Vizuál

Körkörös romok

2013.08.12. 10:00
Ajánlom
A huszadik századi magyar képzőművészetben egyedülálló életművet hátrahagyott Ország Lili munkáiból nyílik tárlat augusztus 17-én a MODEM-ben. A kiállításra magyar köz- és magánygyűjteményekből érkeztek alkotások a képzőművész összes fontosabb korszakából, így a látogató átfogó képet kaphat erről a kiemelkedő és titokzatos, a maga teljességében ritkán látott életműről.

Ország Lili (Ungvár, 1926. augusztus 8. - Budapest, 1978. október 1.) a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a budapesti Bábszínházban kezdett dolgozni, ahol olyan emberekkel került szoros munka- és szellemi kapcsolatba, mint Bálint Endre, Márkus Anna, Korniss Dezső vagy Bródy Vera. Bálint elismerő szavaira és biztatására folytatta az alkotást. Zárkózott, határozatlan személyisége miatt csak igen későn, a 60-as évek második felében lett biztos abban, hogy műveinek helye van a magyar képzőművészetben.

Fontos szerepet töltöttek be életében gyűjtői, akik már korán felfedezték jelentőségét, és élete végéig szoros kapcsolatban álltak vele. Ilyen volt Rácz István vagy a győri Vasilescu János és Kolozsváry Ernő. Az életmű nagy része éppen ezért most is Győrben található. Ország műveihez fontos támpontként szolgálhatnak az irodalmi inspirációk és kapcsolódási pontok, így például Franz Kafka (akinek írásai és levelezése talán a legnagyabb hatással volt a művészre) vagy Pilinszky János, akihez szoros barátság fűzte.

Ország Lili életműve több, jól elkülönülő korszakból áll, mégis teljesen koherens egységet képez. E hármas tagoltságnak megfelelően épül fel a tárlat is. Már a korai - a francia szürrealizmus és a metafizikus festészet hatását magán viselő - korszak képein megjelenik a fal mint alapmotívum, illetve feltűnnek a fal előtti, kiüresedett térben kővé dermedt, cselekvésképtelen figurák. A korai korszak műveit azért is tekinthetjük figyelemre méltónak, mert ugyan akadnak a huszadik századi magyar művészetben részben szürrealista elemekkel dolgozó művészek (például Ámos Imre, Farkas István, Vajda Lajos), de a klasszikus szürrealizmushoz szorosan kötődő művekkel csak Ország Lilinél találkozhatunk.

A korai korszakot egy tudatos képépítési folyamat követi. Az alapmotívumok azonban nem változnak, inkább egyfajta kerek láncolatként lebomlanak, hogy azután más formában épüljenek újjá. Művein szinte régészeti módszerekkel tárhatók fel a szimbólumok és az ismétlődő motívumok jelentésrétegei. Ország Lili - már-már önmaga archeológusaként - vall a folyamatról, amelyben a saját szorongásait szimbolizáló falak ledőlnek. A munkáin megjelenő motívumokat külföldi utazásai során megérzésszerűen kereste, a múltban, a történelemben, az ősi kultúrákban. Fontosabb gyűjtőhelyszínei: a prágai zsidó temető, a bulgáriai ikonok, Nápoly, Pompei, Jeruzsálem, India. Az elpusztult ősi városokban, azok megmaradt emlékei közt úgy érezte, valaha járt már ezeken a helyeken - ekkor készült képeit tekinthetjük egyfajta emlékállításnak, a múlt megőrzésének és továbbvitelének is.

Az életmű végén - akár egy logikai játék utolsó eleme - készült el fő műve, a 48 részes labirintussorozat, amelyen 1973-tól 1978-ban bekövetkezett haláláig dolgozott. Itt kezdte nyomódúcként használni a nyomtatott áramkört, melynek városalaprajzként és labirintusként is értelmezhető mintázatát a huszadik század lenyomatának, jelképének tartotta. Az áramkörmotívum megtalálása, a múltbéli történetek feldolgozása, illetve az egymásra záruló falak az életmű betetőzését és végét is jelentették. A labirintusmotívumra és a labirintushoz kötődő mítoszokra (Ikarosz, Ariadné fonala, Szfinx) ugyanolyan szimbólumként tekintett, ugyanúgy azonosult velük, mint korábban a téglafallal vagy az ősi városokkal.

A tárlaton a főbb korszakok fontosabb munkáin túl a képépítési folyamatot jól megvilágító kollázsok is szerepelnek, illetve olyan főművek, mint a Rekviem hét táblán, az Elpusztult emberek és városok emlékére vagy a Románkori Krisztus. A kiállítás a korai szürrealista korszak kevésbé ismert alkotásai mellett külön termet szentel a labirintussorozat tizenhat darabjának. A tárlaton Ország Lili 88 alkotása látható: 68 olajfestmény, és 20 kollázs.

A kiállítást augusztus 17-én, szombaton 18 órakor megnyitja S. Nagy Katalin művészettörténész, köszöntőt mond Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A Körkörös romok. A tárlaton Farkas Zsófia művészettörténész, a kiállítás kurátora tartja az első tárlatvezetést augusztus 18-án 17 órától.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét. 
Vizuál kiállítás

Jancsó Miklós acélbörtönben, Barcsay Jenő vaskarikában - Féner Tamás új portréi

Rendhagyó virtuális tárlatra invitál Féner Tamás fotóművész. A 34 új portré mellett történetek, anekdoták érzékeltetik a fotós és képein szereplők kapcsolatát: között lelkészt, szerzetest, rabbit, szociológust, történészt, írót, költőt, zeneszerzőt és bírót is találunk. 
Vizuál evolúció

A nemzetközi filmkritikusok nagy elismeréssel írnak az Evolúcióról

A tavalyi Oscar-jelölés után újra az amerikai szakma radarján Mundruczó Kornél rendező és Wéber Kata forgatókönyvíró. Világszerte felfigyeltek, és elismerő kritikák méltatják a Cannes-ban bemutatott Evolúciót.
Vizuál hír

Tablókon Mészöly Miklós élete

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából, az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten.