Vizuál

Körkörös romok

2013.08.12. 10:00
Ajánlom
A huszadik századi magyar képzőművészetben egyedülálló életművet hátrahagyott Ország Lili munkáiból nyílik tárlat augusztus 17-én a MODEM-ben. A kiállításra magyar köz- és magánygyűjteményekből érkeztek alkotások a képzőművész összes fontosabb korszakából, így a látogató átfogó képet kaphat erről a kiemelkedő és titokzatos, a maga teljességében ritkán látott életműről.

Ország Lili (Ungvár, 1926. augusztus 8. - Budapest, 1978. október 1.) a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a budapesti Bábszínházban kezdett dolgozni, ahol olyan emberekkel került szoros munka- és szellemi kapcsolatba, mint Bálint Endre, Márkus Anna, Korniss Dezső vagy Bródy Vera. Bálint elismerő szavaira és biztatására folytatta az alkotást. Zárkózott, határozatlan személyisége miatt csak igen későn, a 60-as évek második felében lett biztos abban, hogy műveinek helye van a magyar képzőművészetben.

Fontos szerepet töltöttek be életében gyűjtői, akik már korán felfedezték jelentőségét, és élete végéig szoros kapcsolatban álltak vele. Ilyen volt Rácz István vagy a győri Vasilescu János és Kolozsváry Ernő. Az életmű nagy része éppen ezért most is Győrben található. Ország műveihez fontos támpontként szolgálhatnak az irodalmi inspirációk és kapcsolódási pontok, így például Franz Kafka (akinek írásai és levelezése talán a legnagyabb hatással volt a művészre) vagy Pilinszky János, akihez szoros barátság fűzte.

Ország Lili életműve több, jól elkülönülő korszakból áll, mégis teljesen koherens egységet képez. E hármas tagoltságnak megfelelően épül fel a tárlat is. Már a korai - a francia szürrealizmus és a metafizikus festészet hatását magán viselő - korszak képein megjelenik a fal mint alapmotívum, illetve feltűnnek a fal előtti, kiüresedett térben kővé dermedt, cselekvésképtelen figurák. A korai korszak műveit azért is tekinthetjük figyelemre méltónak, mert ugyan akadnak a huszadik századi magyar művészetben részben szürrealista elemekkel dolgozó művészek (például Ámos Imre, Farkas István, Vajda Lajos), de a klasszikus szürrealizmushoz szorosan kötődő művekkel csak Ország Lilinél találkozhatunk.

A korai korszakot egy tudatos képépítési folyamat követi. Az alapmotívumok azonban nem változnak, inkább egyfajta kerek láncolatként lebomlanak, hogy azután más formában épüljenek újjá. Művein szinte régészeti módszerekkel tárhatók fel a szimbólumok és az ismétlődő motívumok jelentésrétegei. Ország Lili - már-már önmaga archeológusaként - vall a folyamatról, amelyben a saját szorongásait szimbolizáló falak ledőlnek. A munkáin megjelenő motívumokat külföldi utazásai során megérzésszerűen kereste, a múltban, a történelemben, az ősi kultúrákban. Fontosabb gyűjtőhelyszínei: a prágai zsidó temető, a bulgáriai ikonok, Nápoly, Pompei, Jeruzsálem, India. Az elpusztult ősi városokban, azok megmaradt emlékei közt úgy érezte, valaha járt már ezeken a helyeken - ekkor készült képeit tekinthetjük egyfajta emlékállításnak, a múlt megőrzésének és továbbvitelének is.

Az életmű végén - akár egy logikai játék utolsó eleme - készült el fő műve, a 48 részes labirintussorozat, amelyen 1973-tól 1978-ban bekövetkezett haláláig dolgozott. Itt kezdte nyomódúcként használni a nyomtatott áramkört, melynek városalaprajzként és labirintusként is értelmezhető mintázatát a huszadik század lenyomatának, jelképének tartotta. Az áramkörmotívum megtalálása, a múltbéli történetek feldolgozása, illetve az egymásra záruló falak az életmű betetőzését és végét is jelentették. A labirintusmotívumra és a labirintushoz kötődő mítoszokra (Ikarosz, Ariadné fonala, Szfinx) ugyanolyan szimbólumként tekintett, ugyanúgy azonosult velük, mint korábban a téglafallal vagy az ősi városokkal.

A tárlaton a főbb korszakok fontosabb munkáin túl a képépítési folyamatot jól megvilágító kollázsok is szerepelnek, illetve olyan főművek, mint a Rekviem hét táblán, az Elpusztult emberek és városok emlékére vagy a Románkori Krisztus. A kiállítás a korai szürrealista korszak kevésbé ismert alkotásai mellett külön termet szentel a labirintussorozat tizenhat darabjának. A tárlaton Ország Lili 88 alkotása látható: 68 olajfestmény, és 20 kollázs.

A kiállítást augusztus 17-én, szombaton 18 órakor megnyitja S. Nagy Katalin művészettörténész, köszöntőt mond Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A Körkörös romok. A tárlaton Farkas Zsófia művészettörténész, a kiállítás kurátora tartja az első tárlatvezetést augusztus 18-án 17 órától.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Vizuál

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.
Tánc

Balett készül Jacqueline du Pré életéről

A Royal Ballet következő évadának egyik fénypontja a fantasztikus csellista életéről szóló balett, amit Cathy Marston koreografál.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál képregény

 KÉP-regény: Az ördög torka

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a japán turistákkal kezdi.
Vizuál gyász

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.
Vizuál magazin

Nem szelfi

Nem minden önarckép szelfi, de minden szelfi önarckép.
Vizuál galéria

Ez a kedvenc pályázatunk egy „zöld”, környezetbarát Notre Dame megépítésére

Futurisztikus üvegtorony, napenergia és városi farm a rászorulóknak – ilyen lehetne a Notre Dame egy, az újjáépítésre pályázó mérnöki iroda szerint.
Vizuál magazin

Hitchcocknak köszönhetjük a Que sera serát

A napokban elhunyt Doris Day ikonikusá vált dala eredetileg Az ember, aki túl sokat tudott című film betétdala volt. A számot mindenki ismeri, – itthon Ahogy lesz, úgy lesz címmel Koncz Zsuzsa is énekelte – a háttértörténetéről azonban kevesen tudnak.