Klimt a modernizmus úttörője, a szecesszió vezető alakja, a felemelkedő polgárság aranyba öntője. Születésének százötvenedik évfordulóján impozáns tárlatokkal emlékeztek rá a bécsi múzeumok, nyártól pedig látogatható a festő műterme is, amelyet korabeli fényképek alapján rekonstruálnak. A Klimt-villa az utolsó és egyetlen fennmaradt Klimt-műterem Wien-Hietzingben, amely átfogó renoválást követően nyitja meg ismét kapuit, és bepillantást enged a művész munkásságába és életébe. A Klimt-év egyik szervezője szerint itt az ideje véget vetni a heroizált Klimt-képnek és objektívan bemutatni az aranydíszes képek kócos hajú festője mögött rejtőző alkotót, a pragmatikus, a kényelmes, a szociálisan érzékeny és a lusta művészt - Klimtet, az embert.

Klimt az egyik legjelentősebb osztrák festő volt és talán a bécsi Jugendstil legismertebb képviselője. Az osztrák főváros melletti Baumgartenben született. 14 évesen már a bécsi iparművészeti iskolában tanult, ahol 1883-ban végzett. Klimt forradalmasította a festészetet; a tájfestés területén és grafikusként is maradandót alkotott, nőalakjai, női portréi igen szokatlanok voltak. Már egész korai alkotó korszakában változott a stílusa. Erős színhasználatával, az arany háttér intenzív alkalmazásával, ornamentális elrendezéseivel és erős szimbolitásával tűnt ki kortársai közül. 

1897-ben egyike volt a bécsi Secession művészegyesület alapító tagjainak, majd 1905-ös kilépéséig annak elnöke volt. Gustav Klimt befolyásos helyet foglalt el a Monarchia művész- és kulturális világában, a bécsi előkelő társaság közkedvelt portréfestője volt. 1902-ben alkotta meg a Beethoven-Fríz néven ismert képciklusát. 1903-ban barátaival, Josef Hoffmann-nal és Kolo Moserrel megalapították a Bécsi Műhelyt. 

Gustav Klimttel foglalkozva muszáj megemlítenünk Emilie Flöge, az ünnepelt divattervező és múzsa nevét, akihez sok-sok titkot rejtő kapcsolat fűzte. Hogy barátok voltak-e, szeretők vagy kollégák - tulajdonképpen nincs is jelentősége. Elég annyi, hogy két zseni találkozott a századfordulón, aki nagyban befolyásolták egymás és koruk művészetét s magát a kort is, amelyben éltek. Emilie Flöge 1952-ig élt. Klimttel való levelezésük nagy részét a pletykák szerint gondosan megsemmisítette. Ám az idei bécsi, Gustav Klimt festményeiből, grafikáiból rendezett kiállításokon még így is látható lesz többek között Emilie Flöge portréja, plakátok, nyomatok, a művész festőköpenye, Emilie Flöge textilminta-gyűjteménye, hagyatékának és Gustav Klimttel folytatott levelezésének fennmaradt darabja is.

Klimt élete nagy részét Bécsben töltötte. Leghíresebb festménye A csók, ami ma a bécsi Belvedere-ben látható. Míg műveit hazájában gyakran kritikával fogadták, külföldön számtalan díjat nyert. 1918. február 6-án hunyt el Bécsben agyvérzésben, sírja a hietzingi temetőben található.