacon, néha jót tesz egy kis levegőzés, és a mi csapatunkban mindenki foglalkozik valami mással is az anyazenekaron kívül."

Mint mondja, lehet, hogyha kizárólag a zenekart építenék, már feloszlottak volna, mert éppen azok a kis lélegzetvételek hiányoznának, amit a festés tud megadni számára. "Ha a zenekarral épp aktív-kreatív időszakban vagyunk és dalokat írunk intenzíven, akkor mellette nem szoktam nagy gondolatokat követelő festményeket csinálni. Ha viszont csak koncertezünk és nem az agyam kreatív zónáit pumpálom éppen, akkor bele tudok merülni a festésbe a zene mellett."

A tehetség kapcsán úgy fogalmaz, talán kissé túl van misztifikálva ez a fogalom. "Nyilván kell hozzá érzékenység, empátia, meg egy csomó minden, de ha valakit egy adott tevékenység ösztönösen le tud kötni, legyen az írás, vagy zene, festés, színjátszás vagy építészet, akkor szorgalmat kell tenni mellé, időt kell hozzá teremteni és akkor működhet" - foglalja össze a Kiss Tibi, aki a kortárs képzőművészeti folyamatokban nem igazán vesz részt. Ezt azzal indokolja, hogy a főiskola után az uderground zene területén szocializálódott. "Ott szövődtek a kapcsolataim, ott ismertem meg embereket, a technikai körülményeket. Bizonyos dolgokat persze tudok, de nagyon sok mindenről fingom sincs. Néha összejön egy-egy kiállítás, de nagyon ritkán. Mondjuk öt évente. Nemsokára megint szeretnék majd, ha létrejön egy jó anyag, de ez időigényes. Szerencsére megvan az a luxus, hogy nem vagyok rákényszerítve semmire. Még képeket sem kell eladnom" - fogalmaz.

Kiss Tibi szerencsésnek tartja magát amiatt, hogy van két tevékenység is, amivel foglalkozni tud: a zene és a képzőművészet. "Annak idején tök természetesnek tűnt, hogy ebből a kettőből fogok megélni, eszembe sem jutott, hogy munkahelyet keressek. Most már így utólag tudom, hogy ez egyáltalán nem volt ennyire kézenfekvő, sok szerencse is kellett hozzá. Meg az is, hogy az embernek igénytelenebb legyen az életvitele. Mert azért harminc éves korunk körül minket a környezetünk egyáltalán nem irigyelt. Aki jobban ismert, pontosan tudta, hogy nulla forint bevétel mellett küszködünk iszonyú ricsajokban és bűzökben, majd reggel nyolckor érünk haza holtfáradtan. Sokan meg is mosolyogtak minket, és arra voltak kíváncsiak, meddig bírjuk majd."

Idén januárban mutatták be a Budapest Bábszínházban a Janne Teller Semmi című regényének bábszínpadi adaptációját Hoffer Károly rendezésében. Az előadásban a Quimby már jól ismert dalai csendülnek fel, egy számot pedig direkt a produkcióhoz szerzett Kiss Tibi. "Amikor megkerestek a Bábszínháztól, hogy szerezzek hozzá zenét, épp időszűkében voltam, ezért támadt az ötlet, hogy a már meglévő dalokat használjuk, kicsit csiszolgatva és újraformálva rakjuk belőlük össze a zenét. Ez a darab kicsit pszicho-thriller, Terry Gilliam vagy Tim Burton szürreális világát idéző elemekkel" - idézi fel a zenész, aki részt vett a próbákon, segített összerakni a zenét, a végeredményről pedig így számol be: "nagyon szimpatikus előadás jött létre, ahol a bábszínészek muzsikálnak, miközben persze irgalmatlanul jól báboznak. Elképesztően érdekes darab, érdemes megnézni, bár nem feltétlenül gyerekeknek ajánlanám, nekik talán kicsit ijesztő, inkább kiskamaszoknak. Felnőttként engem is megmozgatott érzelmileg."

Kiss Tibi további érdekességet mesélt a Novics Jánosnak a dalszövegírásról, a nemzetközi kiugrás lehetőségéről, valamint arra is válaszolt, intellektuális rockzenekarnak tartja-e a Quimby-t. Az interjút teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja el.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

18-as karika kerülhet Almodóvar filmjeire

Megjelentek a Médiatanács korhatár-besorolással kapcsolatos ajánlásai, a példák között több filmklasszikust is említ az NMHH – tudatta a HVG.
Vizuál hír

Átadták a magyar származású művészeket díjazó Szervátiusz Jenő-díjat

A kárpát-medencei születésű magyar alkotókat elismerő Szervátiusz Jenő Alapítvány díját idén a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át – tudatta az MTI.
Vizuál premier

Ilyen még nem volt – Online közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval

Az országos premier napján, szeptember 23-án egy egészen különleges online, élő, streamelt közönségtalálkozón egyszerre hét mozi nézői beszélgethetnek Enyedi Ildikóval új filmje, A feleségem története vetítése után.
Vizuál hír

Elhunyt Olescher Tamás festőművész

A Munkácsy-díjas festőművészt, díszlettervezőt, perforemert hosszan tartó betegség után, szeptember 14-én, életének 67. évében érte a halál – tudatta családja.
Vizuál kritika

Az emberarcú természet pusztulása – Szurcsik József képeiről

Az Időkép című kiállítás egy sokoldalú és termékeny Munkácsy Mihály-díjas képzőművész elmúlt másfél évtizedének munkáiból válogat. A hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Ház és Könyvtár Galériájában az eltorzított emberi arcok alakváltozatait különféle modorban megjelenítő vásznak, fa tondók és acélszobrok mellett az újabb, (poszt)apokaliptikus hangulatú festmények világába is betekintést nyerhetünk.