A galéria művészének festményei ezzel olyan alkotók művei mellett kapnak helyet az 1977 óta kulturális főszerepet betöltő intézményben, mint Mondrian, Miró, Dubuffet, Duchamp és Brancusi, vagy éppen Hantai és Vasarely. A Pompidou Központ ugyanis nemcsak Európa legnagyobb, de egyik legértékesebb kortárs képzőművészeti gyűjteményének is az otthona.
Konok már életében is számos elismerést kapott, hiszen elnyerte a Kossuth- és a Hazám-díjat, a Prima Primissimát, illetve kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, továbbá a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja volt. Ez a megtiszteltetés mégis különösen fontos a művész életművének utóéletében, ugyani
Konok több mint harminc évet töltött Párizsban, így az ottani művészeti miliő nagymértékben meghatározta pályáját és stílusát.
Konok 1959-ben, egy ösztöndíj segítségével érkezett Párizsba, ahol egészen a 90-es évek elejéig élt, mielőtt visszaköltözött Budapestre – a gyűjteménybe kerülő művek így bizonyos értelemben most hazatérhetnek.
Konok Tamás: Extension, 1975, akril, vászon, 130 x 195 cm (Fotó/Forrás: Molnár Ani Galéria)
A Pompidou Központ három kiemelkedő alkotást választott a hetvenes évekből: Graphidion vert (1976), Extension (1975), Espace descriptif (1975). Konok művészetében egy fordulópontnak tekinthető változás következett be az évtized derekán, ugyanis zürichi utazásai nyomán ekkor talált rá arra a geometrikus absztrakt formanyelvre, amely a Pompidou gyűjteményébe került, illetve későbbi műveit is meghatározta.
Egyediségét a monokróm felületeket felszabdaló hol egyenes, hol meghajló vonalak adják, melyek kontrasztos színeiktől válnak izgalmassá
– méltatta az alkotót a galéria.
Névjegy:
Konok Tamás 1930. január 9-én született és 2020. november 20-án hunyt el Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten élt és dolgozott. Első önálló kiállítását 1960-ban, a párizsi Galerie Lambert-ben rendezték meg. Múzeumi egyéni kiállításra a hollandiai Stedelijkben kapott lehetőséget 1964-ben, majd a svájci Lausanne Múzeumban volt önálló tárlata. 1983-ban szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion kiállításon J. Albers, F. Morellet, F. Picabia társaságában. Svájcban a Galerie Schlégllel működött együtt, több ízben állított ki a bázeli Art-Expón. Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdődően számos jelentős helyszínen, többek között a győri Xantus János Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban (képzőművész feleségével, Hetey Katalinnal közösen), az Ernst Múzeumban és a Ludwig Múzeumban volt kiállítása.
Fejléckép: Konok Tamás (fotó/forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeit Múzeum)
hírlevél
