Sokszor hangsúlyozzák a kortárs design fogalmának meghatározásánál az ipari formatervezés és az iparművészet közti különbséget, amely röviden annyiból állna, hogy az iparművészet a használati- és dísztárgyakat művészi igénnyel és technikával állítja elő, míg az ipari formatervezők feladata az iparilag előállított tárgyi környezet megalkotása annak műszaki korlátait is figyelembe véve.
Végignézve és összevetve a Kozma Lajos Iparművészeti és a Moholy-Nagy László Formatervezési ösztöndíjasok munkáit, ez a különbségtétel már alig érezhető. A szűkös értelemben vett hagyományőrzés helyett az iparművészek keze alól kikerülő tárgyak a high-tech esztétikájába simulnak, míg a formatervezési ösztöndíj által támogatott projektek között több művészi igényű vagy épp a magyar nemzeti formanyelvet újraértelmező alkotás bukkan fel.
Utóbbira jó példa Boldizsár Zsuzsa válasza az olyan gyakran felmerülő „Made in China"-szuvenírek égető problémájára. A tervező a régi paraszti motívumkincset felhasználva, azokat újrakomponálva olyan dísztányért készített, amelyet a külföldi turisták a bőröndből kicsomagolva akár azonnal szolgálatba is állíthatnak a szintén hungarikum-etalon Pick szalámi körbekínálására.
A fenti kategóriák közötti határ utolsó bástyája talán a gyárthatóság. Szintén a formatervezői projektek között látható Pongrácz Farkas hipp-hopp készre hajtogatható, pipacsként hajladozó lámpatestje is, ami nagy eséllyel kerülhet majd a designboltok polcaira, ahogyan azt a kiállításra kikerült, tetszetős csomagolású prototípus is előrevetíti. Ugyanez érvényes a két leginkább szívmelengető tervre is, melyek közül Sümegi Éva acélba foglalt buborékjai a háromféle rögzítési megoldással és lepattintható tetejükkel hasznos és szép tárgyak lesznek bárki lakásában.
Akárcsak Varga Dávidé, akinek minden szempontból átgondolt, karcsú hajóról formázott köztéri padja, az üdítős palackokból már ismerős polietilén anyagának köszönhetően, - amely jó hővezető, olcsó és eső után gyorsan szárad - biztos pont a jövő városában sétálók számára. A padba beépített alacsony fogyasztású és hosszú élettartamú LED-világítás pedig a környezeti hőmérsékletnek megfelelően változtatja a színét, így hideg időben izzó narancspirossal, hőségben pedig hideg kékekkel világítva kompenzálja az időjárást. Reménykedésre ad okot, hogy mindkét tervező háta mögött áll már gyártó cég.
Ugyanezt a támogatást kívánjuk Sass Tivadar Viktornak is, ugyanis ha esetleg gyártásra kerül az általa tervezett jármű, akkor a belvárosban cirkáló turisták és budapestiek autó és hetes csuklósbusz helyett egy igazán kedves és kényelmes minibusszal juthatnának a kerület egyik sarkából a másikba. A már sokféle díjjal jutalmazott járműtervező legújabb tervénél is gondosan ügyelt a helykihasználásra, a gyors le- és felszállásra, valamint a futurisztikus részletekre.
Kiemelkedik a Kozma Lajos ösztöndíjasok sorából György Árpád Hunor bútorkoncepciója letisztult formáival és az ezredvég menő irodáit idéző krómozott karfájával, valamint Kompár Györgyi sorolható, szintén LED-világítással ellátott porcelán paneljei, amelyek szabályosan gyűrt felületét az alkotó jó arányérzékkel és ritmusban álmodta meg.
Minden évben két nagy és tömegeket vonzó kiállítás nyílik, ami a hazai designerek friss munkáiból válogat. Az őszre időzített Magyar Formatervezési Díj tavalyi vezérelve a hazai gyárthatóság és a gazdasági versenyképesség volt, amit nem száraz és ünneprontó szempontként kell értelmezni, hanem a tervezők felkészültségének és tehetségének próbájaként, amely siker esetén hab az amúgy is étvágygerjesztő tortán. A Moholy-Nagy László ösztöndíjasok között is felragyog néhol ez a plusz glória, de összességében ez a tárlat azoknak kedvez, akik a szépet a szépért szeretik, őket várja a cikkből kiszorult ruhák és textilek, táskák, ékszerek, könyvek és kerámiák üdítő felhozatala.
Kozma Lajos és Moholy-Nagy László ösztöndíjasok beszámoló kiállítása
Iparművészeti Múzeum
Nyitva: április 3-ig
hírlevél
